Merre vagy, haza? – Gondolatok egy fogalomról

A haza – Illyés Gyula szavaival égbemenekvő tudás, érzés, akarat. Vörösmarty azt írja: „Legszentebb vallás a haza s emberiség.” Érezzük benne a kor túlzását. Főként a XIX. században alakult ki az a fogalmi kör a hazáról, amely a nemzetállamok születésének következménye. Illyés a XX. század harmincas éveiben az éggel köti össze a fogalmat, Vörösmarty ellenben abszolútummá, földi vallássá vonja lelkesültségében a hazát. A haza fogalmáról nehéz beszélni – állapította meg Udvardy György püspök azon a szabadegyetemi előadáson, ahol éppen ezt a fogalmat igyekeztek körbejárni. Néhány gondolatszilánk arról az estéről.

Jézus földjén II. rész

Nagy élmény lehet virágvasárnap vagy éppen húsvétkor Jézus földjén járni, és fizikailag is végigkövetni a szenvedéstörténetet. Ám tapasztalatom szerint a szentföldi zarándok számára mindig húsvét van, amikor Jeruzsálemben átéli a történelem legfontosabb eseményét. Minket minden erre emlékeztet ebben a városban. Ha hivatalosan nem is zarándoklat volt, amelyre az Új Ember munkatársaiként meghívást kaptunk, mi mégis úgy vettünk részt rajta, mintha az lenne. Aki pedig turistaként jött, az lehet, hogy zarándokként tért haza…

Megtörni a csendet

Egy indiai származású keresztény nő küzdelme a kényszerházasság ellen – Mint sok más migráns, az ő édesapja is az 1950-es évek elején érkezett Angliába. Az édesanyja nem sokkal később csatlakozott hozzá, s hamarosan megszülettek a gyermekeik. Jasvinder hét lánytestvér egyike, aki mindig is Nagy-Britanniát tekintette az otthonának, bár korántsem úgy nőtt fel, mint egy átlagos brit tinilány. Látta, ahogy nővéreit kiveszik az iskolából, és eltűnnek, egyik a másik után, de senki sem kérdezi meg, hova lettek. Egy nap, amikor hazament az iskolából, az édesanyja leültette, s egy fényképet mutatott neki a férfiról, akihez hamarosan hozzá kell mennie. Tizennégy éves volt ekkor.

Ne feledjük arcukat! – A bevándorlásról vallási és etnikai szempontból

Bár Magyarországra egyelőre nem érkeznek nagy számban menekültek, szakértők szerint a következő éveknek is a migráció lesz a legnagyobb politikai és társadalmi kihívása. Az Európai Unió tagjai még mindig nem tudtak közös nevezőre jutni, a legnagyobb jólétben élő nyugati országok vezetői pedig tanácstalanok a tekintetben, hogy honnan és mennyi menekültet fogadjanak be. Annyi biztos, hogy mihamarabb döntésre kell jutni, hiszen becslések szerint harmincnyolcmillió potenciális bevándorló várakozik arra, hogy útnak induljon Európa felé.

A legfontosabb, hogy Magyarországról beszéljek

Habsburg-Lotharingiai Eduard, hazánk Szentszéknél akkreditált nagykövete december 7-én adta át megbízólevelét Ferenc pápának. Azóta folyamatosan járja a vatikáni hivatalokat, bemutatkozó látogatásokat tesz nagykövettársainál, magyar és külföldi vendégeket hív meg rezidenciájára. Arra kértem, hogy meséljen olvasóinknak munkájáról, az első hónapok tapasztalatairól, életútjáról és családjáról.

A keresztények lehetnek a gazdaság átalakításának úttörői

Beszélgetés Helen Alforddal – A Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) konferenciájának egyik előadója, Helen Alford OP már nem először jár Budapesten. A Pápai Szent Tamás Egyetem (Angelicum) társadalomtudományi karának dékánhelyettese gépészmérnöknek tanult, dolgozott többek között a Michelin Tyre-nél és a British Aerospace-nél is. Az etika professzoraként a keresztény társadalmi tanítás és a menedzsment kapcsolatát kutatja, különös tekintettel a fenntarthatóságra. Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának konzulensét a társadalmi felelősségvállalás és az erkölcs gazdaságban betöltött szerepe mellett az elvek gyakorlati alkalmazásáról is kérdeztük.

Jézus földjén I. rész

Nagyböjtben vagyunk. Krisztus szenvedéstörténete péntekenként átelmélkedett valósággá válik a keresztútjaink alkalmával. Nemrég néhányunkat a szerkesztőségből az a szerencse ért, hogy életünkben először valóságosan is megláthattuk a Passió helyeit és Jézus életének más helyszíneit. Utunk kezdete előtt megtudtuk, hogy idén májusban Ferenc pápa is elzarándokol a Megváltó földjére. Amikor majd róla kapjuk a híreket és a képeket, nekünk már emlékeink lesznek apostoli útja egyes állomásairól. Minden keresztény zarándokhely gyökere és őse ez a föld, ide vágytak Szent Ilona óta az ókori és a középkori zarándokok. Volt, aki ott is maradt, mint Szent Jeromos a betlehemi barlangban, mert annyira közel akart lenni a Születés helyéhez, de a legtöbben, mint mi is, inkább otthon szeretnénk élni az ott megtapasztalt élményekből.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.