Dél keresztjei

A hajósok a Dél Keresztjét, ezt az európai szem számára titkos csillagképet akkor pillantják meg, amikor elhagyják a tengeren az Egyenlítőt. Egy közép-európai magyarnak ez a szókapcsolat merőben mást idéz. Számunkra a dél, a Délvidék a jugoszláv utódállamok magyarlakta vidékeit jelenti, tömböket és szórványokat: Vajdaságot, Szlavóniát, Muravidéket. Közülük a Szerbiához tartozó Vajdaságban él a legtöbb nemzettársunk – ám az utóbbi évszázad mindent megtett azért, hogy minél kevesebben legyenek. A történelemben és a jelenkorban egyaránt megvannak a „Dél keresztjei.”

Lendületben

A hét kérdése

„Idén először került be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is a Magyar Tudományos Akadémia által a Lendület- program keretében támogatott kutatóhelyek közé. Az ötéves futamidejű, százmilliós nagyságrendű pályázat nyertese Tusor Péter, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézetének docense” – áll a Magyar Kurír múlt héten megjelent közleményében. Tusor Pétertől megkérdeztük: mit jelent a pályázati támogatás az egyetemnek és az általa képviselt tudományágnak?

– Úgy vélem, hogy az Erdő Péter bíboros által alapított egyháztörténeti kutatócsoportunk tízéves munkájának elismerését is jelzi ez a támogatás. A Lendület-program a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez, Pálinkás Józsefhez kötődik, aki azt mondta, hogy az Akadémiának szakítania kell azzal a bürokratikus modellel, amely – nagy intézményeket, apparátusokat fenntartva – még a szovjet típusú tudományszervezésben gyökerezett. Nekilátott az átalakításnak, s az ennek eredményeképpen felszabaduló pénzeket a közvetlen tudományfinanszírozásra fordította.

Sajtóapostolokat keresünk

Hétről hétre – embertől emberig

Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.

Virágének

Egyetlen a világon – és a miénk. A Pilis északi lejtőin, Nagykovácsi, Pilisszentiván dolomitos „bokraiban”, tehát a kövek közt fénylik többedmagával a pilisi len. Levelei mintha a köveket fürkésznék. Szertartásos tisztelettel áll előttük a hegy vándora. Letelepszik a szomszéd kőre, keletnek néz, ahol már fölsejlik a hold, pedig még világos van; előtte lucfenyő, mint az író, Tamási Áron zöld kötésű novellafüzérén, amelynek ezt a címet adta: Világ és holdvilág.

Az agresszív kismalac nyomában?

Örömhirdetés – ma

Jó magyar szokás a kritika, vagyis az a zseniális képesség, amellyel „az élő fába is bele tudunk kötni”. Elég csak a buszon utazni, leülni egy családi ebédhez, vagy kihallgatni, miről társalognak a cigarettaszünetre az iroda ajtaja előtt gyülekező kollégák, mindannyiszor halljuk, hogy hazánkban virul a kritika. Millió formában el tudjuk mondani, mi és miért nem jó, ki és miért gazember. Viccek tömkelege épül e szép vonásunkra, kezdve a pesszimista-optimista párosítástól egészen az agresszív kismalacig.

Nálunk is lesz sivatag?

Teremtésvédelem

A közel évtizedes száraz, aszályos időszakot követően 1998–2001 között négy rendkívül veszélyes árvíz vonult le a Tiszán, soha nem látott mértékben megemelve a maximális vízszintek magasságát. 2001 márciusában, amikor a jobb parti töltés Tarpa és Tivadar között átszakadt, a Beregi-öblözet szinte minden településéről ki kellett menekíteni a lakosságot. A magas tiszai árhullámok mindeközben jelentős belvízi elöntésekkel és a kisvízfolyások rendkívüli árvizeinek sorozatával párosultak. Az észlelt szélsőséges vízszintek az egyes hidrometeorológiai tényezők viszonylag kedvező alakulása ellenére következtek be.

Újjáépül a középkori egyetem

Van még jó hírünk

Magyarország első egyeteme, az 1367-ben alapított pécsi universitas ősszel újra megnyitja kapuit. Befejeződnek ugyanis a középkori intézmény maradványainak csaknem három évtizede húzódó restaurációs munkálatai. 1985-ben találták meg az egyetem egykori épületét, benne a nagyteremmel, és meghatározták az alaprajzát.

A cserekapus bemelegített

Hovatovább bátorság kell hozzá, mi mégis megírjuk, hogy ötvenezred, sőt sokmilliomod magunkkal észrevettük:
A foci-Eb nyitómérkőzésén, a hatvankilencedik percben, 1:1-es állásnál a lengyelek kapusát, Szczęsnyt kiállították, a görögök pedig tizenegyest rúghattak.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.