Pécsi beszélgetés Vidnyánszky Attilával – Az ezeréves pécsi egyházmegye hatnapos programsorozatának egyik kiemelkedő eseménye volt T. S. Eliot Gyilkosság a székesegyházban című drámájának előadása a dómban. Vidnyánszky Attila rendezővel a bemutató előtt egy órával a bazilika tövében beszélgettünk a darabról, aktualitásáról, az újrafogalmazások fontosságáról. De szóba került Debrecen és a küszöbön álló színházi évad is…
Johann Baptist Metz német teológus Rahner-tanítványként a kortárs teológusok közül talán először veszi komolyan korunk válságjelenségeit, melyek okaként jórészt a modernitás szellemi hagyományait jelöli meg. Sajátos válság-narratívával van tehát dolgunk, amikor a szerző Memoria passionis című, magyarul frissen megjelent könyvébe beleolvasunk.
Anyanyelven – A Kárpát-medencei magyarok találkozóján, augusztus 30-án – a szlovákiai nyelvtörvény elleni tiltakozásul – az anyanyelvhasználat joga mellett emeltek szót a felszólalók, köztük Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. „Az imádság a lélek lélegzetvétele, legbensőségesebben mindig anyanyelven szól.” II. János Pál pápa példáját idézte a főpásztor, aki nagyon sok nyelven beszélt, a halálos merénylet alkalmával mégis lengyelül imádkozott. „Akitől megtagadják anyanyelvének használatát, legalapvetőbb emberi jogát vonják meg, nélküle elveszítjük önazonosságunkat, családi és nemzeti múltunkkal való kapcsolatunkat.”
Itt kapitány Kevétül nints nevem,
Mint némellyek ítélnek felőlem.
Sem Görög szó Kevi az én nevem,
Noha vízzel mind környül vétettem.
Eleitül fogva egy jánbortul
Neveztetem az Szent Ábrahámtul.
Amikor sok-sok éve Bicskére kerültem tanárnak, az évnyitó értekezleten megakadt a szemem rajta. Jellegzetes magyar arc, sötétre pácolta a nap. Elképedve hallottam, hogy matematikát tanít. Ám a számok csodavilága sosem lelkesítette annyira, mint a természet. Felgyúló örömmel melengetett kezében egy-egy szőlőfürtöt, dobozban hozta kertje első termését, a friss epret. „Vidd haza a gyerekeidnek – mondta –, ilyet ritkán esznek.” Valóban rendkívüli eper volt: a szeretet és gondoskodás adta zamatát.
Negyvenöt éve írták alá az 1964-es „részleges megállapodást” – Negyvenöt évvel ezelőtt jelentős eseménynek számított a Vatikán „keleti politikája” és a magyarországi egyház „részleges megállapodása”, amelyről a sajtó az alábbi szűkszavú közleményben adott hírt:
„A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szentszék megbízottjai átfogó eszmecserét folytattak az állam és a katolikus egyház viszonyára vonatkozó jogi és ténybeli kérdésekről. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szentszék elhatározták, hogy mindkét fél számára kölcsönösen kötelező okmányban rögzítik az eddig folytatott tárgyalások eredményét.
Szociálteológus az MKPK nyilatkozatáról – A tízmilliárdos tételekben pazarló magyar államról, felügyelőbizottsági tagok „munkabéréről”, a BKV-menedzsment végkielégitési botrányairól, vagyis adóforintjaink elherdálásáról szóló hírek áradatában, a válság első fél évében realizált hazai banki nyereségek közzétételével szinte egy időben jelent meg a múlt héten a püspöki kar nyilatkozata.
A püspöki konferencia nyilatkozata – „Az evangélium tanításával és XVI. Benedek pápa megnyilatkozásaival összhangban kötelességünknek érezzük, hogy az aktuális társadalmi helyzet egy szomorú erkölcsi problémájával kapcsolatban szót emeljünk a társadalom alapvető értékei és különösen legkiszolgáltatottabb honfitársaink mellett. Miután püspöki konferenciánk tagjai az elmúlt időszakban többször felszólaltak ezekben a kérdésekben, most együttesen is kifejezzük álláspontunkat.