Reméljük, alig akad Magyarországon olyan ember, aki ne tudná, milyen történelmi esemény fűződik Muhi község nevéhez. 1241. április 12-én az Európát elözönlő tatár seregek megsemmisítették a magyar csapatokat. Ma monumentális emlékmű hirdeti ennek emlékét. 1991-ben a neves építész, Vadász György, illetve munkatársa, Váncza László és Kiss Sándor szobrász tervezte, majd építette meg a távolról és közelről egyaránt megrázó, fájdalmasan szép emlékhelyet.
Délután háromkor állt be a halál. A kereszten függő bűntelen utolsó sóhajtásával visszatért Atyjához, és kezébe lehelte lelkét. Évszázadok óta ünnepli a keresztény világ a megváltó halált, Isten Fiának legközelebbi közelségét az emberhez, hozzánk. Közelebb van, mint India édes istenei, mint az Olimposz istencsaládjai, talán az istenhiánynál is közelebb. „Isten halott, mi öltük meg őt” – mondja Nietzsche, majd beleőrül a feltámadás hiányába.
Amikor odaadta a káplánnak a barkaágakat, megint eszébe jutott a fia. Tavaly még együtt készültek a húsvétra Jánossal, aki az embert próbáló vízilabdaedzések dacára is betartotta a böjtöt, amiért csapattársai közül többen megmosolyogták a háta mögött. Valójában irigykedtek rá, mert ugyanúgy lőtte a gólokat a hétvégi bajnoki mérkőzéseken, mintha minden egyes étkezésnél jóllakott volna. Erzsébetet büszkeséggel töltötte el, hogy tizennyolc éves korára egészséges és stramm férfi vált belőle. A szomszédok nem győztek gratulálni, ha a Népsportban nagybetűvel írták a fia vezetéknevét. Még a káplán is kezet rázott vele vasárnaponként, és soha nem mulasztotta el felhívni a többi ministráns figyelmét arra, hogy János megfelelő példakép lehet számukra.
Ahogy múlnak az évek, s amióta lányunk megszületett, egyre gyakrabban kapom magam azon, hogy bizonyos dolgokat ugyanúgy csinálok, mondok, mint nagyanyám. Talán azért, mert felidéződik bennem egy-egy mozdulata, szófordulata: ahogy késsel keresztet rajzolt a kenyérre, ahogy sóhajtott vagy jó éjszakát kívánt. A kapanyél ugyan azóta sem áll jól a kezemben, pedig gyerekkoromban sokszor megkaptam tőle: nem jól fogod, kisleányom… Viszont a Képes Bibliából gyakran olvasok én is kis Áginak, ahogyan annak idején mama olvasott nekem, bár ha nehezebb szövegrészhez érek, kissé át kell fogalmaznom – olyankor eszembe jut, mama hogyan mondta, hogy gyerekfejjel megértsem.
Azt gondolhatnánk, hogy a modern idők beköszöntével a csodák ideje lejárt. Ám ha jobban utánagondolunk, kiderül, hogy talán soha nem volt még olyan kor, mely jobban áhítozott volna a csodára, mint a miénk. Boldog II. János Pál pápasága idején majdnem kétezer boldoggá és szentté avatás történt, melyek mindegyikét valamilyen csodás eseménynek kellett alátámasztania. Mindez Andreas Englischnek – aki újságíróként 1987 óta dolgozik a Vatikánban – is feltűnt, ezért elhatározta, utánajár a legismertebb csodáknak. Tapasztalatait az Isten nyomai című kötetben foglalta össze.
Kertünkben már rügyeznek a fák, egyre elszántabban készülődnek az újjászületésre. Nemsokára fehér virágruhát ölt a vén cseresznyefa, s rózsaszín köntösbe bújik a hamvas barackcsemete is. Itt a tavasz, véget ért a zord tél. Hajnalban a nap éltető erejét dicsérik énekükkel a rigók, s talán mi, emberek kicsit türelmesebben szólunk egymáshoz, s együtt örülünk a fénynek.
Ha a katolikus hívek közül megkérdeznénk valakit, hogy ismeri-e a Szentírás, szenthagyomány vagy tanítóhivatal fogalmak jelentését, nagy részük – enyhe rosszallással a hangjában – azt mondaná: hát hogyne. Ám ha tovább firtatnánk a kérdést – a Biblia minden szava sugalmazott?, a pápa minden esetben tévedhetetlen?, valójában mik a dogmák? –, már nem biztos, hogy ugyanilyen határozott válaszokat kapnánk. Richard R. Gaillardetz A katolikus teológia megalapozása című könyve azoknak nyújt útmutatást – laikus érdeklődőknek és teológushallgatóknak egyaránt –, akik alaposabban meg szeretnék tudni, mit is jelent és honnan ered az egyház tekintélye. Az érvek az egész mű során a II. vatikáni zsinat megfelelő dokumentumaira épülnek.
A Bencés Kiadó Húsvét hangjai című kötete a Taizéi füzetek válogatott írásait tartalmazza. E kis vallomásokban a közösség három tagja foglalta össze röviden, hogy mit jelent számára a húsvét titka.
John testvér a húsvéti misztérium kettős természetére irányítja a figyelmünket. Vajon melyik a hangsúlyosabb, a kereszt vagy a feltámadás? A halál vagy az élet? A kapcsolat a kettő között elsősorban időrendi – a kereszthalált követi a feltámadás –, ami azonban azt a veszélyt rejti magában, hogy az előbbin hamar túllépünk.