Az új evangelizáció útjai
Egyetlen olyan foglalkozás sincs, amelynek gyakorlásához ne lenne szükség a cél világos látására. Számos szakmában tervrajzok alapján dolgoznak. Olyan műveket hoznak létre, amelyek először valakinek az elméjében léteztek, majd az ott látott képet lerajzolták, és kidolgozták a megvalósításhoz szükséges lépéseket.
A hét kérdése
Visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság az egyházügyi törvény bizonyos rendelkezéseit. Schanda Balázs alkotmányjogászt, egyetemi tanárt ennek körülményeiről kérdeztük.
Világ-nézeet katolikus szemmel
Volt, aki szinte elbizonytalanodott. A pápa váratlanul visszavonul, mintha nem volna „kőszikla”. Most meg már az is bizonytalan, hogy mi tesz egy közösséget egyházzá? Politikusok, jogászok határozzák meg ezt? Tíz és tíz, másutt száznál is több az egyházak száma. Valaha pedig úgy tanultuk, hogy „hiszek az egy, szent, katolikus (egyetemes) és apostoli Anyaszentegyházban”. Hogyan igazodjék hát el az ember?
Országjáró
Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye
Lelkigyakorlat férfiaknak – férfias témákról
Ha azt mondjuk, férfi, elkerülhetetlen, hogy arról is beszéljünk: nő. Mit is mondott Karinthy? „Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar – a férfi a nőt, a nő a férfit.” A Debrecen– nyíregyházi egyházmegye szervezésében március 1. és 3. között Papp Tibor görögkatolikus pap lelkigyakorlatot tartott Máriapócson – férfiaknak.
– Miért csak férfiaknak? Miféle témák kerültek elő azon a lelkigyakorlaton, amelyen nők nem vehettek részt? Gondolom, nem a foci meg a sör…
– Arra törekedtünk, hogy a lelkigyakorlat a megállás ideje legyen: kicsit kivonjuk magunkat a hétköznapokból, elcsendesedjünk a nagyböjtben, s találkozzunk Istennel. Témájában viszont a férfilét, a férfiasság állt a középpontban. Sokszor megesik, hogy a párkapcsolatban és a házasságban bizonyos problémákat eltérő személyiségünkből eredeztetünk, holott meglehet, hogy a két nem különbözőségéből adódnak. Mind a nőies, mind a férfias gondolkodásnak megvannak a jellemzői, vagyis mi, férfiak másképp látjuk a világot, s benne magunkat, mint a nők. Másképp viszonyulunk a testünkhöz, másképp vagyunk betegek, másképp vásárolunk, vezetünk és szeretünk. Hitünk, Istennel való kapcsolatunk is más.
Ezek már tavaszi gomolyfelhők, bár fekete „tömbökből” még záporozott a hó. Színek, hópelyhek – könnyedség fogadtak az erdő alatt, s tovább a templom felé – toronyiránt, szólító táji szimbólumok. Aranyfelhő, sötétkék fellegfoszlányok, két évszak találkozása, a tél búcsúja, gyöngülő ereje. A sötétkék és a végtelenség – éppen a fejem fölött. És a fehér, meg az arany? Az utóbbi ambivalens, jelenti a mulandó értéket és a maradandót, amely kibírja az ítélet tűzpróbáját. Templomi (liturgikus) ruhák aranyában két alapszín testvériesül: a fehér, az „égi boldogság” jelképe s a vörös, a szereteté.
Parallax
A szabadság világában bármi, ami „tilos”, korlátozza a szabadságot. A kérdés az, minden esetben fontosabb-e a szabadság. Egyáltalán nincs szándékomban a szabadság filozófiai vagy teológiai vitáiról elmélkedni. Sokkal prózaibb indokaim vannak, melyek a tiltásról való töprengésre ösztökélnek. A közelmúltban, Németországban Mohamed- karikatúrákkal tüntettek szélsőjobboldali iszlámgyűlölők egy solingeni muzulmán imaház előtt. Válaszlépésként szalafiták csoportjai összecsukták a Koránt, és helyette élesre fent kést vettek a kezükbe. Az iszlamisták és az iszlámgyűlölők csoportja között kegyetlen szolgálatot teljesítő rendőrök védték egymástól a tüntetőket, s védték magukat mindkét csoporttól. Végső soron védték a szabadságot, a szólásét és a gyülekezését. Az eseményeket taglaló sajtó természetesen tiltásokért kiált. Amint korábban Salman Rushdie sátáni versei, a dániai Mohamed-karikatúrák vagy a svájci minaretépítést tiltó népszavazás esetében, most Németországban vetett lobot a heves vita a szabadságról. Számosan követelik a szabadság korlátozását, és majdannyian tiltakoznak a törvények szigorítása ellen.
Az új evangelizáció útjai
Az evangélium, Isten szeretetének jó híre megnyilvánul a hirdetett igében, és meg kell jelennie az ige hirdetőinek szeretet-cselekedeteiben is. Az evangelizáció két oldala nem választható el egymástól. Ezt ismerte fel egy budapesti családanya, aki megtérése óta különlegesen érzékennyé vált mások szenvedéseire.
Az anyuka, Anna, katolikus hitben nevelkedett, de gyermekként maga is megismerte a bajokat alkoholista édesapja és sokat betegeskedő édesanyja mellett. Fiatal felnőttként már-már elveszítette a hitét, ám Isten hallotta és értette szívének mélyről fakadó kiáltását. A kilencvenes évek legelején – maga sem tudta, miért – egyszer ellátogatott a városmajori kistemplomban működő karizmatikus közösségbe. Ahogy belépett az ajtón, azonnal hatalmas forróság járta át a testét, lelke pedig kimondhatatlan szeretettel telt meg. A program végén gyalog ment haza Budáról a város másik felébe, Pestúlyhelyre. Az úton végig Istennek énekelt.
Teremtésvédelem
A húshagyókeddtől, hamvazószerdától húsvétig tartó időszak a negyvennapos nagyböjt ideje, amikor imával és önmérséklettel tisztítjuk testünket-lelkünket Jézus Urunk feltámadásának ünnepére. A negyvennapos böjt Jézus sivatagi böjtölésének emlékét őrzi. A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik, így a nagyböjt közelítőleg február közepe és március közepe között kezdődik. A böjt, népnyelvi alakjában (például Kalocsa környékén) bűt szó megbecsülendő régiségünk, hiszen még a magyar nyelv természetfeletti eredetű, pogány rétegéből került át a keresztény szóhasználatba. Egyes helyeken hívták negyvenlőböjtnek is.