Reformerek, polihisztorok, karrierek

V. Molnár László Ruszisztikai és magyar–orosz kapcsolattörténeti írások (1711–1848) című könyve igazi delikátesz. Olyan válogatás az elmúlt tíz esztendő publicisztikai írásaiból, amelyet kézbe véve egy sokak számára ismeretlen terület tárul föl: az orosz múlt meghatározó szelete, amely örökre beíródott a tudós szerző életművébe.

Egy irodalmi Albert herceg

Lélegzetelállító krónikát tett közkinccsé a Jaffa Kiadó, amikor közreadta a Nyusziék címmel megjelent, méltán nagy sikerű Szabó Magda-napló férji-férfiúi ikerpárját. A két kötet olyan szoros összetartozást mutat, mint egy szárnyas oltár egymást kiegészítő képei.

Egy meg nem karcolt lélek

Amíg elmerültem a Jolsvai Júlia által szerkesztett, Tasi Géza és V. Detre Zsuzsa áldozatos, szeretetteljes és igényes közreműködésével összeállított újabb posztumusz Szabó Magda-kötet gazdag és változatos anyagában, véletlenül rábukkantam egy olyan metaforára, amely e hagyatékból feltámasztott szövegek közös jellemzője.

Egy reggel a kopár dombokon

A Budaörs felett húzódó, bokrokkal és fehér dolomitsziklákkal tarkállt, kopár dombok felé az erdőn át Csillebérc irányából vezet az út. Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) területén egy láthatatlan fekete rigó flótázott.