Kultúra

Egy csíkfalui kis ház szobájában működik a moldvai csángók rádiója. Az online hallgatható Csángó Rádiót 2009 novemberében Lőrinc Celesztin (képünkön) indította el, hogy hírt adjon a csángókról – csángóknak és nem csángóknak, szerte a világban.

Dürer és a német reneszánsz

Albrecht Dürer az egyetemes képzőművészet egyik legnagyobb hatású alkotója. A gótika és a reneszánsz határmezsgyéjén élt mester 1500-ban festett Önarcképén megfigyelhetjük, ahogyan az öntudatra ébredt reneszánsz ember az ismeretlenség homályából elénk lép. Krisztusra emlékeztető karakterével szuggesztív hatást tesz ránk, mai nézőkre is. A megelőző évszázadokban csak ritkán derült ki a festő, az építész vagy a szobrász személye, mindegyikük tevékenysége beilleszkedett a társadalmi munkamegosztásba. Általában a kézműves réteg tagjainak tekintették őket. Önmagukat nem ábrázolhatták a nyilvánosság előtt. Amikor Pilgram mester, a bécsi kőfaragó a Stephans-domban kétszer is megmintázta saját magát, az életét kockáztatta ezzel.

VI. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále

Az elmúlt tizenhárom év során a kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének (Cifrapalota) fő tevékenységét és gyűjtőkörét a keresztény tematika határozta meg. 2002-ben rendezték meg az I. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálét, melynek témájául a legfontosabb keresztény szimbólumot, a keresztet választották, majd a Teremtés könyvének első tizenegy fejezete, az oltár, Krisztus példázatai, legutóbb pedig az Apokalipszis, a Jelenések könyve következett az ábrázolandó ikonográfiai programok sorában.

A velencei biennále sokoldalú művészeti fesztivál, a világ egyik legelismertebb, legrangosabb kulturális eseménye. Hetven ország alkotói vesznek részt a művészeti, politikai és társadalmi seregszemlén, melyet első alkalommal 1895-ben az akkori modern képzőművészet elismertetésének céljával rendeztek meg. A biennále alapítványa szervezi a Velencei Nemzetközi Művészeti Kiállítást, a Velencei Építészeti Biennálét és a Velencei Nemzetközi Filmfesztivált. Most már nem új keletű esemény a velencei biennále történetében a zenei fesztivál, a táncfesztivál, illetve a színházfesztivál sem. Utoljára magyar képzőművész 2007-ben ért el sikert. A Bécsben élő Andreas Fogarasi a magyar pavilonban bemutatott Kultur und Freizeit videoinstallációival nyerte el a biennále fődíját, az Arany Oroszlánt.

„Íme, hát megleltem hazámat”…
– jó volna egy ilyen verset írni,
s utána nem meghalni még.

Isten, ha hullok, leszel-e pázsit, mely hullásom felfogja,
s fölemeli angyalok arcához, mint mikor éhes
                                                               gyerekszájakat
etettél vészek idején? Könnyeimből keversz-e a patak
                                                               vizéhez,

Oly mélyen alszik, azt hinném, él,
s csak pihenni tért be éjszakára.
Cipőit kifényesítem, melegítem
fekhelyét, lennék a kabátja.

Interjú Mózessy Gergely egyháztörténésszel

A nép­sze­rű székelyudvarhelyi lel­ki­pász­tor, Pálfi Gé­za a ka­to­li­kus egy­ház XX. szá­za­di vér­ta­nú­inak egyi­ke. Mind­ös­­sze negy­ven­há­rom éves volt, ami­kor 1984-ben a ro­mán kom­mu­nis­ta bel­biz­ton­sá­gi szer­ve­zet, a Securitate hó­hér­jai le­tar­tóz­tat­ták, és olyan sú­lyo­san bán­tal­maz­ták, hogy nem sok­kal ké­sőbb máj­elég­te­len­ség­ben meg­halt. A Du­na Te­le­ví­zió ré­vén most rész­le­te­sen meg­is­mer­het­jük tör­té­ne­tét a Filip dos­­szié — Pálfi Gé­za meg­fi­gyelt éle­te cí­mű ro­mán do­ku­men­tum­film­ből (hét­fő, 21.20). Mi­lyen szem­pont­ok alap­ján ke­rült egy pap a kom­mu­nis­ta ve­ze­tők cél­ke­reszt­jé­be? Er­ről kér­dez­tük Mózessy Ger­gely egy­ház­tör­té­nészt, a Szé­kes­fe­hér­vá­ri egy­ház­me­gye gyűj­te­mény­igaz­ga­tó­ját.