Tovább kell növekednünk a hitben

A Katolikus Társadalmi Napokon tizenötezer látogató vett részt. Mesélne arról, honnan jött ennek a rendezvénynek az ötlete?

 

– Több mint egy évvel ezelőtt Cipruson találkoztak egymással az európai püspöki konferenciák Caritas in Veritate bizottságainak vezetői. Ezen a megbeszélésen arról tárgyaltunk, hogy miként lehetne az egyház társadalmi tanítását minél jobban a közgondolkodás részévé tenni. Az a tapasztalatunk, hogy egyetemeken, főiskolákon tanítják az egyház társadalmi tanítását, mely aztán a gyakorlatban is igen sok helyen megjelenik. Ám a kettő között, a politikában és az általános közbeszédben nincs jelen. Ennek az űrnek az áthidalására találtuk alkalmasnak a máshol már bevált társadalmi hetek mintájára a Katolikus Társadalmi Napokat. Első alkalommal az volt a cél, hogy bemutassuk az egyház karitatív szervezeteinek tevékenységét, azok sokszínűségét.

 

Milyen visszhangja volt az eseménynek? Lesz folytatása?

 

– Bátran mondhatom, hogy nagy sikere volt. Igen, tervezzük a folytatást, csak még azt kell átgondolnunk, hogy hol és milyen gyakorisággal rendezzük meg. Az is a terveink között szerepel, hogy a későbbiekben egy-egy témához kapcsoljuk ezeket a napokat.

 

Sokan még mindig azt gondolják, hogy a katolikus egyház tanítását elég a plébániákon megjeleníteni. Ez a rendezvény viszont egy másik módszert mutat: el kell menni az emberek közé…

 

– Valóban, ezt mi nagyon tudatosan felvállaltuk. Bármennyire szeretnénk, hogy elég legyen a plébániára meghívni az embereket, ez sajnos nem működik. A keresők általában nem hallanak arról, hogy milyen programokat szerveznek a templomban. Ott kell megszólítanunk őket, ahol élnek. Olyan alkalmakat kell teremtenünk a számukra, ahol elköteleződés nélkül, pusztán a kíváncsiságukat kielégítendő találkozhatnak az egyházzal, annak tevékenységével, és ezáltal a krisztusi tanítással.


Ferenc pápa szegény egyházról beszél, a nélkülözők felé fordulást a névválasztásával is hangsúlyozni akarta. Nekünk, magyaroknak van egy szentünk, Szent Erzsébet, aki Assisi Szent Ferenccel egy időben fordult a szűkölködők felé. Ugyanakkor a pápa szerint az egyháznak is át kell alakulnia. Milyennek kell lennie annak az egyháznak, amely hatékonyan szeretne irányt mutatni a társadalmi folyamatokban?

 

– Assisi Szent Ferenc korának egy nagy problémájára hívta fel a figyelmet. Azt szerette volna megmutatni, miként állítható helyre az evangéliumi szellem. Ez is lehetett népszerűségének a titka, ezért terjedt el a rendje nagyon hamar egész Európában. Szent Erzsébet az ő üzenetét meghallva öltötte fel a ferences harmadrend szürke ruháját. Ferenc pápa is saját korának kérdésére ad választ tevékenységével. Az anyagi javak elsődlegessége a mai embert is elfordította embertársaitól és Istentől. A pápa arra hívja fel a figyelmet, hogy a földi javaktól nem várhatunk boldogságot. Vörösmarty Mihály írja A merengőhöz című versében a következőket: „Mi az, mi embert boldoggá tehetne? / Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön, / A telhetetlen elmerülhet benne, / S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.” Lássuk be, hogy a materiális javak csak eszközök lehetnek, célok nem. Úgy kell tudnom használni azokat, hogy az lelki javamra szolgáljon. Legyek kész megosztani a másikkal mindazt, amim van. A pápa is azért tesz olyat, ami szembetűnik az embereknek, hogy erre a másféle felfogásra felhívja a figyelmet.

 

Melyek a Caritas in Veritate Bizottság feladatai?

 

– A korábbi Justitia et Pax Bizottság a társadalmi igazságosság kérdéseivel foglalkozott. Rá kellett azonban döbbennünk, hogy többről kell szólnia ennek a tevékenységnek. Szerte Európában most hozzák létre a Caritas in Veritate bizottságokat, melyek bár elsősorban az egyház társadalmi tanításának a hirdetésére hivatottak, e mellett azonban feladataik között a teremtésvédelem is helyet kapott. A gazdaság és a teremtés védelme nagyon sok ponton érintkezik egymással. A mérték nélküli gazdasági haszonszerzés ugyanis a természetet is veszélyezteti.

 

A Szombathelyi egyházmegyében sikeres a karitász. Az itt működő kríziskamra kezdeményezés, mely megváltozott munkaképességű embereknek a szociális ellátás mellett munkát is biztosít, valóban példaértékű…

 

– A karitászt még Konkoly István megyés püspök hozta létre 1992-ben. A vezetést Tuczainé Régvári Mariettára bízta, akinek már kezdettől nagyon sok jó elképzelése volt. A gazdasági válság hatására mások is új megoldásokat kerestek. Így merült fel a kríziskamra ötlete. Itt azoknak igyekszünk segíteni, akik a legkiszolgáltatottabbak, vagyis a megváltozott munkaképességű embereknek. Sajnos vannak olyan plébániaépületek, melyeknek a közeljövőben nem lesz lakójuk. Néhányat ezek közül úgy hasznosítottunk, hogy itt megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatunk. Számukra nagy segítséget jelent, hogy hasznos, kreatív és jövedelmező munkát tudnak végezni. Ehhez persze arra is szükség volt, hogy találjunk olyan vállalkozásokat, melyek segítettek terveink megvalósításában.

 

Nemrég Csehimindszenten felújították Mindszenty József szülőházát, az egyetemi lelkészség temploma is megújult, ahogyan a bucsui templom oltárai és szószéke is. Mindezek azt mutatják, hogy gyarapodik az egyházmegye. Az anyagi oldal mellett a lelki-spirituális területen hogyan látja egyházmegyéje helyzetét?

 

– A hit évének végéhez közeledünk, ezért igen időszerű, hogy megvizsgáljuk, miben is sikerült növekednünk. A felsorolt események, de ide sorolhatom a kríziskamra-intézmények működését is, lelki hasznot is hoznak. Egy templom felújításához nem elég megnyerni egy pályázatot, és azután lebonyolítani a kivitelezést. Helyi összefogás nélkül ezek nem valósulhatnak meg. A plébániai közösségek maguk is részt vesznek a munkában. Ha egy közös célért dolgoznak az emberek, s ha ráadásul ezt a templomért teszik, akkor azzal Isten ügyének is szolgálnak.

 

A hit évét megnyitó körlevelemben azt is javasoltam, hogy újítsuk fel a hit külső jeleit, mint amilyenek az út menti keresztek. Azt tapasztaltam, hogy nemcsak megújultak ezek a feszületek, hanem sok helyen újakat is állítottak. A lelki gyümölcsök ugyanakkor mindig csak később érnek be. A hit éve lezárul, de a hitben való növekedés nem zárulhat le.

 

Krisztus király ünnepével véget ér az egyházi év. Ez az ünnep ugyanakkor minden szinten szembeállítja a hagyományos uralkodói hatalomgyakorlást a szolgálattal. Véleménye szerint hogyan kell vezetniük az embereket azoknak, akikre rá lettek bízva?

 

– Nincs más olyan, évszázadokon át maradandó értékrend, mint a krisztusi. Ki lehet ezt iktatni az európai alkotmányból, be lehet tiltani a keresztény jelképek használatát, de ettől nem fog megváltozni az az igazság, hogy nincs más út, csak az Isten útja. Meg kell hallani Robert Schuman figyelmeztetését: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz többé Európa!”