És velünk van mindig

Itt van bennünk a jó és a rossz. Amikor a magzat szíve az elsőt üti, már minden benne van, ami az utolsó szívdobbanásával eltűnik ebből a világból. A világban rend van, ha bennünk rend van. Az évek jönnek, aztán mennek, az évszakok akár a percek peregnek kint és bent. A volt és a lesz között vagyunk. És minden évben megünnepeljük: arra születtünk, hogy várjunk. Jézus Krisztus megszületett értünk, szenvedett értünk, meghalt értünk és feltámadott értünk. A betlehemi csecsemő születésnapját várva minden évben átélhetjük azt a hatalmas csodát, amit a teremtett világ rendje jelent. Lessük az adventi gyertya gyenge, imbolygó fényét, és a szívünk tudja: ez a kicsi lángocska legyőzte a sötétséget. Fényes szívekkel várunk, a gonosz indulatokat igyekszünk elkergetni magunkból, körülünk. Így lehetünk részei a rendnek, amiben mindenkor ott él az örömhír: a Megváltó megszületett.