Közelkép

Nedves rét, élő tanya, még „tapsikoló” cickafark, az ezüstszálat esti gép húzza fönn, római járat. December. Csajkovszkij az f-moll románccal hív álmokba, majd felpattanó ritmusokkal marasztal valóságok nem titkolt szépségébe-örömébe, melyben tuják zöldje és utak jégkörmei békességgel megférnek a kezdő tél színpadán.

Ez lenne az izaiási pillanat, amely nyugalommal tölt el? A „világ színpadáról” a pappá szentelt Calderón mondja még a XVII. században, hogy az ember szerepet vállal a születésekor, halálakor pedig számot ad élet-játékáról Teremtőjének.

Könyvespolcra

A kultúrák és a vallások világszerte találkoznak egymással. Kölcsönhatásuk egyre magától értetődőbb, a béke megvalósításában játszott szerepük mind egyértelműbb. Mondhatják-e még a keresztények, hogy „az emberek megváltásának oka egyedül Jézus Krisztus”? Le kell-e mondania a kereszténységnek az igazság iránti igényéről ahhoz, hogy modern és toleráns legyen?

Könyvespolcra

Vallomások. Negyven önarckép, bemutatkozás. Egy közösség kísérlete önmaga megfogalmazására. Pasarét portréja, ahogyan a templomhoz, plébániához kötődő emberek megrajzolják. Üdítően merész kísérlet annak megválaszolására, mit jelent egy közösség, mit jelent közösségben élni, közös hitben osztozni.

A mi arcaink című könyvben pasaréti hívek (civilek és szerzetesek) beszélnek, mondják el az életüket, a templomhoz kötődő történetüket, keresztény elkötelezettségük történetét, eredetét, megingásait, nehézségeit és kegyelmeit.

Könyvespolcra

Emlékkönyv Jáki Sándor Teodózról

A vándorapostol címmel nemrég jelent meg egy reprezentatív emlékkönyv, amely a közelmúltban elhunyt Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes, jeles népzenekutató, ének- és zenetanár, a Domokos Pál Péter nyomában járó lelkipásztor felejthetetlen szolgálata előtt tiszteleg.

Ki volt Jáki Teodóz, és mit adott bencés közösségének, a kereszténységnek, a magyar kultúrának, a világon szétszóródott és szétszóratott magyarságnak? Ezekre a kérdésekre igyekeznek választ adni visszaemlékezéseikben a kötet szerzői: rendtársak, öregdiákok, néprajz kutatók, lelkipásztorok, barátok és tisztelők. „Az emlékkönyv a szó eredeti értelmében antológia: virágszedés, virágfüzér (…), amely sokféle rendű és rangú, különböző léthelyzetű és műveltségű szerző visszaemlékezései ből állt össze. A szerzők és a szerkesztő közös célja az emberfelmutatás, a példaadás volt” – írja a kötet felelős szerkesztője, Cs. Varga István irodalomtörténész, akit bensőséges lelki-tanítványi kapcsolat fűzött az atyához.

Kling József kaposfüredi szobrászművész műhelyében

Kaposvár sétálóutcájának elején, a Dorottya Szállóval szemben áll Kling József legújabb köztéri szobra, a Lélekkapu. A hajdani alma materből, a Somssich- Táncsics Gimnáziumból kikerülő egykori maturandusoknak is üzenve: „Nem legenda a föld, / amelyből vétetünk, / törvény, hogy itt születtem.” A „mérei” dombok dajkálta Fodor András sorait vésette a talapzatra az adományozó Simon László, a fővárosban működő Somogyiak Baráti Körének elnöke, aki ebből az országnyi megyéből a világ más tájaira vetődött honfitársaival lelki közösséget vállalva szerette volna leróni köszönetét és háláját az útba indító szülőföldnek. Az arany háromszöggel az égiek felé nyitó, zárványokat is megjelenítő, élők és holtak felett szakrális fegyelmezettséggel őrködő alkotás embert és lelket, időt és teret kapcsol egybe.

Beszélgetés Snell György püspökkel

Ferenc pápa Snell Györgyöt, a budapesti Szent István-bazilika plébánosát október 20-án pudentianai címzetes püspökké és az Esztergom–budapesti főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. A magyar egyház új püspökét eddigi életútjáról és terveiről kérdeztük.

Don Bosco kézművesei a perui Andokban

Harmincöt éve, hogy egy olasz szalézi szerzetes a perui Andok Chacas nevű városkájába került, és nem kis vállalkozásba kezdett. Összeszedte az ügyes kezű helyi fiatalokat, iskolát alapított számukra, és kiváló mesterembereket nevelt belőlük. Az Artesanos Don Bosco, vagyis a Don Bosco Szövetkezet kézművesei fából faragott bútorokat és szakrális művészeti tárgyakat készítenek. És ami a legfontosabb: munkát kapnak, így a szülőföldjükön maradva gondoskodhatnak családjukról, és helyben művelhetik mesterségüket.

Az egész világsajtót bejárta az a kép, amelyet Johnny Nguyen szabadúszó fotós készített Portlandben, azon a tüntetésen, ahol a nagyesküdtszék döntése ellen tiltakoztak a jelenlévők. Kiderült ugyanis, hogy nem emelnek vádat a Michael Brownt lelövő fergusoni rendőr ellen.

A történetnek (az igazságnak?) több oldala is van. A tény ez: Darren Wilson fergusoni rendőrtiszt augusztus 9-én lelőtt egy fekete tizenévest, Michael Brownt. A rendőr azt állította, hogy a tizennyolc éves Brown rátámadt, el akarta venni a pisztolyát, ezért önvédelemből lelőtte.