Különös könyvet tartok a kezemben. Nem a nagyközönségnek szánt kiadvány, mégis fontos. A cím ne riasszon el senkit: Repertorium Hymnologicum Medii Aevi Hungariae. Szerzőként Holl Béla neve szerepel. Miről is van szó?
Az ötszörös Grammy-díjas Israel Houghton is fellép az Ez az a nap!-on
Majdnem statisztikai adat lett belőle, egyetlen szám, egyike az abortusz különféle kimutatásokban szereplő névtelen áldozatainak. De csak majdnem. Helyette inkább Isten „dalnokává” vált. Israel Houghton története finoman szólva is mellbevágó. A Grammy-díjjal többször is kitüntetett amerikai zenész június 1-jén, Budapesten, az Ez az a nap!-on dalaival is tanúságot tesz.
Anyja fehér, apja fekete. Tizenhét éves volt a lány, amikor állapotos lett vele. Miután megtudta, hogy gyermeket vár, hazament, és azt mondta a szüleinek: „Terhes vagyok, az apa fekete.” A szülők a következőt tanácsolták: „Menj abortuszra! Tekintsd ezt hibának, és lépj tovább!” A gyermeket váró kis Margaret ígéretes zongoraművész volt, aki előtt ott állt az egész élet. De a szülei javaslatára így válaszolt: „Nem, én megtartom ezt a babát!” Ezután persze megszakadt a kapcsolata a családjával, sőt, amikor a nyolcadik hónapban járt, a kicsi apja is elhagyta. Egy fekete férfi gyermekét várta tehát – egészen egyedül.
„Az Egyház mindig dicséretre méltó törődéssel és a különböző igényeknek megfelelő mértékben akart gondoskodni a katonák lelkigondozásáról. ők ugyanis egy meghatározott társadalmi réteget alkotnak, és akár, mert önkéntes alapon állandó részét képezik a haderőnek, akár, mert a törvény értelmében meghatározott időre behívták őket, »életük sajátos feltételei miatt« konkrét és sajátos lelkigondozásra van szükségük.” E szavakkal kezdődik II. János Pál pápa Spirituali militum curae című apostoli konstitúciója a katonák lelkigondozásáról. De vajon mit jelent ez a konkrét és sajátos lelkigondozás ott, ahol valóban dörögnek a fegyverek, ahol naponta életveszélyben vannak a katonák? Erről kérdeztük Takács Tamás alezredest, kiemelt vezető tábori lelkészt, aki nemrég tért vissza az afganisztáni külszolgálatból.
Ezzel a címmel készített Varga Ágota Balázs Béla-díjas rendező dokumentumfilmet a hetvenes évek egyházüldözésének hátteréről. A film főszereplője az egykori tartótiszt, aki találkozik az általa beépített ügynökök útján megfigyelt papi személyekkel. A film végén kétszer is kimondja egy félig kiszáradt, sivár, mocsaras tómederben: felesleges volt az élete. Ezzel együtt több kérdést vet fel a z alkotás. A filmet május 28-án, este hét órakor mutatják be az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A belépés díjtalan. A vetítést sajtóbeszélgetés követi. – Kaposvárott járunk, Balás Béla püspök úrnál. A kommunista időkben az ifjúság pasztorációjának meghatározó alakja volt, s ezért évtizedeken át a fönnálló hatalom célkeresztjében állt. Kedves püspök úr, miért vállalta a szereplést a filmben? – Akkoriban sem voltak titkaim, ma sincsenek. Több olyan nemzedék nőtt fel, amelyek nem rendelkeznek ismeretekkel arról a korról, nem értik azoknak a szavaknak a mögöttes tartalmát, amelyek a XX. század második felében élet-halál kérdést jelentettek. A felelősség is arra indított, hogy megszólaljak, hiszen akinek a közösséget segítő élménye, emléke, véleménye és gondolata van az átéltekről, annak azt meg kell osztania.
James Martin jezsuita Jézus mosolyáról és a hétköznapok lelkiségéről
James Martin (1960) New Yorkban élő jezsuita pap, a rendje kiadásában hetente megjelenő, 1909-ben alapított America című nemzeti katolikus magazin szerkesztője, tévé- és rádióadók gyakori vendége és számos nagy sikerű mű szerzője. Jezsuita spiritualitás című kötete – írásai közül elsőként – nemrég jelent meg magyar nyelven is. Legutóbbi könyve pedig – mely idén ősszel szintén napvilágot lát idehaza is – arról szól, miért olyan fontos, hogy keresztény életünket áthassa a vidámság, a humor és a nevetés. Father Martin szenvedélyesen képviseli, hogy valóban hívő ember nem járhat-kelhet savanyú ábrázattal. Ő maga mindent meg is tesz azért, hogy mosolyra derítse az embereket: a Youtube videomegosztó oldalon tőle hallható vicceken ezrek derülnek. Ahogy a Facebookon megjelenő derűs írásaira is sokan kíváncsiak. Kérdéseinkre e-mailben válaszolt.
Nálunk nehéz erre a kérdésre válaszolni. Amikor a liturgikus naptárban még a pünkösdnek is volt nyolcada, és így pünkösdhétfő munkaszüneti napra esett, a Rákosi-korszakban megszüntették piros betűs jellegét. Amikor pedig 1990-ben az Antall-kormány az egyházak kívánsága szerint rendezte a munkaszüneti napokat, a protestáns egyházak kérésére ismét piros betűs ünnep lett pünkösdhétfő, bár 1969-ben a katolikus liturgikus naptárból a liturgikus reform törölte pünkösd nyolcadát. De hát miért törölte? Hiszen a Szentlélek amúgy is az „ismeretlen” isteni Személynek számít.
Van még jó hírünk
Tavaly ünnepeltük Ottlik Géza író születésének századik évfordulóját. A centenáriumi emlékév záró eseményét Kőszegen rendezték meg május 9-én. Bár az Iskola a határon című regényben egyszer sem szerepel a város neve, Ottlik személye a mű révén örökre összefonódott Kőszeggel.
Ayrton Senna autóversenyző élete és hite
„Nada pode me separar do amor de Deus”
(Semmi nem választhat el Isten szeretetétől)
Ayrton Senna sírfelirata Ayrton Senna brazil autóversenyző harmincnégy évesen, ereje teljében, három világbajnoki cím birtokosaként hunyt el 1994-ben, május 1-jén a San Marinó-i versenypályán.
Az általa alapított brazil jótékonysági intézet (Instituto Ayrton Senna) a rászoruló gyerekek segítése mellett máig ápolja az emlékét.