Közelkép

Találkozás Cserháti Ferenc főpásztorral

– Püspök úr néhány hete, hatvanöt éves korában költözött haza Németországból. Eddig inkább csak látogatóban járt Magyarországon, ezért talán kevesen ismerjük idehaza. De kezdjük azzal: püspök úr milyen főpásztori feladatot lát el?

– Egyházi megbízatásom nem változott a hazatérésemmel. Mindössze annyi a változás, hogy most már nem Münchenből, hanem Budapestről látom el a külföldi magyarok lelkipásztori szolgálatát a magyar katolikus püspöki kar megbízásából, akárcsak az elmúlt öt esztendőben. Itthon egyházi körökben – elsősorban a papok számára – talán eddig sem voltam egészen ismeretlen, hiszen folyamatosan jelentek meg idehaza lelkiségi könyveim, és – amint hallom – ezeket elég széles körben olvasgatták. Gyakran meglátogattam az Egri, majd a Debrecen– nyíregyházi egyházmegyében nyugdíjas nagybátyámat is, aki korábban lelkipásztorként szolgált a szatmári részeken.

Világ-nézet katolikus szemmel

A minap Budapest szívében, a Kálvin tér közelében akaratlanul elcsíptem néhány mondatot egy beszélgetésből. Négy középkorú, irattáskát tartó férfi állt egy pad körül, s egyikük éppen azt bizonygatta: „Na, akkor megsúgom: nem igaz, hogy a magyaroknak nincs pénzük. Ebben az országban rengeteg pénz van, csak ellenőrizhetetlen helyen.” Szavaival nehéz szembeszállni, ha arra gondolok, hogy a főváros útjain már reggel hat órakor hömpölyög a kocsisor, és a járművek túlnyomó többségében csak egyetlen ember ül – a törvény tiltása ellenére is vezetés közben telefonálva egy borsos árú mobilkészülékkel.

Világ-nézet katolikus szemmel

Az európai gondolkodásban és politikában napjainkban ismét gyakori kérdéssé vált: milyen Európát akarunk? Nemcsak arra gondolok, hogy viták folynak arról: valamiféle Európai Egyesült Államok létrejötte oldaná-e meg a makacs válságot, vagy maradnunk kellene a „nemzetek Európája” modellnél.
Ma ugyan Európa történetének hosszú, békés korszakát éljük, mégis kérdéses: csupán gazdasági tényezőkön múlik ez? Csak pénzügyi és banki ügyletek fogják megoldani Európa válságát?

A Szlovák Köztársaság kormánya augusztus 2-án határozatot fogadott el az oroszvári kastély felújításáról. A kastély rendezetlen jogi viszonyai azonban egyelőre nem teszik lehetővé a rekonstrukciót. A határozat elfogadását megelőzően a szlovák alkotmánybíróság elutasította a birtok jogos örököse, a bencés rend keresetét. Mind a Magyar Bencés Kongregáció, mind a szlovák állam igényt tart a kastélyra és az azt körülvevő birtokra.

A hét kérdése

Hogyan őriztük meg… címmel pályázatot hirdet a Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság legalább negyven éve együtt élő házaspárok részére. A pályázat célja, hogy a fiatalabb korosztályok – hiteles történeteken keresztül – mintákat kapjanak a házasság értékteremtő, értékeket megőrző intézményéről. Olyan, írásos pályaműveket várnak, amelyek bemutatják a fiatalabb generációknak, hogy mi erősítette, erősíti a házasfelek közötti köteléket, mi segítette át a házaspárokat az érzelmi hullámvölgyeken, a nehezebb társadalmi-történelmi időszakokon, mi tette a házasságukat tartalmassá, az összetartozás érzését magától értetődővé.

Hétről hétre – embertől emberig

Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.

Olyan, mint Lacroma szigete az Adrián. Kis szeglet, hosszú erdőszélen. Végtelenbe száguldó víz helyett a kilátás. Aloé nincs, pálma sincs. Viszont van ezernyi cickafark. Bóbitájuk olyan, mintha minipíneákra hó telepedett volna. A tetőről valóban tengert látni: kéken kinyíló messzeséget egészen az Alföldig, ahonnan a képzelet bárhová vezethet.

Teremtésvédelem

Regnum Marianum: Mária országa, Magyarország. Szent István királyunk halála előtt Szűz Máriának ajánlotta fel a Szent Koronát és az országot. Mit kell tennünk ahhoz, hogy az állam és polgárai méltóak legyenek erre a kegyre? Az állampolgárok teszik a dolgukat, mindenki ott, ahol szükség van rá. De vajon az állam teszi-e a dolgát? Felhasználja-e mind a válságos idők szorításait és kényszerű tanulságait, mind pedig a kegyelmi időszakokat arra, hogy jobbá, hatékonyabbá, takarékosabbá, emberközelibbé tegye intézményei, hatóságai és más eszközei működését?