Túl a valón…

Az „ismeretlen” Willy Pogány álomvilágai

Nem hazai honlapon találtam rá. Szeged itthon szinte ismeretlen, ugyanakkor világhírű szülöttjére – különös módon – csak a Tiszaparti város angol nyelvű Wikipedia-szócikke utal: „Willy Pogany (1882–1955), illustrator”.
Pogány Vilmos András Budapesten, a Műszaki Egyetemen, majd Münchenben és Párizsban tanult. Az ifjú képzőművész 1901-től 1904-ig a francia fővárosban, aztán tíz éven át Londonban élt. Itt születtek első – máig legnépszerűbb – remekművei: Samuel Taylor Coleridge Ének a vén tengerészről című poémájához, valamint három Wagner-zenedrámához, a Tannhäuser, a Parsifal és a Lohengrin szövegéhez készített pasztellképei, rajzai és bonyolult „vezérmotívum-technikájú” ornamentikái.

Liszt Ferenc nyomában

Engeszer Mátyást ünnepli a pesti belvárosi templom

Tavaly Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulóját ünnepelte a világ. A belvárosi főplébánia-templom idén egykori jelentős karnagyára – Liszt művésztársára, barátjára –, a kétszáz éve született Engeszer Mátyásra emlékezik, ünnepi szentmise és előadás keretében.

Értelmesen gondolkodni Istenről

A Nemzetközi Teológiai Bizottság tanulmánya a teológia műveléséről

Minden gondolkodás nagysága és ereje abból fakad, hogy nem hajlandó magától értetődőnek tartani azt, ami általánosságban magától értetődőnek számít – a teológiai gondolkodás is kérdések, problémák, paradoxonok, feszültségek és rejtélyek sorát fedezi fel olyan területeken, ahol a keresztény tudat és életforma sokszor megszokott, átláthatónak vélt és további magyarázatra nem szoruló tényezők között mozog. Ráadásul teológiai álláspontok észrevétlenül is áthatják a hívő élet valamennyi dimenzióját és cselekvésformáját: a liturgiában való részvétel, az egyéni imádság, a hétköznapok kezelése, a munkavégzés, a szabadidő eltöltése, a művelődés és minden egyéb olyan – nem is tudatosított – teológiai pilléreken nyugszik, amelyekről a teológiai tudománynak konkrét álláspontja van.

Egy Nobel-díjra jelölt magyar írónő

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1937. április 2-án hunyt el Mátraházán Tormay Cécile. 1875-ben született, s 1896-tól a Nádudvari nemesi előnevet használta; ő volt az első magyar írónő, aki európai hírnévre emelkedett. Szecessziós ízlésű, határozott formaérzékű műveit többek között német, angol, francia, olasz, svéd, finn nyelvre is lefordították.

Elismerések

Nemzeti ünnepünk alkalmából március 15-én Kossuth-díjat vehetett át Vasadi Péter költő, író, az Új Ember régi munkatársa. A rangos elismerést „klasszicizáló világképű, etikai megalapozottságú, keresztény hagyományokat őrző munkásságáért” kapta.

Könnyű nekem

Vers

Negyvenöt, néhány óra híján
negyvenhat nap alkohol nélkül.
Máris csaltam. Fiam névnapi
köszöntése miatt negyvennégy
teljes marad, Mátyás ugrása
után negyven egyhuzamban, és
ott van még a feleségemé,
a másik próbáló kivétel.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.