Kultúra
Reformerek, polihisztorok, karrierek
V. Molnár László Ruszisztikai és magyar–orosz kapcsolattörténeti írások (1711–1848) című könyve igazi delikátesz. Olyan válogatás az elmúlt tíz esztendő publicisztikai írásaiból, amelyet kézbe véve egy sokak számára ismeretlen terület tárul föl: az orosz múlt meghatározó szelete, amely örökre beíródott a tudós szerző életművébe.
Egy irodalmi Albert herceg
Lélegzetelállító krónikát tett közkinccsé a Jaffa Kiadó, amikor közreadta a Nyusziék címmel megjelent, méltán nagy sikerű Szabó Magda-napló férji-férfiúi ikerpárját. A két kötet olyan szoros összetartozást mutat, mint egy szárnyas oltár egymást kiegészítő képei.
Sárgarigó-parádé
Laci fiammal és feleségével, Edittel június 7-én reggel Badacsonyba mentünk. Velünk jött Ádám unokám görög teknőse is.
Egy meg nem karcolt lélek
Amíg elmerültem a Jolsvai Júlia által szerkesztett, Tasi Géza és V. Detre Zsuzsa áldozatos, szeretetteljes és igényes közreműködésével összeállított újabb posztumusz Szabó Magda-kötet gazdag és változatos anyagában, véletlenül rábukkantam egy olyan metaforára, amely e hagyatékból feltámasztott szövegek közös jellemzője.
Nem látva látni, nem hallva hallani
Keresztes Szent János Istenismeret és istenszerelem című könyvéről
Egy reggel a kopár dombokon
A Budaörs felett húzódó, bokrokkal és fehér dolomitsziklákkal tarkállt, kopár dombok felé az erdőn át Csillebérc irányából vezet az út. Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) területén egy láthatatlan fekete rigó flótázott.