Közelkép

Húsz évvel ezelőtt jött létre a Katolikus Tábori Püspökség

Senki nem tagadhatja, hogy a katonáknak egészen más kihívásokkal kell szembenézniük, mint azoknak, akik hétköznapibb foglalkozást űznek. Ezért tartották az egyház vezetői már évszázadokkal ezelőtt is szükségesnek, hogy a katonák lelkipásztori ellátásával külön erre kijelölt püspökök, papok foglalkozzanak. A második világháború végéig a magyar honvédek mellett is szolgáltak tábori lelkészek. Az ötvenes években azonban tudatosan elsorvasztották ezt a szolgálatot. A rendszerváltás után 1994-ben alakulhatott meg a Magyar Honvédségen belül a Tábori Lelkészi Szolgálat. A jubileum alkalmából Berta Tiborral, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynökével beszélgettünk.

– Első látásra a katonaság és a keresztény tanítás nem feltétlenül fér össze…

– Az evangéliumokat olvasva azt láthatjuk, hogy a katonáknak legtöbbször pozitív szerepük van. Keresztelő János nem azt mondja a katonáknak, hogy szereljenek le, hanem mértéktartásra figyelmezteti őket. Jézus megdicséri és példaként állítja elénk a Kafarnaumban zsinagógát építtetett római százados hitét, arról nem is beszélve, hogy a kereszt alatt szintén egy katona hitvallását hallhatjuk: „Ez az ember valóban az Isten Fia volt” (Mk 15,39). A kereszténység első századaiban még is kialakult egyfajta katonaság-, pontosabban mondva erőszak-ellenesség. A III. századig kereszténynek tilos volt önként beállni katonának. Nagy Teodoziusz császár törvénykönyve (Krisztus után 416) szerint viszont már csak keresztény lehetett katona.

A Bibliát megismerni és megérteni nem könnyű feladat. Ha merünk túllépni egy-egy jól ismert történeten, és keressük azt, hogy ki és milyen szándékkal írta le, mi történt előtte és utána, akkor egy sor igen nehéz kérdéssel találjuk szembe magunkat. Miért más Isten ebben a történetben, mint a korábbiakban? Hogyan lehetséges az, hogy az egyik szereplő valós személy, míg a másik kitalált? Milyen történelmi események befolyásolták a szerzők gondolatait? A Biblia, amely a keresztény hit alapkönyve és Isten kinyilatkoztatása, több mint ezer évig íródott, és a legkésőbbi szövegeit is már közel kétezer éve lejegyezték. Mégis fontos a mai eszünkkel megismerni az írók szándékait, hogy megérthessük üzenetüket.

Teremtésvédelem

A XVI. Benedek pápa által létrehívott és Gianfranco Ravasi bíboros szellemi irányításával megvalósuló Népek udvara nemzetközi párbeszédsorozat egyik állomását jelentette a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Corvinus Egyetem szervezésében február 5–6-án megrendezett konferencia, amelynek témája a gazdaság és erkölcs viszonya volt. A kérdéskörhöz kapcsolódó egyik legfontosabb területként esett szó az ember környezet iránti felelősségéről, méghozzá egy sajátos összefüggésrendszerben: az emberi méltóság és a környezet iránti erkölcsi felelősség szoros egymásra utaltságában.

– Azokban az években egy dél-dunántúli kisvárosban voltam káplán – kezdett a történetbe idősödő, de még aktív pap ismerősöm –, amely városnak négy katolikus temploma is van. Ez pedig azért érdekes, mert volt a helyi szociális otthonban egy, a várossal szomszédos kis faluból való asszony, aki minden dél előttjét a város templomaiban töltötte. Márika – környezete csak így hívta – enyhe fokban szellemileg sérült volt. Családja szerint a negyedik fia szülése után érte valami visszafordíthatatlan trauma, ami önálló életvitelében ugyan korlátozta, de istenfélő jámborságát csak növelte. Naponta imádkozott mind a négy templomban. Mondtam is neki néhányszor, hogy azokat az imákat egy templomban is el lehetne végezni, de nem, ő ragaszkodott hozzá, hogy imáival délelőttönként végigjárja a várost.

Tóth József katolikus üzletember a munka kiteljesítő voltáról

Az egri lelkipásztori napokon januárban ritkán tárgyalt témákról tartott fórumot nagy meggyőzőerővel. Tóth József a legtermészetesebb hangon beszél az erkölcstan, a teológia és a gazdaságfilozófia határterületére tartozó, bonyolult kérdésekről is.

– Nemrég egy keresztény indíttatásból létrehozott műhelyben jártam, amely szellemi fogyatékos embereknek ad munkát. Az élmény leírhatatlanul katartikus volt, mivel arra világított rá, hogy a világ, a gazdasági logika mennyire nem tud mit kezdeni ezekkel a nehéz sorsú, de az általuk készített művészi tárgyak alapján elképesztően tehetségesnek mondható emberekkel, akikre a többség teherként tekint.

– Ez a kérdés szerintem nem fogyatékos-specifikus. Az ember munkára teremtetett, és dolgoznia kell ahhoz, hogy kiteljesedjen. A munka Isten tervének földi megvalósulása, vagyis a teremtés folytatása. Az általunk fogyatékosnak tartott embereknek is megvan a maguk feladata, és alapvető joguk, hogy munkához jussanak. Nem kegyelemkenyér jár nekik, hanem a boldogulásukat segítő társadalmi szolgáltatások, mint mind annyiunknak. Fontos tudatosítani azt is, hogy korántsem irracionális fogyatékkal élő embereknek munkát adni, mivel a legmagasabb minőségű termékek előállítására is képesek. Csak meg kell találni a foglalkoztatásuk legmegfelelőbb formáit, kereteit.

„Ösvényeiken baj és nyomor,
a béke útját nem ismerik,
Isten félelme nincs szemük előtt.”
(Róm 3,16–18)

Izgalomtól dobogó szívvel léptem be a palota csak beavatottak számára megnyíló termébe. A szobák szobájába, amelynek irdatlan magasságában rögtön elvesztem, mégis otthonos érzés vett körül ölelőn. Talán a színek miatt. Az utóbbi napokban gyakran elképzeltem, milyen lehet a titokzatos lakosztály. Rákerestem az interneten is, de nem találtam róla képeket. A látvány mindent felülmúlt.

Elmélet vagy élet

Nagyjából tizenkét éve tragédiák sora történt a családban: hosszú betegség után meghalt a nagymamám, majd pár hónappal később a nagypapám, közben édesapám, aki kohász, súlyosan megégett, amikor felrobbant egy magnéziummal teli kemence a munkahelyén. Ekkor jött Brúnó, talán azért, hogy a sok rosszat feledtesse. Azért választottam őt, mert a többi kölyök között ő volt a legelevenebb: amikor megláttam, azzal volt elfoglalva, hogy a száradó ruhákat lerángassa a szomszéd kerítéséről. Hazavittük, s hát alaposan elkényeztettük, ő meg egyfolytában azon törte a fejét, milyen csínyt eszelhetne ki ellenünk.

A Néri Szent Fülöpről készült film: Legyetek jók, ha tudtok, gyakran visszatér, amikor esti fények társaságában – családom körében marad egy kis időm, hogy magamba pillantsak, s fölmérjem: hosszú évek során hová jutottam. Dicsekvésre semmi ok, a bibliai rendreutasítás ugyanis kijózanít: rossz szolga voltam, mivel csak azt tettem, amit kellett. Mi mindent lehetett volna még, s a többit is okosabban, átgondoltabban! Az esztergomi „előhegyi remete”, ez a „különös hírmondó”: Babits Mihály, aki keresztény családban született, így is nevelték, milyen sokáig gyötrődött-vívódott, hogy leírhassa: „Isten gyertyája” vagyok.