Közelkép

Világ-nézet katolikus szemmel

„Mi más is lehetnék, csak csönd neked.”
                                       Bereményi Géza

Az átlagosnál érzékenyebben viseltetem a zajok iránt. S azt tapasztalom, ez az idő múlásával csak fokozódik. Talán a nagyváros ártalmas hangzavara, talán csakugyan az évek szaporodó száma teszi: egyre nagyobb igényem van a csendre, s egyre rosszabbul tűröm a lármát.

S zajon most elsősorban nem a szirénázó mentőautó hangját, nem a buszok, az autók, a gépek lármáját értem, hanem azt a zavaró és idegesítő „valamit”, amit szórakoztatás címszóval öntenek ránk, bárhová is menjünk. Legyen az élelmiszerbolt, ruházati üzlet, kiskereskedés vagy bevásárlóközpont, elegáns butik vagy szerény turkáló, kínai bolt vagy könyvesbolt, kis kocsma vagy elit bár – zúdul ránk a kellemetlen és lelketlen tuc-tuc zene, az értelmetlen „szövegelés”, az állandó alapzaj. A kereskedelmi rádiókból kiömlő „slágerek” nagy részét már nem is emberek, hanem gépek írják, s talán ettől szenved a vájt fülű hallgató, az érzékenyebb lélek. Miközben az állítólagos cél éppen az volna, hogy a monotonra komponált gépzenével maradásra és vásárlásra bírják a vevőt.

Világ-nézet katolikus szemmel

Sokszor mondják az emberek: annyi bűncselekményről, szörnyű balesetről hallani a rádióban, a televízióban, hogy szinte elmegy tőlük az életkedvünk. Vannak, akik azt tartják, ékes bizonyítéka ez világunk végzetes megromlásának. Pedig nem más ez, mint a híradástechnika óriási fejlődésének jele. A világ legtávolibb sarkaiból is villámgyorsan elér hozzánk minden szenzáció.

De vajon létezik-e örömteli szenzáció is? S érdekel-e minket a jó hír? Egyáltalán, igazán jó hírként értékeljük-e például azt, hogy 2012-ben 90 300 gyermek jött világra hazánkban, 2251-gyel több, mint egy évvel korábban? Vagy lebiggyesztett ajakkal kérdezzük: ez volna hát a nagy eredmény?

Ilan Mor izraeli nagykövet a Pázmányon

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezésében kiemelkedő eseményre került sor az Egyetem Információs Technológiai, valamint Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, február 21-én. Az intézményt egész napos látogatással tisztelte meg Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete.

A szakmai program keretében a nagykövet délelőtt megtekintette az Információs Technológiai Kar épületét és a laboratóriumokban folyó munkát, délután pedig előadóként vett részt az izraeli tudományos napon. A konferencia előadói között szerepelt még Fröhlich Ida, Dobos Károly és Kőszeghy Miklós is.

Egy alkotmánybírósági határozat margójára

A fővárosban utazva láttam már SS-jelvényt tarkóra tetoválva, sarló- kalapácsot pólóra vasalva, nyilaskeresztet, illetve ötágú vörös csillagot is hátizsákra varrva. Mindez az elmúlt néhány évben átlagos hétköznapokon történt, valamennyi jelképet húszas-harmincas éveikben járó emberek viselték magukon. Olyanok, akik saját bőrükön nem tapasztalhatták meg az e szimbólumokat használó rendszerek, ideológiák okozta testi-lelki nyomort és szenvedést. Mindez több volt részükről a lázadó ifjúság polgárpukkasztásánál – nem azért aggattak magukra önkényuralmi jelképeket, mert így szembemehetnek a „begyöpösödött szülőkkel” vagy a „nagy testvéri” államhatalommal, amely tiltja ezek használatát. A világnézetüket nyilvánították ki.

A hét kérdése

Január elején arról kérdeztük Csaba László közgazdászt, egyetemi tanárt, hogy milyen gazdasági kihívások előtt áll Magyarország 2013-ban. Az utóbbi hetekben több olyan hír is napvilágot látott, amelyek ismét indokolttá teszik, hogy a pénzügyi kilátások felé forduljunk. Kérdéseinkre ezúttal is Csaba László válaszolt.

– A kormányzat átfogó rezsicsökkentési tervet készül végrehajtani. Milyen hatásai lehetnek ennek a gazdaságra?

– Egyfelől e lépés közvetlen hatása, hogy az infláció – tizenhárom év után először – elérheti a Magyar Nemzeti Bank háromszázalékos célkitűzését, ami mindenképpen jelentős eredménynek tekinthető. Másfelől stagnáló bérek mellett is elviselhetővé válik a családok nagy részének a gazdálkodása. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a szolgáltatók – köztük számos önkormányzati tulajdonú cég – eddig is nulla körüli nyereséggel működött.

Mécsesgyújtással emlékeztek meg a kommunista diktatúra áldozatairól február 25-én, a fővárosi Terror Háza Múzeumnál.

Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a Rákosi-rendszer által meghurcolt hercegprímás, Mindszenty József emléktáblája alatt helyezett el mécsest.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint Horváth János, az Országgyűlés korelnöke közösen helyeztek el mécsest a Hősök Falánál. Gyertyát gyújtott Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita is. A politikusok, akiket Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója fogadott, látogatást tettek a múzeumban.

Leé József, a Legyen Ön is milliomos! nyertese és Kepe Róbert, a Fedél Nélkül főszerkesztője

Leé úr januárban egyszeriben híres lett, mert rengeteg tévénéző számára bizonyította műveltségét, intelligenciáját. Ám a nagy hírverésben egy fontos részlet homályban maradt: hogy mint költő egy szűkebb kör számára már eddig sem volt ismeretlen (Vers (lak)cím nélkül című alkotását az Új Ember is közölte 2011 karácsonyi számában). És ami szintén fontos: sok éve szerzője, munkatársa a Fedél Nélkül hetilapnak, amely biztos hátteret jelent számára.

– Hogyan kezdődött ez a kapcsolat?

Leé József: A Vers (lak)cím nélkül életem első verse volt, amelyet 2004-ben beküldtem a Fedél Nélkül pályázatára. Rögtön meg is jelent, sőt díjazták is. Az MTV Gyorssegély című műsorától pedig különdíjat kaptam érte, és Kubik Anna olvasta fel a műsorban.

Kepe Róbert: Aztán a vers kapcsán együtt szerepeltünk Józsival egy könyvesbolti rendezvényen.

József: És Robi a beszélgetés után valami olyasmit mondott nekem, hogy „Leé úr, azért ettől most ne szálljon el” (nevet).

Róbert: Nagyon megmaradt bennem az az első vers, a „fagyott magány”, amely belőle áradt. Józsi már rögtön az első versével nagyot dobott, megmutatta az oroszlánkörmeit.

Énekek Szent László király tiszteletére

Szent László-s helyen írom e sorokat. A Mátra tövében, a Cserhát ölében, ahol a lovagkirály a legenda szerint vizet fakasztott megfáradt katonáinak. Alakja óriássá nőtt a tájban: „táltos lován” egyenesen a bércekről ugratott ide – ahogyan az emlékezet ma is tartja. Ilyen a népi elégedetlenség. Ha valakit tisztel, határain túlra helyezi a valóságot. Az érdem és a szeretet nevében teszi, és sokszor ez szüli a hiedelmet. „A népnek ugyanis a hős, a daliás, a vitéz harcos tetszik. Az ősi dicsőség pogány egén ott ragyogtak a hősök (…). A nemzet akkor válik kereszténnyé, amikor eszményeit keresztelik meg” – idézi Prohászka Ottokárt Győr püspöke annak a könyvnek ajánlásában, amelynek címe: Énekek Szent László király tiszteletére. (Most jelent meg a Magyar Napló kiadásában.)