Kultúra
A közkinccsé vált Ernst-kódex
A pannóniai Savariából származó szerzetes püspök, Szent Márton születésének ezerhétszázadik évében tavaly különleges együttműködés valósult meg a Pannonhalmi Bencés Főapátság, az Országos Széchényi Könyvtár és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara között. Az említett intézmények összefogásának eredményeként a Pytheas Könyvmanufaktúra elkészítette az Ernst-kódex első teljes hasonmás kiadását, amelyet április 25-én a Széchényi Könyvtár dísztermében mutattak be a fakszimilét kísérő tanulmánykötet írói-szerkesztői: Madas Edit, Dejcsics Konrád OSB, Thoroczkay Gábor, Déri Balázs és az „ötletgazda”, Szovák Kornél.
Hosszú hétvége
Billy Wilder fekete-fehérben forgatott filmdrámájának főhőse a krisztusi korban lévő, harminchárom éves, súlyosan alkoholista író, Don Birnam.
Mária-ikonok a Gellért-hegy mélyén
A pálosok Gellért-hegyi Sziklatemplomában több mint száz Csodálatos Istenszülő (Szűz Mária)-ikont őriznek. Talán kevesen tudják, hogy éppen három éve nyitottak itt ikonmúzeumot. Szélesebb körben az sem feltétlenül ismert, hogy a múzeum a maga nemében – vagyis a kiállított orosz fémikonok számát tekintve – nemcsak Európában, hanem az egész világon is a legnagyobb. Nem véletlen, hogy éppen a pálosok fogadták be a gyűjteményt: a rend különösen nagy figyelemmel és tisztelettel fordul a keleti kereszténység felé. Névadóját, thébai Remete Szent Pált (228 körül–341 körül) nemcsak a katolikus Egyház, hanem a keleti keresztény Egyházak is szentként tisztelik. Csontereklyéjét a templom egyik kis barlangkápolnájában őrzik.
Forog tovább
Elmondhatatlan tragédia, ha egy szülőnek el kell temetnie a gyermekét, ám nem kisebb kín, ha kénytelen végignézni, ahogy utódja egészen más utat választ, mint amit ő adott számára példaként a nevelése során. A budapesti Titanic Filmfesztiválon nemrég bemutatott Amerikai pasztorál és 20. századi nők különböző nézőpontból ugyan, de egyaránt erről az őrjítő tehetetlenségről mesél.
Az igazság megvilágítja a káoszt
Kamp Salamon, a Lutheránia Ének- és Zenekar Liszt Ferenc-díjas karnagya, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Karmester és Karvezető Tanszékének egyetemi tanára a klasszikus repertoár, főként a barokk zene és Johann Sebastian Bach életművének széles körű megismertetése mellett az egyházi kantáták és a kortárs művek megszólaltatására is nagy hangsúlyt helyező karnagyi és művészeti vezetői munkája, valamint értékes zenepedagógusi tevékenysége elismeréseként vette át a Kossuth-díjat nemzeti ünnepünkön. A kitüntetett karnagyot – akit diákjai Sali bácsiként emlegetnek – az Istenhez emelő zene öröméről, s kedvencéről, Bachról kérdeztük.
