Közelkép

Ünnepel a Palóc Múzeum

A hullámzón dombos nógrádi tájon hogy ne vennének körül múltidéző emlékek: Szeder Fábián bencés leírása a Palócföldről, Szabó István kazári pap tanulmányai az itteni nyelvről. Mindketten a XIX. században hívták fel a figyelmet erre az etnikai csoportra, amint az arlói plébános, Benőfi Soma Palóc tükrével. És még többet is sorolhatnánk. A százhúsz éves Palóc Múzeum Balassagyarmaton még inkább fokozza a látogató kedvét újra meg újra visszatérni e táj lelkéhez, az ünnepek, hétköznapok tárgyi és folklóremlékei közé. Elmondani egy imádságot a „magos keresztnél”, amely az ország legrégebbi, nyolcvanesztendős skanzen-múzeumának ékessége archaikus, eucharisztikus jelképekkel. De nem hanyagolható el korunk tükre sem, melyet Lengyel Ágnes és Limbacher Gábor könyve tár elénk a palócföldi népi vallásosságról.

Beszélgetés Hámori József agykutatóval

Mi történik, ha nem tornáztatjuk az agyunkat? Hogyan kerülhetjük el, hogy elromoljon? Miért baj, ha unatkozunk? Tudományos pályája főbb pontjai mellett errről is beszélgettünk Hámori József Széchenyi-díjas agykutatóval, akadémikussal, aki nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját.

– John Eccles Nobel-díjas tudós szerint az univerzum legszebb és legbonyolultabb terméke az emberi agy, amely mintegy kétszázmilliárd idegsejtből és az ezek közötti tízezerszer több kapcsolatból áll. Fantasztikus hálózat. Ám ez a bonyolult szerkezet elromolhat. Az idegsejtek működéséhez oxigénre van szükség. Az oxigén ereinken, a véráramon keresztül jut el az agyba. Ha azonban – például egészségtelen táplálkozás miatt – ereink elmeszesednek és összeszűkülnek, nem képesek megfelelően szállítani az oxigént, s kevesebb kerül belőle az agyba. Ennek következtében agyvérzés alakulhat ki. Az agykutatásnak köszönhetően azonban ma már kiváló módszereink vannak annak megállapítására, hogy milyen az agy vérellátása, jól működik-e ez a csodálatos szerkezet.

A Farkas család Ónod szűk, középkort idéző utcáinak egyikében él. Nagy sarokházban jutott nekik albérlet. A lakásban gyerekek cikáznak. Két szobában él a héttagú család, a harmadik, kicsi szoba Papp Ritáé, a tizenkét éves kislányé, aki tavaly november óta egy másik gyermek szívével él. Rita története akkor is megrázó lenne, ha nem állnánk éppen húsvét előtt. Azok, akik gyógyulását és az egészséges világba való minél gyorsabb visszailleszkedését segítették és segítik, a bajt látván azonnal léptek. Ónod polgármestere és az egri főegyházmegyei karitász vezetője, Árvai Ferenc tudta, mi a dolga. Azt is tudták, hogy számíthatnak egymásra, hiszen a két évvel korábbi nagy árvíz idején már dolgoztak együtt.

Beszélgetés Tulassay Tivadar orvosprofesszorral

Budapesten szerzett orvosi diplomát 1974-ben. Gyermekorvosi szakképesítéssel (1978) előbb az I. Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikán dolgozott, majd 1983-ban az I. Gyermekgyógyászati Klinikára került, amelynek ma intézetvezető professzora. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2003 óta a Semmelweis Egyetem rektora.

– Professzor úr, beszélgetésünket kezdjük azzal a látszólag nyilvánvalónak tetsző kérdéssel: mikor születik az ember? Mely időponttól tekinthető embernek?

– Máris olyan kérdés, amelyre jogi, illetve hiten alapuló válasz egyaránt adható…

– És az orvos mit mond róla?

– A fejlődésbiológia alapján különféle szakaszokhoz köthető, hogy a megtermékenyített petesejt – egy bizonyos program alapján – milyen szerveződési folyamatokon megy át.

A Római Magyar Akadémia hajdan és ma

Róma falai előtt sokféleképpen álltak már őseink. A vatikáni gyűjtemények egyikében például Raffaello freskója éppen azt ábrázolja, amint I. Leó pápa megállítja Attilát és a Róma kifosztására induló hun sereget. A „kalandozó” magyarok is kacérkodtak a várossal. 938-ban Zsolt lovasai jelentek meg itt, igaz, ők sem jártak „sikerrel”. De hol vannak már azok az idők! Ha ma olyan szerencsések vagyunk, hogy Rómában járunk, a fosztogatás helyett (remélhetőleg) egészen másra vágyunk. Menni, látni, érezni a várost, amely egyszerre súlyos és bájos, omladozó és épülő, szaporán lüktető, mégis lassan hömpölygő. Olyan hely, ahol az ember otthonra lelhet. Európaiként, keresztényként – és magyarként is.

Beszélgetés Kocsis Fülöp püspökkel

Görögkatolikus testvéreink idén ünneplik a Hajdúdorogi egyházmegye alapításának századik évfordulóját. A centenáriumi rendezvénysorozat február 18-án vette kezdetét, egy történeti konferencianappal, illetve évkezdő imádsággal. Kocsis Fülöp püspökkel a múlt tanulságai, az értékőrzés mellett – a feltámadás fényében – a következő száz esztendő kilátásairól, a megújulásról is beszélgettünk. Elsőként az ünnepi programsorozat részleteiről faggattuk.