A rendületlen szívű vándor

A könyvből kiváló jellemrajzot kapunk Teodóz atyáról, akit sokan elkísértek búcsújáró és zarándokútjain, melyek a Kárpát-karéj szórványmagyarságához vezettek magyar nyelvű misét tartani, ellátni a határon túl élő honfitársaink lel ki gondozását. A rendületlen szívű vándor legjelentősebb tette az volt, hogy a világ nyilvánossága elé vitte Európa egyik legelhagyatottabb, legelnyomottabb kisebbségének, a csángóknak az ügyét, fogalmaz előszavában Kukorelli István. Jáki Teodóz felismerte, milyen nagy jelentősége van a kisebbségi magyar közösségekben a népi vallásosságnak és az egyházi népéneknek a nemzet megtartása szempontjából. Szent elkötelezettséggel küzdött az egyházi zene eredeti hagyományainak megőrzéséért, emeli ki Medgyesy-Schmikli Norbert, a történész-néprajzos tanítvány: szellemi nagysága abban is megmutatkozott, hogy egyaránt tudta értékelni a gregorián értékkincset és a sokak által lenézett előénekes bácsik és nénik népénekeit, népdalait, archaikus népi imádságait.

A kötet tengernyi szeretetet sugároz, fogalmazott a kiadvány budai bemutatóján Várszegi Asztrik főapát, aki gyermekként Sopronban még ministránsa is volt Teodóz atyának. S valóban, szeretetből font emlék koszorú ez az antológia, amely megidézi az énektanárt, aki nemcsak zeneelméletet tanított növendékeinek, hanem főként a zene lelkiségét, a zenei élményszerzés útját mutatta meg nekik életre szólóan. Az emlékfüzér nyitányaként olvashatjuk a bencés öregdiák, Nagy Gáspár Teodóz atya tiszteletére írott versét a „szürke fejű öreg bácsóról”, a „rendületlen szívű vándorról”. Az életét az „elvarratlan nyelven is álmodó” csángókkal megosztó jó pásztorról, a reményvivőről szintén versben emlékezik meg a magyarfalui születésű csángó költőnő, Iancu Laura.


Az emlékezők sorában ott találjuk még többek között Bíró László püspököt, Ternyák Csaba egri érseket, Barsi Balázs ferences szerzetest, Barkó Gábor Ágostont és Héray Andrást. Kozma Imre atya elmeséli, hogyan „vették meg” Kacsikán egy teherautónyi élelemmel a Boldogasszony-napi magyar nyelvű misét a csángó magyaroknak. Kocsi György zamárdi plébános Teodóz atya emlékezetes lelkigyakorlatait, Korzenszky Richárd tihanyi bencés perjel a Tetőtéri esték keretében megtartott előadását, Polgár Tibor András, a kötet kiadásának gondozója, a búcsúi zarándoklatok gyakori résztvevője a csángók és az atya szeretetteljes, bensőséges kapcsolatát idézi. Az emlékezésekben többen írnak Teodóz atyának a kunszigeti húsvéti Jézus-keresés hagyományában betöltött szolgálatáról, az egri fertálymesterek csíksomlyói zarándoklatainak vezetéséről. S megszólalnak a könyvben a csángók is: Nyisztor Ilonka, aki az atya biztatására és példája nyomán fogott népénekeik gyűjtésébe, terjesztésébe, és kis csángó cinkák (énekes kislányok) is, akiknek magyarság tudatát olyan szelíd gonddal ébresztgette, erősítette Teodóz atya. A kötet részletes életrajzi összeállítással és publikációs listával zárul. A kiadás fővédnöki tisztét Bíró László püspök látta el.