Gyógyír közösséghiányra – A kóruszenéről Halas Dórával

Karnagy, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett és doktorált, a Soharóza kórus vezetője, háta mögött van már számos rendhagyó produkció, köztük gasztro­koncert, barlangi szlengopera, koncertséta, flashmobok, XII. századi misztériumjátékot feldolgozó kórusszínház. Halas Dórát bécsi lakásában kértük meg arra, hogy segítsen eligazodnunk a saját és a kortárs kóruszenélés világában.

Kisrigó

Amikor leszálltam a buszról Csillebércen, az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet kapuja felett a tetőn házi rozsdafarkú énekelt. Igazi szép, kormos fekete hím, szárnyán jól látszott a fehér tükör, rozsdavörös faroktollait sűrűn rezegtette. Hallgattam egy kicsit, aztán elindultam az erdei úton a budaörsi kopár dombok felé. Az avarban még virít az odvas keltike, felette poszméhek repültek. Szeretem ezeket a békés, fehér és piros színekkel tarkállt, szőrös potrohú, zömök rovarokat. Egyikük leszállt az éjszakai esőtől nedves avarra, sétált kicsit a leveleken, aztán elrepült.

Jelek

Michael Hesemann Stigmata című könyvéről – Mel Gibson A passió című filmje megosztotta a nézőket. A Krisztus szenvedéseit rendkívüli naturalitással bemutató alkotás alapjául az evangéliumok elbeszélése, a torinói halotti leplen látható sebek és Boldog Emmerich Katalin látomásai szolgáltak. A XIX. századi misztikust nemcsak azért ismerik szerte a világon, mert többször átélte Krisztus szenvedését, hanem azért is, mert testén láthatóvá váltak Jézus Krisztus sebhelyei. E különleges jelenség hátterét és történetét ismerhetjük meg Michael Hesemann Stigmata című könyvéből, amely a Szent István Társulat gondozásában jelent meg.

Huszonöt év szabadon

A fenti címmel nyílt kiállítás Máriapócson, a Családvárnak nevezett zarándoképületben. A Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház helytállása és tanúságtétele. Az alcím máris jelzi a megemlékezés témáját. A második világháború végén a Szovjetunió elfoglalta, majd bekebelezte Kárpátalját, s rövidesen megkezdődött a görögkatolikus egyház felszámolása. Más egyházakat „csak” üldöztek. A görögkatolikusoknak – a Munkácsi egyházmegyének – azért kellett szembenéznie a megsemmisítés szándékával, mert az ortodox (pravoszláv) egyház szakadároknak, hitehagyottaknak tekintette a korábbi évszázadokban Róma hűségére tért keleti keresztényeket, s ezt tetézte a kommunista birodalom általános egyházellenes politikai szándéka. A moszkvai patriarchátus soha nem volt jelen Kárpátalján, 1949-ben mégis erőszakkal joghatósága alá vonta Kárpátalját.

„A művészet eggyé olvadt életével”

Műgyűjtők és mecénások a XX. század első felében – Pusztán művészi tevékenységből megélni sohasem volt egyszerű dolog. Azt szokták mondani, a „jó bornak nem kell cégér”, a tehetség majd „kidolgozza magát”. Ám tudjuk, hogy ez nem egészen így van. Ahhoz, hogy egy művész magas színvonalon alkosson, illetve hogy menedzselje magát, más és más képességek szükségesek.

Pannónia dicsérője

Jankovits László Janus Pannoniusról – Regényes életű, kivételes műveltségű humanista költő, udvari tanító, politikus; „européer” gondolkodású pécsi püspök. Jankovits László Janus Pannoniusról – Regényes életű, kivételes műveltségű humanista költő, udvari tanító, politikus; „européer” gondolkodású pécsi püspök. A magyar történelem XV. századi fénykorának tanúja és alakítója, az itáliai reneszánsz közvetítője… Hiába Janus Pannonius „dicsőségtáblája”, személye és életműve sokak számára ma sem több kötelező iskolai tananyagnál. Egy korai fejezet a magyar irodalomtörténetből. „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,/ S most Pannónia is ontja a szép dalokat…” Jankovits László irodalomtörténésszel, a Pécsi Tudományegyetem docensével a latin nyelvű poéta jelentőségéről, európai ismertségéről és a vele kapcsolatos friss kutatások eredményeiről beszélgettünk.