Közelkép

Világ-nézet katolikus szemmel

Ki ez az Anders Behring Breivik, harminckét éves norvég tömeggyilkos, vagy inkább mi ez? A világsajtó gyakran felteszi ezeket a kérdéseket. Ő maga – a történelemben nem először – „százszázalékos kereszténynek” nevezte magát. Mert hát a „keresztény” szónak többféle jelentése volt és van. Politikai értelemben az úgynevezett keresztény ember NEM muzulmán, NEM zsidó, stb. Valláspolitikai értelemben valamiképp az újszövetségi Szentírásra hivatkozó vallási irányzat követője, de erről még tovább elmélkedhetünk. Mindenesetre a szentek például soha nem mondták magukat „százszázalékos kereszténynek”.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter aláírta, V. Németh Zsolt államtitkár július végén Fülöpházán, a hazai biogazdálkodás fellegvárában Szabó Csaba gazda tanyáján ismertette a tanyafejlesztési programról szóló rendeletet. Szeptemberben összesen 825 millió forintra pályázhatnak az érintett őstermelők, családi gazdálkodók, önkormányzatok, kistérségi társulások és tanyagondnoki szervezetek.

Zlinszky János az új egyházi törvényről

Származás, műveltség, nyelv és a közös haza határai által összekötött, közösséggé tett emberek, a magyar nép fiai és leányai, Magyarországon otthont lelt hazafiak, e hazában nemzetként, szuverén közösségként élő, alkotó és magyar nyelven megnyilatkozó honfitársaim: a XX. században ti nem kaptátok eleve, bölcsőtökbe tett ajándékként a szabadságot!

Nem biztos, hogy mindennap hálát adunk azért, hogy van tető a fejünk felett. Van honnan elindulnunk, és van hová megérkeznünk. Sokszor egy tragédia hívja fel a figyelmünket arra, mekkora kincs az otthonunk. Még akkor is, ha az esetleg „csak” egy albérlet vagy egy hitellel terhelt lakás. Mégsem kell a szabad ég alatt aludnunk, sem menedékhelyeken melegednünk. A tavalyi vörösiszap-katasztrófa áldozatai átélték ez utóbbit. De hála a sok jóakaratú embernek, az állami gondoskodásnak és különböző szervezetek összefogásának, a tavalyi rémálom már a múlt. Devecserben a segítő szervezetek hatékony közreműködésével július végén nyolcvanhét házat adtak át, amelyek újságíró kollégánk ottjártakor váltak igazán otthonná.

(Devecseri muskátlik – riportunk Közelkép rovatunkban olvasható.)

A magyar országgyűlés július 12-ére virradó éjszaka megszavazta az új egyházügyi törvényt, amely tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismer el. A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról kétharmados többséggel dönthet majd a parlament.

Az alapvető emberi jogok közt kiemelt fontossága van a vélemény-, szólás- és vallásszabadságnak. Egyéniségünk, embervoltunk, társadalmi kapcsolataink velejárója, bizonyítéka, biztosítéka. A vélemény szabadsága a létről és valóságról alkotott képünk megformálását biztosítja. A szólásszabadság ennek kifejezését, közlését teszi lehetővé. A vélemények cseréje a tudattartalom gazdagodásának útja, és az embertársainkkal való együttműködés lehetőségét biztosítja. S mit jelent a vallás szabadsága?

Világ-nézet katolikus szemmel

Amikor a rendszerváltozást megvalósító szabad választások előtt még jobb eredményben reménykedő MSZP-kormány gyorsan elfogadtatta a mostanáig hatályban lévő egyházügyi törvényt a senki által meg nem választott parlamentjével, nyilvánvaló volt, hogy az nemcsak a vallás- és lelkiismereti szabadságot biztosítja nehéz üldözések évtizedei után, hanem igyekszik még jobban lejáratni az egyházak megtépázott tekintélyét. Ezért olyan feltételeket állapított meg, hogy bármely „gittegylet” egyházként jegyeztethesse be magát.

Eltemették Habsburg Ottót

Az utolsó osztrák császár és magyar király, Boldog Károly július 4-én elhunyt legidősebb fia, Habsburg Ottó rangjait, címeit felsorolni szinte lehetetlen, de közismertsége miatt szükségtelen is. Több napig tartó temetési gyászmenete – akárcsak élete – európai léptékű volt. A bajorországi Pöckingből a beszentelés és ravatalozás helyszínén, Mariazellen át Bécsbe tartott, majd szíve Budapestre, s onnan Pannonhalmára került, hogy a bencés apátság altemplomában nyugodjék, kifejezve ezzel az elhunyt Magyarországhoz való kötődését, a rend iránti háláját. Habsburg Ottó és felesége, Regina temetésére a bécsi kapucinusoknál került sor.