Lelkiség

A liturgia egy és szent

Szerző:

Szerzetesség és liturgia

Néhány hete láthattuk, hogy a liturgia kifejezés két tagból álló összetett szó, melynek első része a görög laósz, magyarul nép. A közösségi jelleg lényeges része tehát a liturgiának: az mindig az egyházé. Ha a liturgia teológiai alapjellemzőit szeretnénk megismerni, az egyház tulajdonságait kell keresnünk benne, mert amilyen az egyház, olyan a liturgia is. A nicea-konstantinápolyi hitvallásban azt valljuk, hogy az egyház egy, szent katolikus és apostoli. Ezek tehát a liturgia jellemzői is. Nézzük, hogyan kell ezt értenünk.

A Feltámadott kortársai lehetünk (Mk 9,1–9)

Szerző:

A Biblia üzenete

Nyilvános működése során, Péter, Jakab és János kíséretében Jézus felmegy egy magas hegyre, ahol színében elváltozik: „Ruhája olyan tündöklő fehér lett, hogy a világon semmiféle kelmefestő sem tudná fehérebbé tenni.” Márk evangéliuma itt is, mint mindig, nagyon konkrét. Aztán részletezi a jelenést.

Boldog Meszlényi Zoltán Március 4.

Szerző:

A hét szentje

Meszlényi Zoltán Lajos Hatvanban született 1892-ben. Nagyon fiatalon, mindössze tizenöt évesen jelentkezett papnövendéknek, így a középiskola utolsó két évét kisszeminaristaként az esztergomi bencés gimnáziumban fejezte be. Az érettségi után Rómában tanult, és filozófiai doktorátust szerzett. Innsbruckban szentelték pappá 1915-ben. Pályája során jelentős egyházjogi tevékenységet végzett.

A lélek tápláléka

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

Az egyik újkori nagy keleti atya, Remete Szent Teofán azt állítja, hogy az imádság a lelki élet „barométere”. Amint ez a műszer jelzi az időjárást, úgy jelzi az imádság a lélek állapotát: „ki hogyan imádkozik, olyan a lelki élete”. Szent Iréneusz már a II. században leszögezte, hogy az ember nem csupán testből és lélekből áll, hanem harmadik elemként ott lakozik benne a Szentlélek is.

Az imádság helye 2.

Szerző:

Szerzetesség és liturgia

Kolostoraink, szerzetesházaink szívében az imádság helye áll. Sok közösségben szokás, hogy az érkező vendéget először az imaterembe vezetik, hogy az ott eltöltött néhány csöndes perc után vezessék a szobájába vagy a refektóriumba. Mintha ez a tér adná meg az egész ház alaphangját – ezen keresztül kerülünk először kapcsolatba azzal, hogy kik és miért élnek ott.

Megpróbálás és szabadság (Mk 1,12–15)

Szerző:

A Biblia üzenete

Márk evangéliuma megfogó rövidséggel von be Jézus küldetésébe. Alighogy leírta megkeresztelkedését és „szeretett Fiúként” való kiválasztását, nyomban tovább is vezeti a pusztai megkísértés színhelyére. Ha a kiválasztás, a hit kezdeményezése Istentől jön, most Jézus lép kezdeményezően egy folyamatba, amelyben őt megkülönböztető szeretetteljes atyakapcsolata növekedésnek indul.

Imádkozzál és böjtöljél!

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

Az Istennel való kapcsolatnak alapelvévé vált az „ora et labora”, vagyis „imádkozzál és dolgozzál” felszólítás, amelyet Szent Benedeknek, a nyugati szerzetesség atyjának tulajdonítanak, bár szó szerint nem szerepel a regulájában. Nagy Szent Bazil atya már előtte hasonló elvet valósított meg szerzeteseivel: az evangélium minél teljesebb megélését. Ő a világban élő keresztények számára is ezt tartotta mércének.

Mátyás apostol Február 24.

Szerző:

A hét szentje

Iskarióti Júdás árulása és öngyilkossága után tizenegyen maradtak az apostolok. A „megüresedett helyre” Mátyást választották, aki a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Életéről apokrif írásokból tudhatunk. Vértanúságot szenvedett, nyakazóbárd oltotta ki életét. Ezért ábrázolták bárddal vagy szekercével, s választották az ácsok és mészárosok védőszentjüknek.

© 2026 Magyar Kurír - Új Ember • Készült
Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.