Más ez a csatasor és győzelem

Világ-nézet katolikus szemmel

„Fiúk, fel a fejjel, a harsona zeng, / Álljunk csatasorba vidáman. / Ránk vár a világ, ez a harc a mienk, / Katonái vagyunk valahányan. / Jó fegyverünk, izmos karunk, / Égő szemünk, vidám dalunk. / Amerre nézünk, megterem a győzelem, a győzelem!”

A neves piarista pap költő, Sík Sándor írta annak idején a cserkészek indulójának fentebb idézett szövegét, miként ő volt az is, aki az elsők között ismerte fel hazánkban a cserkészmozgalom nevelőerejét. Persze esze ágában sem volt fegyverbe hívni a fiatalokat. Másféle fegyverekről, jellemnevelő küzdelemről van itt szó.

A nemzeti konzultáció kérdései

– a keresztény társadalmi tanítás tükrében 3.

A Jezsuita Európa Iroda (OCIPE) szempontokat vet fel, hogy ezzel támogassa az Új Nemzeti Konzultáció keretében kiküldött kérdőívek kitöltését és a felvetett társadalmi szintű kérdésekben való elmélyülést. Az Új Ember is fontosnak tartja, hogy ezen elgondolkodtató szempontok minél több emberhez eljuthassanak, ezért folytatásokban közöljük az Új Nemzeti Konzultáció kérdéseihez csatolt megfontolásokat.

6. kérdés: Vannak, akik szerint szükséges a minimálbér folyamatos emelése a magyar emberek biztonságos megélhetése érdekében. Mások szerint nincs szükség a minimálbér emelésére, mert az rontja a cégek versenyképességét. Ön mit gondol?

Az OCIPE szempontjai:

Alapelvünk, hogy „a munkát úgy kell megfizetni, hogy az ember anyagi, társadalmi, kulturális és lelki szempontból egyaránt méltó életet biztosíthasson önmagának és övéinek, figyelembe véve kinek- kinek a munkakörét és teljesítményét, valamint a vállalat helyzetét és a közjót.” (Az Egyház Társadalmi Tanításának Kompendiuma, 302.)

Merre tart a nyugdíjrendszer?

A hét kérdése

A rendszerváltozás óta a politikusok, a közéleti személyiségek gyakran nyilatkoznak a nyugdíjrendszer alakulásának témájával kapcsolatban. Nemritkán hallani az üres nyugdíjkasszáról, a demográfiai mutatók kedvezőtlen alakulásáról. Az utca emberét – érthető módon – foglalkoztatja a kérdés: mennyi nyugdíjra számíthat, milyen módszer szerint állapítják majd meg a nyugdíját, ha eljön az ideje. A jobb- és a baloldal egymásra mutogat, és sokaknak az a véleményük, hogy a politikusok nem az emberek érdekeit szem előtt tartva vitáznak, alkotják meg a törvényeket. A nyugdíjak körüli csata a kormány kétéves munkája alatt sem csendesült. Iván László országgyűlési képviselőt, pszichiátert, neurológus-gerontológus egyetemi tanárt, a Fidesz nyugdíjas-tagozatának elnökét arra kértük, beszéljen a jelenlegi nyugdíjhelyzetről, illetve mondja el véleményét: vajon lesz-e a mai fiataloknak öregségi nyugdíjuk?

– A világon jelenleg három nagy területen zajlanak „robbanásszerű” változások, amelyek jelentősen befolyásolják az életünket. Az első ilyen terület a demográfia. Ma sokkal többen élünk a földgolyón, mint korábban bármikor. A második a várható élettartam alakulása. Napjainkban átlagosan hosszabb ideig tart az ember földi élete, mint régebben. A harmadik robbanás az információáramlás területén tapasztalható – sokan egyenesen „információs cunamiról” beszélnek.

Ezek a jelenségek Európában is éreztetik hatásukat, ám itt a termékenység, a gyermekszületések száma nem követi a világ más részein tapasztalható, általános folyamatokat. Kontinensünk öregszik. Mindez felveti az öregségi nyugdíj, a szolidaritáson alapuló társadalmi nyugdíjbiztosítás kérdéseinek újragondolását.

Sajtóapostolokat keresünk

Hétről hétre – embertől emberig

Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.

Ha szívesen részt venne az Új Ember és jó hírének terjesztésében, az újsággal kapcsolatos helyi szervezési feladatok végzésében, írásban vagy telefonon jelentkezzen Baráti Annamária munkatársunknál.

Levelében – melyhez kérjük, csatolja plébánosa ajánló sorait – írja meg röviden, melyik egyházközség vagy katolikus intézmény területén vagy képviseletében tudna részt venni Magyarország katolikus hetilapjának terjesztésében vagy népszerűsítésében. Terjesztőink munkáját szerény lehetőségeink szerint jutalékkal is honorálnánk.

Levélcímünk: 1053 Budapest, Papnövelde u. 7.

Telefonszám: 06-1/317-3933/174-es

e-mail: barati.annamaria@ujember.hu

Együttműködésüket előre is köszönjük!

 

Vallási igények

A versenyzőknek a londoni olimpiai játékokon lelkipásztori szempontból is jó ellátásban lesz részük. Az olimpiai faluban található lelki központban mind az öt nagy vallási irányzat – a kereszténység, az iszlám, a zsidóság, a hinduizmus és a buddhizmus – képviselteti magát. Összesen mintegy kétszáz lelkipásztor áll majd a sportolók rendelkezésére. A mostani olimpia éppen az iszlám ramadán böjt idejére esik. Ez megnehezíti a muzulmán sportolók helyzetét, mert ilyenkor napfelkeltétől naplementéig nem ehetnek és nem ihatnak semmit. A verseny idején az iszlám által megengedett ennivalót biztosítanak számukra. (KAP)

Piacon

A gyerekhang úgy csendült a zsibongásban, mint aranycsengő a világ felett: „Lánc, lánc, eszterlánc…” A piac közepén, hol zöldségek illatoznak, fehér kalapos gombák bólongatnak, egymásba keveredik a sok félbehagyott mondat, siető lábak, ideges kezek erdejében az áruk tömege sem nyugtat: a kertek „lakói” ragyognak, de nem tudják már idehozni a természet pihentető üzenetét. Korábban – gondolatban – szívesen elkóboroltam az asztalok közt Berda Jóskával, a piacok költői dicsérőjével, „ujjongtam”, és egy-két óra alatt átéltem kertek, növények életét.

Káposzta, répa, hagyma, paprika,

a zöld alól világit már a sárga,

paradicsom pirosa omlik

a kék véraláfutásos padlizsánra.

Nyers, édes, csípős, kesernyés szagok,

mélyben, napon más-más tervet betöltő,

versengve sokasodó anyagok

özönlenek elő a sűrű földből.

Nem alkotmányellenes

Vasárnap zárva – Ausztriában

Elutasította az osztrák alkotmánybíróság az üzletek vasárnapi nyitva tartását megtiltó törvény elleni beadványt. A testület július 11-én kihirdetett ítéletében a hétvégi pihenőidőről szóló törvényi előírással indokolta állásfoglalását.

Az osztrák munkaügyi törvények szerint minden munkavállalónak joga van heti egy alkalommal megszakítás nélkül harminchat óra pihenésre, s ennek része kell legyen a vasárnap.

„Még ha társadalmi változás zajlik is, a tilalmat még mindig indokolja a hétvégi pihenés megőrzéséhez fűződő közérdek” – állapította meg a bíróság. Az a körülmény, hogy a kereskedelemben bizonyos hétvégéken erős kereslet mutatkozik az üzletek nyitva tartására, nem teszi aránytalanná a vállalkozás szabadságába való törvényi beavatkozást, vagyis a nyitva tartás tilalmát. A bíróság rámutatott, hogy a harminchat órás pihenőidő ellenére is lehetőség van arra, hogy szombati napokon 18 óráig nyitva legyenek a boltok.

Olimpia – keresztény szemmel

Az ókori olimpia az atlétika, a sport, a testedzés ünnepe volt, de egyúttal Zeusz tiszteletére rendezett vallási ünnep is, amelyre Krisztus előtt 776-tól mintegy 293 alkalommal, négyévente került sor a görög Olümpiában. (Olümposz hegye – a mitológia szerint – szent hely volt, az istenek lakóhelye.)

Az egy, majd később három napig tartó versenyek utáni vallási szertartás keretében legalább száz ökröt áldoztak fel Zeusz tiszteletére. Amikor Nagy Theodosius római császár (347–395) betiltotta a „pogány” vallási szertartásokat, az olimpiát sem rendezték meg többé, oly mértékben összefonódott az ókorban a sport ünnepe és a vallási kultusz.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.