A Határtalanul című pályázat segítségével a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola hetedik osztályosai erdélyi körútjukon a „ferencesek nyomában” járva közel kétezer kilométert tettek meg.
Első szállásunk Szászvárosban volt egy gyermekotthonban, amelyet Böjte Csaba atya alapítványa működtet. A második éjszakát Gyimesbükkön egy panzióban és szintén Csaba testvér gyermekotthonában töltöttük. Harmadik éjszaka pedig Torockón aludtunk. A kirándulás legszebb élményét a csíksomlyói búcsú jelentette. Hihetetlen, mennyi ember zarándokolt ide határainkon belülről és túlról! Csodálatos volt látni, ahogy a keresztvetés pillanatában az egész tömeg megmozdult. Erdély olyan volt, mintha hazamentünk volna, és mégis máshol lennénk, egy mesében. Ez az út nagyon sokat jelentett nekem, és mindezt az osztályfőnökeinknek köszönhetjük.

Szigeti Fanni,
a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola 7. osztályos tanulója

Könyvespolcra
Bár a Szentírás háromnegyedét alkotják az Ószövetség könyvei, kevésbé ismerjük, mint az Újszövetséget. Nem megkérdőjelezhető állítás, hogy az Újszövetség beható ismeretéhez nélkülözhetetlen az Ószövetség tanulmányozása. Igaz ez annak ellenére, hogy az evangéliumok és a páli levelek a folytatólagosság mellett elsősorban arra helyezik a hangsúlyt, amiben Jézus Krisztus eljövetele újat hozott. A szakteológia az utóbbi évtizedekben inkább arra összpontosít, ami összeköt, ezért is beszélnek első és második szövetségről, kerülve az ó és új jelzők használatát. De bárhogy is vélekedünk, fontos lenne, hogy mindannyian jobban ismerjük például a Tórát és a Zsoltárok könyvét, melyekkel Georg Braulik bencés szerzetes – aki közel harminc évig volt az ószövetségi bibliatudományok professzora Bécsben – most megjelent kötetének tanulmányai foglalkoznak.

Parallax – nézetek kora
Számos vallás szerint a kozmosz isteni teremtés révén alakult ki a káoszból, az összevisszaságból. A zsidó teremtésmítosz, amely a Biblia első könyvében olvasható, szembeállítja a káoszt a kozmosszal, a semmit a valamivel. A héber kifejezést – tohu va vohu – Luther a „puszta és üres” jelzőpárral fordítja le, majd ezt a képet használják további fordítások is. A kora keresztény tanítás a semmiből teremtést a kortárs görög filozófiai tétellel szemben állva hangsúlyozta, mely szerint „semmiből nem lesz semmi”. A semmiből teremtés tételét a zsidó filozófiában a középkori Maimonidész fejtette ki először.

Százhúsz éve született Lajtha László

Idén június 30-án ünnepeljük Lajtha László, a Francia Akadémia első magyar zeneszerzője születésének százhuszadik évfordulóját, jövőre pedig arról emlékezünk meg, hogy ötven esztendeje hunyt el. A XX. század egyik legjelesebb magyar zeneszerzője volt, többek között kilenc szimfónia, három balett, egy opera és számos kamarazenemű szerzője. Emellett nagy elődeihez, Bartókhoz és Kodályhoz méltó népzenekutató (akinek széki gyűjtése nélkül aligha indulhatott volna el az éppen most negyvenéves táncház-mozgalom), nagyszerű zenepedagógus (aki a Nemzeti Zenedében harminc éven át tanított, és ő volt az intézmény utolsó főigazgatója), kultúrdiplomata, egyházzenész – igazi polihisztor. A jubileum kapcsán Solymosi Tari Emőke zenetörténésszel beszélgettünk. A Zeneakadémia zenetörténet- tanára még diákkorában kezdte kutatni Lajtha László munkásságát, és azóta – számos tanulmány mellett – négy könyve jelent meg róla. Ezek közül a legfontosabb a 2010-ben kiadott, Két világ közt című, tudományos igénnyel szerkesztett kötet, amely húsz év gyűjtőmunkájának eredménye, és amelyben a szerzőnek sikerült megőriznie Lajtha családjának és kortársainak visszaemlékezéseit a mesterről.

– Mi az oka, hogy Lajtha Lászlót ilyen hosszú időn át mellőzték, és műveit csak az utóbbi években kezdték gyakrabban játszani itthon?

– Ennek több oka van, az egyik például, hogy Lajtha László a XX. századi magyar zenetörténetben igen sajátos, egészen egyéni színt képvisel, részben franciás irányultsága miatt. Nagyon erősen kötődött a francia kultúrához, és már tanulmányai egy részét is Párizsban végezte az 1910-es évek elején. Attól, hogy valaki ismeri és szereti a nála egy évtizeddel idősebb Bartók Béla és Kodály Zoltán zenéjét, még nem biztos, hogy Lajthához is közel tud kerülni. Az is kétségtelen, hogy zenéjének előadása igen komoly feladat elé állítja a muzsikusokat, és művei csak akkor érvényesülnek igazán, ha kiváló előadásban szólalnak meg. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy kiadója egy párizsi cég. Ezek azonban másodlagos kérdések. Lajthát mindenekelőtt politikai okokból állították félre. Gyanússá vált nyugati kapcsolatai, Nyugaton maradt két fia miatt, no és persze az is megbocsájthatatlan vétke volt, hogy nem írta alá a Mindszenty József elleni állásfoglalást. A diktatúrákban nem kedvelik, ha valaki következetesen kiáll az elvei mellett…

Beszélgetés Christl Ruth Vonholdttal a nemi szerepekről és a homoszexualitásról

Nemrég Budapesten tartott előadást Christl Ruth Vonholdt, a Deutsches Institut für Jugend und Gesellschaft (Német Ifjúsági és Társadalmi Intézet) vezetője, gyermek- és ifjúsági szakorvos. A keresztény alapokon álló ökumenikus intézetben a homoszexualitás kutatásával és segítségüket kérő melegek, leszbikusok reparatív terápiájával foglalkoznak. Az intézet munkatársai ugyanis azt a – nemzetközi tudományos közvélemény többsége által nem osztott – álláspontot vallják, hogy a homoszexualitás nem genetikai eredetű, hanem valamilyen gyermekkori lelki sérülés következménye

– „Aki azt hirdeti, hogy a nem az ember beszűkülését eredményezi, az elidegeníti az embert önmagától, és végül megakadályozza a test, a lélek és a szellem teljes kibontakoztatását” – nyilatkozta múlt évben. Amikor a nemek közti viszony témájáról beszélünk, keskeny mesgyén haladunk, mivel sok ember számára csakugyan beszűkítő tényező a neme, sőt akár kényszerpályára is kerülhet miatta. A neme alapján várnak el tőle bizonyos viselkedést, tevékenységet, foglalkozásválasztást, sőt hobbit, gondolkodást, véleményeket is. Ez a szemlélet alig-alig tud mit kezdeni a kevéssé férfias férfiakkal és a kevéssé nőies nőkkel, noha tudjuk, hogy az ideáltipikus nők és férfiak vannak kisebbségben. Ebből a szempontból a nagyobb szabadság irányába hat, és üdvözlendő, ha az egyént nem akarják pusztán a neméből levezetni. Márpedig Magyarországon sajnos még gyakori az ilyesmi. Az egyik oldalon tehát a nem alapján, a másik oldalon a nemek relativizálása révén veszíthet utat az ember. Mire kell ügyelnünk, hogy egyik felé se essünk túlzásba?

– Bár összefügg a három, nem ugyanaz az ember neme, az ezen alapuló nemi identitás és a nemi szerep. Alapvetően meghatározó a nem: testünk minden sejtje, a bőrtől a szíven keresztül az agyig vagy női, vagy férfi. Sejtjeink kiradírozhatatlan vízjelként hordozzák a nemi kromoszómát, amely meghatározza férfi vagy női nemünket, akár egy alapszín az összképet. Kimutatható jelenség, hogy még az azonos tevékenységek is – a számítógép használata, egy matematikafeladat megoldása, a politikai vagy üzleti munka, a tanítás, a főzés, a gyermeknevelés – fiziológiai értelemben férfi vagy női színezetűek. Aki tehát neme szabad választását, illetve a nemétől való függetlenséget követeli, az a testtől való szabadulást követeli. Az ilyen szabadság illúzió. Nemcsak hogy elidegeníti magától az embert, hanem egyenesen önpusztítás.

Találkozás Haramza László operaénekessel

Széles, mégis finoman visszafogott gesztusok. Az érzelmek feltárulása, majd derűs tisztasága. Némi izgatottság, a hullámok a személyiség mélyrétegeiben futnak végig, olykor mintha kitörésre várnának. Ugyanakkor néhány pontos szó. Érzelem és intellektus okos hevületben ötvöződik. Mintha valamelyik olasz operából lépne elő. A kifejezés embere. Tenorista. Aki tudja, minden hangért – a színpadi teljesítményen túl az erkölcsi hangra éppúgy értve – meg kell küzdenie. Előbb önmagával, a közönség szolgálatában. Magában hordja az alapvető tudnivalót: az esztétika első és legfontosabb kritériuma a tisztesség. Ezt a tudást nyilván a mohácsi szülői házból hozta magával, majd megerősítette az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, ahol 1979-ben érettségizett, s a művészi pálya, amely nehéz, de szép küzdelem, elmélyítette. Haramza László, a Magyar Állami Operaház magánénekese a pécsi Janus Pannonius Egyetem tanárképző karán magyar–ének szakon végzett.