A dunai hajóst Borus Demeternek hívták, s amikor győzedelmeskedett a Dunai Liga nevezető horgászegyesület sigmaringeni versenyén, ünnepélyesen bejelentette, hogy végig kíván hajózni a Dunán a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig, miközben csakis az általa kifogott halakat fogyasztja. Az indulás napját 1876. augusztus 10-ére tőzte ki. Jules Verne (vagy ahogy mi ismerjük: Verne Gyula) a részben magyar témájú regényben korának hősét alkotta meg, akiről később kiderül, hogy valójában bolgár szabadságharcos, és Szergej Ladkónak hívják, s nemcsak népe elnyomóival, hanem a rablóvezér Ivan Strigával is meg kell küzdenie, többek között saját feleségéért.

A hét kérdése

A Hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye tavaly iskolát nyitott a nyíregyházi Huszártelepen – a város talán legszegényebb lakói közt. Ők sok esetben komfort nélküli vályogházakban, az egykori laktanya kaszárnyáiból és istállóiból kialakított korszerűtlen szükséglakásokban élnek. Iskolai végzettségük alacsony, a munkanélküliek száma nagy. Összesen körülbelül kétezer-ötszázan laknak itt. Nyíregyháza önkormányzata térítésmentesen adta át az egyházmegyének a telep régi iskolaépületét, ahol a görögkatolikusok a 2011–2012-es tanévtől felmenő rendszerben általános iskolát indítottak a Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola tagintézményeként.

Örömhirdetés – ma

A hitre jutást olykor kissé didaktikusan szemléljük: mi tanítunk, te pedig leszel szíves hinni. Mi elmondjuk neked, mi az igazság, te pedig légy oly jó, és hagyj fel a fölösleges kérdésekkel, bólints egy nagyot, és tagozódj be közénk! Biztos, hogy jó ez a képlet?

Az olasz teológus, Umberto Casale ezt a címet adta egyik könyvének: A kommunikáló Isten és a hit kalandja. Eltalálta és szóvá tette a két alapvető belátást, amelyet a hit kapcsán nem feledhetünk el. Az első: Isten kommunikál. Ő már csak ilyen. De hát mit is tehetne, ha egyszer Szentháromság? Ha nem kommunikálna, lehetne Szent is, meg Három is, de Egy semmiképpen. A második: a hit valójában nagy kaland. Nem eszmei belátás, nem valamiféle világnézet elfogadása. Esemény, történés, személyesség és személyek közöttiség. Nem állókép, hanem mozgás. Az egyházatyák nemegyszer hasonlították a Szentháromságot körtánchoz, ahol a tánc dinamikájában a három teljesen eggyé válik.

Teremtésvédelem

A kilencvenes évek elején átalakulóban volt a világ. Sorra dőltek meg a diktatúrák, nyíltak meg a határok, és egyre inkább érződött az emberiség egymásra utaltsága. A lelkesedés nem csak a szabadság útját nyitotta meg, hanem kitárultak a kapuk a nagy globális ügyek: a szegénység, a túlnépesedés, a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés összefüggő problémáinak feltárása előtt is; elindultak a megoldások keresését célzó nemzetközi tárgyalások. Ebben a nyitott és felfokozott nemzetközi légkörben találkoztak a világ vezetői 1992 júniusában Rio de Janeiróban, ahol a Föld Csúcson sok fontos, azóta is meghatározó jelentőségű dokumentumot, jogilag is érvényesíthető nemzetközi egyezményt nyitottak meg aláírásra. Itt fogadták el a huszonhét elemből álló Riói Alapelveket, a fenntarthatóság nemzetközi pilléreit, az Agenda 21 – Feladatok a XXI. századra című globális feladatgyűjteményt, itt véglegezték és nyitották meg aláírásra az Éghajlatváltozási Keretegyezményt és a biológiai sokféleségről szóló megállapodást.

Villanások hajdani meccsekről

A sportvilág figyelme ezekben a hetekben Lengyelországra és Ukrajnára szegeződik, a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság eseményeire. A Varsóban és Donyeckben rendezendő két elődöntő után július elsején a kijevi Olimpiai Stadionban lesz a finálé. Bár nemzeti válogatottunk erről a kiemelkedő tornáról is hiányzik, a lengyelországi helyszínek révén számos magyar vonatkozást felidézhetünk. Ennek szellemében a varsói Magyar Kulturális Intézet szabadtéri kiállítással és focisarokkal készült az Európa-bajnokságra. Az alkalmi tárlat bemutatja mindazokat az edzőket és játékosokat, akiknek köszönhetően ma bizton állíthatjuk: a lengyel–magyar barátság nemcsak a közösen vállalt harcban és az önfeledt iszogatásban mutatkozik meg, hanem a focipálya gyepén is.

Ó, a Balaton…

Zamárdi-felsőnél a szokásosnál kicsit többet áll a gyors, mégis időben megérkezik a vasútállomásra. A vonatból is megcsodált víz kékje, a napfény és a strandhangulat magával ragadja az érkezőt. Minden él és zsibong. A gyerekek fagylalttal, az apukák óriási gumimatraccal, az anyukák családi strandtáskával vonulnak az utcákon. A közelből egynyári, butuska, mégis kedves sláger szól, árnyékban is harminchat fok van.

Balatonszárszó éppolyan hangulatos és vidám üdülőhely, mint a többi. Kisgyermekes családoknak maga a paradicsom. A víz sekély, strandbelépő nincsen. A Balaton éjszaka is „látogatható”, nem úgy, mint az északi parton. Most is hallom, amint erre irányuló kérdésemre a strandfelügyelő egy kedves válaszkérdéssel felel: Csak nem gondolja, hogy a Balaton éjszakára bezár?

Könyvespolcra

Újabb színvonalas könyvet vehet kézbe az olvasó – ezúttal a Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet történetéről és működéséről, az egyházi felsőoktatás témájáról. A szerző, Egresits Ferenc – pápai prelátus, kanonok, a főiskola korábbi rektora – időrendben vázolja fel az állami és egyházi oktatási-nevelési intézmények változásait a történelem tükrében.

Könyvespolcra

„Az ember szíve isteni szeretet nélkül hideg, kemény minden jóra… Mihelyt a szeretet tüze beleesik, nemcsak megtisztul minden bűneitől, hanem oly fényes leszen, mint a tündöklő nap sugára.” Pázmány Péter szavai csak egyetlen példát jelentenek a sok közül, amelyek jól mutatják, hogy a keresztény spirituális hagyomány is a lelki élet központi „szervének” tekintette a szívet. Bár nem csupán a kereszténység beszél így róla – elegendő csak a szúfik qalbjára utalni –, a Jézus Szívetisztelet esetében mégis valami egyedülállóval találkozunk. A megtestesülés miatt ugyanis az egyház nemcsak szimbolikus, hanem konkrét értelemben is az áhítat tárgyává teszi.