Közelkép

Ady osztályfőnöke

Szerző:

Guba Pál piarista pap tanárra emlékezünk

Guba Pál születésének százötvenedik évfordulójára emlékeztek Gyöngyösön, a felsővárosi plébánián június 18-án. Az emlékünnepen ott volt Palánki Ferenc, az Egri főegyházmegye új segédpüspöke, Labancz Zsolt, a piarista rend tartományfőnöke, Urbán József, az előző tartományfőnök és Lukács László, a Sapientia Szerzetesi Főiskola alapítója, a Vigilia folyóirat főszerkesztője. A megemlékezés tisztelgő látogatással kezdődött a gyöngyösi kálvárián, Guba Pál sírjánál, majd emléküléssel folytatódott a Szent Bertalan-templomban, ahol az esemény a neves pap tanár lelki üdvéért mondott szentmisével zárult.

Megmentett kincs fogadtatása

Szerző:

Erdélyi Zsuzsanna és Várhelyi Ilona könyvéről

Tartalmában, súlyában tekintélyes kiadása a Szent István Társulatnak. Fő támogatója a Segítő Mária Alapítvány. Évtizedek kutatómunkájának „kísérője”. Vagyis olyan kalauz, amely követi az Európa- és Kossuth-díjas Erdélyi Zsuzsanna munkáséveit, napjait, amíg megszületett a Hegyet hágék, lőtőt lépék kötet. Bemutatja a fölfedezés örömében eltelt időt olyan korban, amikor az ateizmus címkéje vöröslött még a magánélet benső tereiben is.

Szerelemben a folyóval

Szerző:

 

Vonzódás. Mint a szerelem. Ám a Dunát még sosem láttam olyannak, sosem viselkedett úgy, hogy csalódnom kelljen benne. Lehet zavaros vagy bölcs (lásd József Attila versét), lehet parttalan, amikor elárasztja maga körül a világot, lehet hideg, jeges, szürke, akkor is ő a folyó. Igen, ő – megszemélyesítve. A németek női alaknak látják, die Donaunak nevezik, s az egyes nyelveknek megfelelően ejtik mások folyónak, folyamnak. Mert a Duna szó eredeti jelentése: folyó vagy folyam. De immár ezer éve – vagy még régebben – nem egy a sok közül, hanem a Duna.

Rendezésbõl is kiválóan vizsgáztunk

Szerző:

Véget ért soros elnökségünk – Robák Ferenc kormánybiztos a szervezés hátteréről

A magyar EU-elnökség operatív ügyeinek kormánybiztosává nevezték ki tavaly Robák Ferencet. Előtte az állami és külügyi protokollt vezette. A közgazdász végzettségű diplomata brüsszeli nagykövetünk is volt. Július 1-jén Lengyelország vette át tőlünk az elnökséget. Arra kértük a kormánybiztost, hogy vonjon mérleget elnökségünk fél évéről.

Hétmilliárdan a Földön

Szerző:

Mi közünk a túlnépesedéshez?

Az elmúlt években sokat hallhattunk hazánk és Európa népesedési helyzetéről: az egyre kevesebb születésről, az elöregedő társadalomról, illetve az ebből fakadó szociális és gazdasági problémákról. S miközben igyekszünk megoldásokat találni jelenlegi és a jövőben felmerülő gondjainkra, valami távoli, csupán a szakembereket foglalkoztató jelenségnek tűnik a világ másik felének egészen más irányú demográfiai problémája. Az ENSZ huszonkét évvel ezelőtt életre hívta a népesedési világnapot (július 11.), hogy ezzel felhívja a figyelmet – elsősorban az országok vezetőiét – a Föld túlnépesedésének veszélyére.

Az euró kilátásairól

Szerző:

A fejlett világon 2008-ban végigfutó pénzügyi válságot nem követte nyugalom Európában. Drámai fejleményeket látunk Görögországban, de gondban vannak az írek, a portugálok is. Az elemzők azt találgatják, hogy melyik lesz a következő bajba jutó ország. Főleg Amerikában vagy a közös európai valuta iránt mindig szkeptikus Angliában sokan azt jósolják, hogy az euróövezet hamarosan szétesik.

Keresztény volt, európai, osztrák – és magyar

Szerző:

Elhunyt Habsburg Ottó

Habsburg Ottó magyar trónörökös, politikus és író 1912-ben született IV. Károly és Zita császárné legidősebb fiaként. Egy francia publicistától az „Európa gyermeke” megtisztelő címet kapta. De személye nekünk magyaroknak ennél többet is jelentett. Történelmünk utolsó olyan emblematikus alakja volt ő, aki arra emlékeztetett bennünket, hogy nemzetünk sorsa hosszú évszázadokig összefonódott a Habsburg uralkodóházzal, illetve arra, hogy létezett valaha egy Osztrák – Magyar Monarchia.

Majd egy katasztrófa megoldja?

Szerző:

Elhúzódó tárgyalások az éghajlatváltozás kezeléséről – Bonn után, Durban előtt

A nemzetközi egyeztetések, különösen azok, amelyek multilaterális, sok országot érintő témákkal kapcsolatosak, alapesetben is rendkívül hosszadalmasak. Még inkább így van ez, ha céljuk olyan problémák megoldása, amelyek hosszú távon jelentkeznek, azaz most még nem érzékelhetők, megoldásuk óriási pénzügyi forrásokat igényel, és még tudományos bizonytalanságok is nehezítik a helyzetet. Ilyen, nagyon lassú előrehaladást mutató az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalások sora.

© 2026 Magyar Kurír - Új Ember • Készült
Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.