Megvalósult álom

Az elkövetkező évek igazán eseménydúsak voltak. Intenzíven bekapcsolódott a karizmatikus közösség életébe. Felvették az egyetemre, az akkor induló szociálpolitikus–szociális munkás szakra. A második évre amerikai ösztöndíjat kapott, de otthon maradt kedvese a karácsonyi szünetben megkérte a kezét, így már csak összepakolni ment vissza Amerikába. 1993 júliusában megvolt az esküvő is, és a következő hét év négy hónap alatt öt egészséges, gyönyörű gyermeknek adott életet. Eközben ötször költöztek – Istennek hála, mindig nagyobb lakásba. Férje révén közben továbbra is élő kapcsolatot tartott a testvérekkel, s 1996-ban részt vett az Új Jeruzsálem Katolikus Közösség alapításában. Mivel a közösség intenzíven evangelizált, számos szegény sorsú és hajléktalan ember érkezett köreikbe, akiknek Anna minden eszközzel igyekezett segíteni. Egy alkalommal néhány óra alatt, pelenkázás és főzés közepette telefonálta végig az ország anyaotthonait, míg végül helyet talált egy édesanyának, aki három gyermekével utcára került. Egyébként sem tétlenkedett. Tizenhét évébe telt, de végül megszerezte mindkét diplomáját. Akkor még nem volt teljesen világos, hogy mire is lesz ez jó…


A 2007-es budapesti városmisszió napjaiban egyik délelőtt a Szent István-bazilikában hallgatta Nicky Gumbel, a londoni Holy Trinity Brompton anglikán egyházközség plébánosának előadását arról, hogy a keresztényeknek részt kell vállalniuk a társadalmi problémák megoldásából. Ekkor egyetlen pillanat alatt világossá vált benne, hogy mit kell tennie. Új szemléletű szociális szolgálatot kell alapítani, ahol az evangélium hirdetése együtt jár a professzionális szociális munkával. Csakis az evangélium ereje képes valóságosan újjáépíteni a személyt. Csakis Isten atyai szeretetének megismerése képes visszaajándékozni elveszített önbecsülését. Az ember belülről változik meg! Ezen az alapon lehet tovább dolgozni élete teljes újjáépítésén, családi kapcsolatai rendezésétől kezdve a tanulás, a munkakeresés lépésein keresztül az önálló lakhatás megteremtéséig. Két szó sejlett fel még lelkében: „CSAK EGYET!” Ez lesz a szolgálat neve. Csak egyet: Jézust kell meglátni minden egyes emberben. Úgy kell rátekinteni minden szegényre, mintha ő lenne az egyetlen ember a földön.

Ezután négy év szakadatlan küzdelem és imádság kezdődött. Világos volt, hogy a tervet csak egyházi szociális intézményként lehet megvalósítani, hiszen csupán e keretek között megengedett az evangelizáció. Az engedélyek beszerzése, a finanszírozás biztosítása, a megfelelő hely megtalálása mind-mind leküzdhetetlen akadályoknak tűntek. 2011 januárjában azonban végre megnyílt a „Csak Egyet” Segítőközpont Budapesten, a VI. kerületben, a Király utca és az Izabella utca sarkán.

Az álom megvalósult. Naponta több mint kétszáz vendéget látnak el a központban. A reggeli mellett meleg ebédet is osztanak. Két szociális munkás segít az ügyes-bajos dolgok intézésében. Azokat, akik szeretnék, a lelkigondozók várják beszélgetésre. Ez távolról sem kötelező a többi szolgáltatás igénybevételéhez, mégis nagy itt a sorban állás. Az emberek ki vannak éhezve az odafigyelésre, a testvéri jelenlétre, Isten szeretetére. A kedd délelőtti bibliaórára, amelyet az egyik cigány munkatárs tart, harmincan járnak rendszeresen. Az elmúlt két évben drámai életváltozásoknak lehettek a tanúi. Sokan találtak életüknek új célt és értelmet, sokan munkába álltak, és kiléptek a hajléktalanságból, jó páran közülük felnőtt megtérőként csatlakoztak az egyház közösségéhez.

Az álmot tovább álmodják. Anna most munkásszállót alapít munkatársaival a hajléktalanságból kilábaló emberek számára, és nonprofit cégeket hoz létre, hogy munkahelyeket teremtsen. Mindezt férje, családja és közössége teljes támogatásával teszi. És közben – egyáltalán nem mellékesen – megmaradt anyának és feleségnek is.

„Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki.” (Lk 1,45)

Kedves Olvasó! Neked mit mondott?