Honvágy
Jegesmedveként poroszkál a tóhoz a hajnal.
Fürge kajakom
lazacként hogyan siklik!
És itt vagyok én
otthonra sóváran.
Kultúra
Szekrény siklik őszbe
Fénylő, súlyos gyümölccsel teli.
Föl tud idézni minden álmot,
minden szerelmet és halált,
a szuvasodás, kifáradás megadó előrehaladását is.
Jubilál a Cinefest
Újra emzetközi filmfesztivál Miskolcon – Tíz éve azzal a célkitűzéssel indult a Fiatal Filmesek Nemzetközi Filmfesztiválja, hogy a harmincöt év alatti filmeseknek nyújtson bemutatkozási lehetőséget. Azóta nemcsak az elnevezés, hanem sok minden más is változott. Talán a szervezők sem gondolták még akkor, hogy ilyen rövid idő alatt egy hazai viszonylatban vezető szerepet betöltő nemzetközi fesztivál alapjait rakják le. Több körülmény és a tudatos építkezés is közrejátszott abban, hogy egy évtized alatt az egykori acélvárosban ilyen léptékű kulturális rendezvénysorozat alakult ki. De hagyjuk a történelmet, nézzük inkább, miért érdemes szeptember 12. és 22. között Miskolcra menni annak, aki szereti a filmeket.
Küzdelem a kegyelemért
Találkozás Molnár Piroska színésznővel
Minden este más és más, mégis ugyanaz. Őserővel van jelen a színpadon, gyakran egymaga viszi a hátán az egész előadást. Legyen szó prózai vagy zenés darabról, drámáról, vígjátékról, musicalről vagy operettről, felnőtteknek vagy gyerekeknek szóló műről, ókori vagy kortárs szerzők munkáiról, a Kossuth- díjas Molnár Piroska mindenkor ragyog. Akár királynő, akár hercegné, akár proletárasszony, minden hájjal megkent, vérbeli festőnő, kivénhedt kokott vagy a Kolibriben játszott jóságos Bors néni, a nemzet színésze évtizedek óta bámulatos színházi és filmes alakítások tucatjaival alkot maradandót. Tanít az egyetemen, de egy-egy televíziós beszélgetős műsorban is rácsodálkozunk gazdag színházi, zenei, irodalmi műveltségére. Tagja a Halhatatlanok Társulatának, s az idei Prima Primissima-díj egyik jelöltje.
– A kunágotai családi házból milyen út vezetett a színművészeti főiskoláig? Volt a családban művészi hajlammal megáldott tehetség?
– Kezdjük azzal, hogy családi házról nem beszélhettünk. Apámat a háború után elvitték malenkij robotra, és nem láttuk többé. Édesanyám örült, ha a falu végén bérelni tudott egy kicsi, egyablakos házat. Olyat, mint a mesében. Később egy mosókonyhában laktunk, előtte pedig egy tanyán, ahonnan gyalog jártam be az iskolába. Jó tanuló voltam, s ez soha nem okozott gondot. Mióta az eszemet tudom, színész szerettem volna lenni. Szerencsémre Szegedre kerültem középiskolába, ahol „igazi” színház várt, és sűrűn látogathattam is. Érettségi után felvettek a színművészeti főiskolára, és négy év múlva már mint diplomás színésznő szerződtem vissza Szegedre.
Király és szent
Kultusztörténeti kiállítás Székesfehérváron – „Bűnös ember vagyok, mivel nincs lehetőség a földi hatalomban sáfárkodni igen súlyos bűnök nélkül.” László király a Monte Cassinó-i apáthoz 1091-ben írt levelében vallott így, nyolc esztendővel azután, hogy VII. Gergely pápa engedélyével oltárra emelt egy földi hatalmasságot: István királyt. A szentté avatást sokféleképpen értékelték a századok során. De túl minden történelmi és politikai magyarázaton – hogy ez végleg biztosította az akkor még fiatal ország helyét Európában, hogy legitimálta az Árpád-ház uralkodását, vagy hogy a nagy egyházszakadás után megerősítette a római katolikus kereszténységet Magyarországon – László ezzel örök lelki vezetőt adott minden magyar számára, akire ő, a „bűnös” király éppúgy tisztelettel tekinthetett, mint a legszegényebbek.
Apám hitte
Miután kissé keserű szájízzel végigkínlódtuk az évről évre egyre gyengébb kínálatot nyújtó nyári moziszezont, kézenfekvő módon adódik a kérdés: van-e élet az álomgyár felszínes csillogásán túl? Van, s ezúttal DVD-n érkezik: Derek Cianfrance második nagyjátékfilmje, a Túl a fenyvesen vérbeli amerikai film, melynek szemlélete azonban nem is eshetne távolabb a hollywoodi filmipar mechanizmusaitól.
Már a spájzban vannak
Nem hiszem, hogy könnyen teljesíthető feladat lenne felsorolni azokat a filmeket, amelyek az Amerikai Egyesült Államok valamelyik – akár igazi, akár kitalált – elnökéről szólnak. S ha ezekhez még azokat a mozikat is hozzátennénk, melyekben az elnök csak mellékszereplő, akkor szinte biztos, hogy soha nem jutnánk a lista végére. Ennek okát szerintem mindenki tudja vagy legalább sejti. A mindenkori amerikai elnök ugyanis olyan hatalommal és befolyással rendelkezik, mely a modern kori történelemben egyedülálló. Ha tehát egy rendező igazán ütős, az egész világ sorsára ható történéseket szeretne filmre vinni, viszonylag kevés pénzből, akkor nem kell mást tennie, mint beleszőnie a cselekménybe az USA elnökét is.
Varázsló csellóval
Beszélgetés Fenyő László gordonkaművésszel
Esti koncertre készülve ünneplőbe öltözik a test és a lélek. A legjobb ráérősen, kicsit már áthangolódva eljutni a helyszínig, ahol aztán minden megváltozik: a zene átlényegít, hátramaradnak a hétköznapok gondjai. „A színpadon azonban már nem a zenész a fontos, nem az előadó személye a lényeg, hanem a zene üzenete, és a közönség, a befogadó. A zenész feladata, hogy a fehér papírra fekete tintával leírt hangjegyekből történeteket, érzéseket, vágyakat jelenítsen meg. Azaz varázsoljon” – mondja Fenyő László Liszt-díjas gordonkaművész. A Németországban élő csellista a pódiumon egyszerre spontán és felkészült, játékos és fegyelmezett, határozott és kifinomult előadó – azaz varázsló.