Kultúra

Kérded, honnan jött e nékem
oly nyomasztó szerelem,
mért nem húzhatta ki régen
a fájó tüskét kezem?

Egy kisvárosba veszem léptemet,
utcái alkonypírtól fénylenek.
Egy tágra nyílt ablakból ének
száll dús virágpompa felett,
mintha aranycsengettyűk zengenének,
s dalolna egy egész fülemülesereg;
reszket a növényzet,
a levegő éled,
s a rózsák pirosabb színben tündöklenek.

Uram, küldd rám, amit
akarsz, ha fáj, ha tetsző!
Áldlak, mert mind a kettő
kezedtől származik.

Hogyan is kell csinálni
azt az egy életet
melyik mód a királyi
melyik koldusi tett
gyalogos hivatásom
folytathatom szabad
burjánzik bármi áron
szerzett tapasztalat

Belső térkép

Póka tanár úr 1960 szeptemberében azzal kezdte nekünk tartott első gimnáziumi oroszóráját, hogy álljon fel, aki olvasta a Háború és békét. Két-három diák emelkedett fel. „Irigyellek benneteket azért az élményért, amelyben részetek lesz…” – mondta nekünk, ülve maradóknak. Ez bizonyult életem legeredményesebb tanári ösztökélésének. Az év végére szinte mindnyájan elolvastuk az ezerhétszáz oldalas művet.

Moszkvába, a magyar 1956 emlékezetét megidéző Budakeszi srácok című film vetítésére készülve, idén októberben újraolvastam a regényt. Igazat adtam Póka tanár úrnak… A Magyar Intézet vendégeként a Povarszkaja utcában laktam – Pierre Bezuhov regénybeli palotájának közelében. A Szakácsok utcája a Novij Arbat sugárútba torkollik, amelynek az egyik legnagyobb moszkvai könyvesboltot magában foglaló épületén az 1812-es évszám csillogott éjjel-nappal, alatta pedig a Háború és béke fényekkel festett történelmi hősei…

Krisztus-monogram, bibliai jelenetek, Jó Pásztor-ábrázolások, illetve díszes ruhakapcsok (fibulák), dekoratív falfestmények, iparművészeti tárgyak, szobrok – az ókeresztény jelképek leggyakoribb témái és megjelenési felületei. Nem is gondolnánk, hogy Magyarországon az ókeresztény kor kutatása egyidős a régészettel – közel kétszáz esztendőre tekint vissza. Egyik kiemelkedő időszaka pedig 1938-ra, a Budapesten megrendezett Eucharisztikus Világkongresszus idejére esett.

Ez alatt a kétszáz esztendő alatt az ismert ókeresztény emlékek száma (amelyek ebben az esetben lehetnek építészeti emlékek és kisplasztikák is) megtöbbszöröződött. 1879–80-ban Czobor Béla még tíz emléket írt le, közel fél évszázaddal később Nagy Lajos pedig már hatvanegyről számolt be.

E meggyötört test volna hát
a lélek igazi otthona,
benne füröszti meg magát,
hogy tisztán térhessen meg oda,

ahonnét jött, elviselni
a mulandóság gyötrelmeit?
Ó, nem a puszta lét – lenni
küzdelem a semmi ellen itt

egy angyal gondolatán át,
mutatván örök értékeit,
tudni halhatatlanságát:

ami volt és van – lesz, de nem itt,
túl idő és tér határán
újjászületve elrejtezik.

Fecske Csaba (1948) Miskolcon élő
József Attila-díjas költő, publicista.

Nem engem látsz, a tükörképem,
a hang enyém, a szó Övé,
ki nem a föld porában, fényben
jár, s idéz majd színe elé.