Az angol eredetű világmozgalomnak egyébként is legfontosabb jellemzői közé tartozott a kormányoktól, pártoktól való függetlenség, a militarista szellemtől való idegenség, a fiatalok testi és jellembeli fejlődésének előmozdítása.
A magyar cserkészet legerősebb csapatai a katolikus nevelés szolgálatában álltak. A táborozások, a kirándulások, a csapat- és őrsgyűlések se puszta turistaképzők, se hitbuzgalmi tanórák nem voltak. Most sem merülhetnek ki idős urak nosztalgikus törekvéseiben.
A szolidaritás jegyében, az alkotmányos, szabad politikai rendszer iránt elkötelezetten, az emberi szenvedés iránti különleges érzékkel, az egymást segítés parancsával, keresztény szellemben kellene megújulnia a cserkészetnek. Nem folytathatjuk ott, ahol betiltották. Ott sem, ahol az angolszász nevelés zsákutcába jutott. Meg kellene találni a magyar cserkészet hagyományaitól nem idegen, ám a zsinat szellemiségében megújuló utat.
Nem szabad félreérteni a hírt, hogy a kormány a napokban megállapodást kötött a Magyar Cserkészszövetséggel. Nem „államosítás” történt. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: a rendszerváltozás után az ingatlanrendezés nem terjedt ki arra, hogy a cserkészmozgalom visszakapja a kommunisták által elkobzott vagyonát. A Magyar Cserkészszövetségnek mintegy háromszáz csapatában közel nyolcezer fiatal tevékenykedik. Megújulásának anyagi és lelki- szellemi feltételei vannak. Egyházközségeink feladatai közé igyekezzünk besorolni a cserkésznevelés értékeit is.