Lelkiség

A liturgia alapelemei

A templom térszimbolikáját, „tér-jelentését” értelmezendő nem tudjuk megkerülni a középkori miseallegória nagy felismerését, miszerint a templom, mely alapvetően a szentmise tere, lényegében a húsvéti események színtere, azon belül is főleg a kálváriáé, mivel ami akkor és ott történt, annak a szentségi megjelenítése valósul meg a mise ünneplésében. Ha a templom épületét a hosszanti szimmetriatengely mentén félbevágnánk, majd a kapott keresztmetszetet oldalnézetből szemlélnénk, azt látnánk, hogy – bármely ponton is álljon az oltár a térben – a templom két szélétől (vagyis az egyik végében lévő bejárattól, valamint a szentély végétől) az oltár felé mindkét irányból „emelkedik a padló”. Persze nem fizikailag, hanem a hit szimbolikája szerint.

A Biblia üzenete
Az idén egészen közel esik karácsonyhoz advent negyedik vasárnapja. Mária, a méhében megfogant Üdvözítőt hordozva szíve alatt, felkeresi idős rokonát, aki már a hatodik hónapban jár, és Keresztelő János születését várja. Örökszép jelenet a két áldott állapotban lévő asszony találkozása. Erzsébet boldognak mondja Máriát, mert hitt az angyal szavának. Az Üdvözlégyben így imádkozunk, folytatva Gábriel főangyal üdvözlését: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus!” Boldogságos Szűznek nevezzük Jézus édesanyját, vagy Boldogasszonynak. Pázmány Péter prédikációiban mindig „Bódogaszszonyt” mond, amikor Jézus anyjáról beszél. Itt emlékezzünk Szűz Mária liturgikus ünnepeinek csodaszép magyar elnevezéseire: Kisboldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Nagyboldogasszony, Sarlós Boldogasszony: ez utóbbi éppen Mária Erzsébetnél tett látogatására emlékeztet.

A hét szentje

Ő volt az első egyesült államokbeli állampolgár, akit szentté avattak. Lombardiában született 1850-ben, és kiskorától misszióba vágyott – eredetileg a Távol-Keletre. Mivel abban az időben nem működött női missziós rend Olaszországban, néptanítói végzettséget szerezett, és 1877-ben szerzetesi fogadalmat tett. Ekkor vette fel a Xavéri nevet, kifejezve, hogy a nagy jezsuita misszionárius által megkezdett munkát szeretné folytatni. Hatodmagával megalapította a Missionarie del Sacro Cuore di Gesù (Jézus Szent Szíve Missziós Nővérek) közösséget.

Görögkatolikus lelkiség

A világ kápráztató és süketítő, ingerkedő és incselkedő, minden érzékszervünkre – de főleg a pénztárcánkra – ható kampánnyal igyekszik felkészíteni az embereket a téli ünnepre, amelyről sokan már azt sem tudják, melyek is a valódi gyökerei. Az ajándékvásárlás mindent elsöprő lázába még a Mikulást is belekeverik. A karácsonyhoz sokan úgy közelednek, hogy keveset, vagy szinte semmit sem tudnak igazi értelméről: arról, hogy Jézus Krisztusnak, a világ Megváltójának születését ünnepeljük ilyenkor. Kár lenne tagadni, kár lenne homokba dugni a fejünket, mert tényleg így van. Kár lenne ezen megbotránkoznunk is – hiszen „jaj a botránkozónak” (Mt 18,7). Ám egyszerűen túllépnünk sem szabad rajta, mert saját lelkivilágunk egészségére és épségére gondot kell fordítanunk!

Szerzetesség és liturgia

„Olyan, mintha igazi lenne!” – hagyja el néha szánkat a csodálkozás hangja, amikor túl jól sikerült utánzatokkal találkozunk. A reprodukció könnyűsége ma ezernyi lehetőséggel ajándékoz meg bennünket, hogy az eredetire megszólalásig hasonlító képekkel, tárgyakkal vegyük körül magunkat. Ez alól templomaink sem jelentenek kivételt.

A Biblia üzenete

Egészen különleges időszak lehetett a Keresztelő kora: nem a végítélet kozmikus romboló erejét érezhetjük az evangéliumban (Lk 3,10–18), hanem a kor emberének feszült belső várakozását. Mintha minden megkérdőjeleződne a Jánoshoz özönlő emberekben, akik érzik, hogy valami alapjaiban nem működik a világukban. Bizonytalanság, félelem, a társadalmi rendező erők szétesése, az igazságtalanság eluralkodása tölti be életüket. Az evangéliumot olvasva érezzük, ahogyan a nép pattanásig feszült várakozással reméli a Messiás eljövetelét, aki szabadságot, rendet és értelmet hoz majd szétzilált világukba.

A hét szentje

Ma a legnagyobb újkori hithirdetőként tartja őt számon a történelem, pedig alig tíz évet működött misszionáriusként. De nem is a szolgálatban eltöltött idő vagy az általa megkereszteltek száma miatt tapad nevéhez e megtisztelő meghatározás, hanem mert ő alapozta meg a modern missziós módszereket.
Az ősi baszk Javier család hatodik fiúgyermekeként született 1506-ban. A szülők szánták egyházi pályára, amely fényes karriert ígért. Hamar eldőlt: valóban a papság a hivatása, igaz, nem egészen úgy, ahogyan azt a család elképzelte. A párizsi egyetemen ugyanis megismerkedett Loyolai Ignáccal, s Ferenc volt az egyik a négy fiatalember közül, akikkel Ignác letette a szegénységi és tisztasági fogadalmat.

Görögkatolikus lelkiség

A bizánci egyház felfogása szerint az ikonok a kegyelemközvetítés eszközei. Egyes keleti szerzők a szentek ereklyéihez, a szent edényekhez, a szent evangéliumhoz hasonlítják őket, sőt, egyenesen a szentségekhez. Világos azonban, hogy nem egyformán és nem egyforma kegyelmet közvetítenek. A Magyar Görögkatolikus Egyházban kiemelkedő jelentősége van a máriapócsi könnyező kegyképnek. A rajta ábrázolt, könnyező Istenszülő mintegy háromszáz év óta megszámlálhatatlan kegyelmet közvetít az előtte hittel imádkozóknak. Természetesen egyetlenegy ikont sem szabad mágikus erővel felruházni, így a máriapócsit sem. Egészen másról van itt szó.