Természeti katasztrófák, fertőző betegségek, társadalmi egyenlőtlenségek – hogy csak hármat említsünk a problémák közül, amelyekkel egyre gyakrabban kell szembenéznünk. A tudomány egyik, ha nem a legfontosabb feladata, hogy megoldást találjon e gondokra. De vajon hogyan képes erre?
Korunk tele van félelemmel, s igazat adhatunk T. S. Eliotnak: „növekvő rettegés, hogy gondolni sem lesz mire”. Így aztán figyelmet keltő minden „mozdulata” a tudománynak (is), amikor az iménti veszélytől próbálja megvédeni az embert. Tehát nem csupán arról van szó, hogy a vallást mint értéket-értékképzőt vizsgálja elmúlt idők tükrében, hanem a kutatás eredményeiből a jelennek és a jövőnek prófétáljon.
Ezen a novemberi napon a Dunántúlra leszáll a köd. Minél délebbre haladunk, annál sűrűbbé válik a fehér tenger. A fák még megmutatják őszi színgazdagságukat, másutt már átlátható, csupasz az erdő. De így is nyilvánvaló: gyönyörű tájon járunk. Zselici dombok. Az aszfaltutak egyre szűkülnek, tájvédelmi körzet, jelzik itt is, ott is a táblák, majd rátérünk a kavicsos erdei útra, s néhány kilométer után megállunk Visnyeszéplakon.
Évek óta halljuk: baj van a családokkal, baj van a családokban. Egymást érik a tanulmányok, a konferenciák, amelyek hatására is sokakban megfogalmazódott már: valamit tenni kell. De kiknek? És hogyan?
Szent Miklós legendája – A Mikulás igaz története. Noha Kindelmann Győző legújabb, hívogató szépségű gyermek-, pontosabban családi könyvének címe és alcíme között finom ellentmondás feszül, az olvasó első gondolata az: milyen remek ötlet volt Myra ismeretlen ismerős püspökét végre „képbe hozni”.
A felvidéki Nyékvárkonyban orvosok és egészségügyi dolgozók találkoztak, hogy az előző évek hagyományainak megfelelően névünnepén megemlékezzenek Szent Lukácsról, akit egyrészt evangélistaként tisztelnek, de mint az orvosok védőszentjét is.
Az ember szívébe minden belefér. Ott van az öröm, és ott a bánat, ott a félelem, és ott a bátorság. Kis túlzással az ember esze is a szívében lobog. Tetszetős álképzavar: dobog az agy, de nem a helyén. Az érzelmek központja az emberi szív, innen tud szeretni és gyűlölni az ember.
Vajon mit keresnek üvegek a könyvek között? Egészen pontosan üvegfestők tervei egy antikváriumban. A kérdésre nem is olyan egyszerű a válasz. Induljunk el a hetvenes évek elejétől, amikor egy törékeny, szőke lány bekerült Palka József üvegfestő hajdani pesti, Baross utcai műhelyébe, ahol a háború után szövetkezeti csapatmunkában dolgoztak erős és szikár férfiak, akik magától Róth Miksától tanulták az üvegfestészet gyönyörű titkát.