A lelkiismeret mint „Isten hangja”
Mozaikkövek az erkölcstanhoz
Már a mitikus idők embere is megsejtette, hogy léteznek bennünk és körülöttünk „szellemek”, melyek a jóra vezetnek. Az ókori gondolkodók szerint van egy „belső hang”, amely a tetteket a jó irányába tereli, s vádol az elkövetett bűn miatt. Az egyiptomiak a „szív hangjának”, Szókratész „daimonionnak” nevezi ezt a szellemet. Ágoston az első, aki a belső hangot és Isten hangját egységben látja, s a lelkiismeretet egyenesen „Isten hangjának” (vox Dei) nevezi.
Ebben a zseniális szintézisben a görög filozófia és a zsidó-keresztény Biblia kérdései és válaszai összefonódnak. Ágoston tud arról, hogy az emberben van egy mélyen élő vágy az igazságra (ahogyan erről a görögök sokat beszélnek), ám ez a vágy csak az Istennel való találkozásban nyugszik meg (ahogyan a Biblia mondja). Az Ismerd meg önmagad! antik elv szerint a világ, a másik ember megismerése önmagunk megismerésével kezdődik. Ezért lesz fontos a gondolkodás, az önismeret, az utazás befelé. A Halld, Izrael! ősi zsidó imádság alapmagatartása, hogy hallgatózni kell odaátra. Isten szól, és az ember képes meghallani Isten Szavát, amely élet és jóság.