Embertárs

Facebook-oldal indult Brenner János tiszteletére

Facebook-oldal indult Brenner János tiszteletére

Az oldalon híreket és információkat közölnek az előttünk álló boldoggá avatással kapcsolatban, illetve beszámolnak a János atya emlékét ápoló eseményekről.
Az oldal a következő címen érhető el: www.facebook.com/brennerjanos.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Gyermekkórházba látogatott a pápa

Gyermekkórházba látogatott a pápa

Minden gyermeknek vitt ajándékot vízkereszt alkalmából, ami Olaszországban olyan, mint nálunk Mikulás ünnepe: a gyerekeknek a Befána nevű boszorkány visz éjszaka csokoládét, kisebb ajándékokat. Ferenc pápa a szülőkkel is elbeszélgetett, megölelte, bátorította őket.
A két és fél éves Alexandro éppen akkor ébredt fel, amikor Ferenc pápa belépett a szobájába. Ránézett a fotóra, amelyet egy rózsafüzér kíséretében minden gyermek megkapott, majd a pápára, és ámulatában felkiáltott: „Ez tényleg a pápa, itt a pápa!”
Andrea Campana osztályvezető főorvos elmondta, hogy teljesen váratlan volt a látogatás. A pápa nagyon diszkréten járt körbe, „lábujjhegyen”, ahogy olaszul mondják: vagyis a legkevesebb feltűnést keltve. A főorvos úgy látta, mindenkihez volt pár kedves szava, a sok nyilvánossá tett, szép fotón kívül sokan őriznek róla személyes emlékeket, nekik szóló szavakat.
A Bambino Gesù gyermekkórház központi épülete Rómában, a Vatikántól nem messze található, de további egységei működnek a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika közelében, illetve a Rómától huszonhat kilométernyire fekvő Palidoro tengerparti városrészében, Santa Marinellában.

Forrás és fotó: Vatican News

Újévi szentmiséről kilépő keresztényeket gyilkoltak meg Nigériában

Újévi szentmiséről kilépő keresztényeket gyilkoltak meg Nigériában

Egy rendőr tanúvallomása szerint többen már a helyszínen életüket vesztették, tizenkét embert pedig kórházba szállítottak. Rivers szövetségi állam vezetése csaknem száznegyvenmillió forintnak megfelelő összeget ajánlott fel a nyomravezetőnek, aki segít kézre keríteni a felelősöket.
A Nigeria Independent című napilap szerint összehangolt akciót hajtottak végre a miséről hazatérő keresztények ellen a város két különböző pontján, Kirigani és Oboh területén. Egyelőre egyetlen terrorszervezet sem vállalta magára a merényletet.

Forrás: Avvenire.it
Fordította: Thullner Zsuzsanna

„Miköztünk lakott”

„Miköztünk lakott”

Fotó: Merényi Zita

 

Az asztal körül hatan telepszünk le. Akad, akit már ismerek az utcai szolgálatból, és van, akivel először találkozom. Marika csendes, eleinte meghúzza magát az asztal legszélén, ahol éppen adódott egy hely a számára. Balázs és Ildi régóta a közösség barátai, minden szerdán eljönnek a Gát utcai templomba, ahol velünk imádkoznak, és ahol meleg vacsorával várjuk őket. Zolit is több éve ismerjük, barátjával korábban a szerdai szolgálatba is bekapcsolódott, s mindig eljöttek a karácsonyi ebédekre. Árpi most kórházban van. Találkozásunk pillanatában Zoli első kérdése is rá vonatkozik, majd meséli, hogy 23-án járt bent nála utoljára. Andi nagyon keveset beszél, az ebéd során csak egyszer nyílik meg igazán, amikor húszéves fiáról mesél.
Az asztalnál elköltött ebéd az eucharisztikus lakoma folytatása – erre hívta fel a figyelmet a szentmise végén Michels Antal plébános és Szőke Péter is, a Szent Egyed közösség budapesti felelőse. Michels ­Antal a szentmise prédikációjában a János-evangélium elejéről vett szöveg­részlettel kapcsolatos gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel, hangsúlyozva, hogy karácsonykor az Ige megtestesülését ünnepeljük, aki valóban egy lett közülünk, lakást vett nálunk, s újra meg újra szállást keres a szívünkben. A Szent Egyed közösség ennek alapján vallja, hogy minden szegényben, kirekesztett emberben, elesettben és betegben az Úr maga van jelen, így az ünnepre megterített asztal a befogadás és a testvériség konkrét megvalósulása, ahogyan arra Szőke Péter is utalt az ebéd előkészületekor.
A templomban megterített asztalokon végignézve a sok ismerős és ismeretlen arc között van egy, amely megragadja a tekintetet: az a Jézus-ikon, amely előtt a közösség rendszeres imádságait tartja. Az ikon ­jelenléte mindannyiunkat összekapcsol: egyetlen tekintet fogja egybe találkozásainkat, mosolyunkat, gesztusainkat, amelyekben megosztjuk magunkat szegény testvéreinkkel. S a találkozások során mi, befogadók észrevétlenül válunk befogadottakká, akiknek nincs semmijük, amit ne kaptak volna, és amit ingyenes ajándékként adhatunk vissza másoknak.
Marikát megérinti az ünnepi asztal látványa, egészen meghatódik a fogadtatástól. Ebéd közben elmeséli, hogy egy barátja hívta el a közösség egyik ebédjére, amelyet havonta tartanak a Gát utcai Kaniziusz Szent Péter-templomban. Most is Erzsike hívására érkezett a közös ünneplésre.
Ebéd közben a vendéglátók műsorral kedveskednek a meghívottaknak: a béke iskolájába járó gyerekek a családokkal együtt pásztorjátékot adnak elő, a közösség tagjaiból verbuválódott alkalmi kórus karácsonyi dalokat énekel, majd elhangzik egy fuvola-cselló-zongora trió is. Anikó Sík Sándor versét szavalja, később pedig az idősek otthonának egyik lakója énekel. A zenés műsor után meglepetésben van részünk: Bíró László püspök látogat el a közösséghez, s néhány kedves történettel ajándékozza meg a résztvevőket.
A minden évben gondosan becsomagolt ajándékok idén sem maradnak el: Balázst és Ildit a közösség egy-egy új táskával lepi meg, amelyekbe rögtön be is pakolnak. Többen sapkát és kesztyűt, meleg zoknit kapnak. Ignác bácsi, egy másik asztalnál helyet foglaló idős barátunk is nagyon örül ezeknek. Vele gyakran találkoztunk a Váci utcában és a Duna-korzón, még soha nem vett részt a karácsonyi ebéden. Józsi bácsi, aki esténként rendszerint a Margit híd pesti lábához közel, a Váci utca végén ücsörög, elmondta: nem is emlékszik, mikor kapott utoljára becsomagolt ajándékot. Nagy az öröm!
Szőke Péter az ebéd végén megköszöni a vendégek részvételét, és röviden bemutat három fiatalt, akik közül ketten Afrikából jöttek, a harmadik pedig Szíriából. A Nigériából érkezett lány, Kate jelenleg a Péterfy Sándor utcai kórházban dolgozik ápolóként, Étienne, a Guineából származó fiú Szegeden tanul, nemzetközi kapcsolatok szakirányon. A szíriai ­Radzsab gépészmérnök lesz, jelenleg a gödöllői egyetemre jár. Muszlimként is fontosnak tartotta, hogy részt vegyen a közösség ebédjén, hiszen a karácsony számára is ünnep. Megköszönte, hogy a közösséggel együtt imádkozhatott a békéért. A három fiatalon kívül egy kubai család is jelen volt a szentmisén és ebéden.
A templomi hideg és a nagy tér ellenére mindannyian otthon vagyunk itt. Akár van földi hajlékunk, akár nincsen, ma, a születés csodáját ünnepelve valamennyien pásztorok vagyunk, akik a jászol melegét keressük, amelyet embertársaink egy-egy elejtett, kedves szavában, mosolyában, ajándékozó gesztusában, érintésében és könnyeiben fedezhetünk fel.

Keltsük életre a betlehemi képet

Keltsük életre a betlehemi képet

Fotó: Merényi Zita

 

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitász Központja szervezésében december 22-én, pénteken délután a Magyar Szentek templomában kétszázötven, nehéz helyzetben élő gyermek kapott karácsonyi ajándékot.
Bevezetőjében Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója felidézte: november végén hirdették meg a Tárjátok ki a szíveteket! jótékonysági akciót, s ennek keretében a Gyermekek a gyermekekért karácsonyra elnevezésű program során gyermekek ajánlják fel használt, de jó állapotban lévő játékaikat szegényebb társaiknak. Számos iskolában és templomban gyűltek össze játékok, amelyekből – édességekkel, meglepetésekkel kiegészülve – névre szóló ajándékcsomagok készültek. A program segítségével a karitász országszerte több mint húszezer gyermeknek adott át ajándékcsomagot karácsony hónapjában.
Az ünnepi eseményen a lajosmizsei Meserét Óvoda nagycsoportosai adtak elő betlehemes műsort a Jászok együttes zenei kíséretével.
A lajosmizsei óvodában hatvannyolc kisgyermeket nevelnek, sokan közülük halmozottan hátrányos helyzetűek. Éppen ezért nagyon lényeges számukra a rászorulók megsegítése, az intézménybe járó kisgyerekeket is ebben a szellemben nevelik. Az óvoda működésében fontos szerepet tölt be a hagyományok őrzése, az anyanyelv szeretete, a zene, a tánc, a dramatikus játékok. Az intézménybe járó gyerekek rendszeresen lépnek fel különböző helyi rendezvényeken. Kiemelten foglalkoznak Jézus születésével, többféleképpen feldolgozták már ezt a témát.
Ez látszott a mostani előadásukon is. Kezdetben némi megilletődöttséggel álltak szemben a templomot zsúfolásig megtöltő szülőkkel és gyerekekkel, de hamar feloldódtak, s ösztönös beleéléssel adták elő betlehemes játékukat, tökéletes összhangban a felnőttek zenei kíséretével. Minden mozdulat, hang a helyén volt, látszott, hogy rengeteg gyakorlás van emögött. Az élményt fokozta, hogy a csöppségek tisztán, érthetően beszéltek, ami napjainkban még a felnőtt színészeknél sem természetes. Előadásuk lélekemelő volt, megszólította a szülőket, a nagyszülőket és a gyermektársakat egyaránt.
Erdő Péter bíboros, prímás köszöntőjében úgy fogalmazott: a pásztorjátékot látva megelevenedett bennünk az angyalok sora, aztán jöttek a pásztorok, a királyok, középen pedig ott volt Szent József és Szűz Mária, s a szegényes jászolban a Kisjézus. A betlehemi kép életre kelt. Köszönet illeti a gyerekeket ezért a gyönyörű játékért, és azokat is, akik megtanították őket erre.
A bíboros arra figyelmeztetett, hogy mindannyiunknak olyannak kell lennünk, mint ezek a kisgyermekek. Meg kell elevenítenünk a betlehemi képet, nekünk is oda kell állnunk Szűz Mária, Szent József, a pásztorok, a királyok és az angyalok helyére, és meg kell mutatnunk a világnak: itt valami nagyszerű dolog történt, a Szeretet jött le a földre, s Jézus Krisztus születése örömünnep minden időkre. Ezt igyekszünk láthatóvá tenni minden évben, amikor ajándékkal lepjük meg a gyerekeket, örömet szerezve nekik.
Az ajándékcsomagokat Mádl Dalma, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete és Erdő Péter bíboros, prímás adták át. Az ünnepségen részt vett Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár is.

Adni öröm

Adni öröm

Több mint háromszáz tonna tartós élelmiszert adományoztak a rászorulóknak a SPAR és az INTER­SPAR áruházak vásárlói a huszonegyedik alkalommal megrendezett Adni öröm! akció során. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a rekordmennyiségű adományból mintegy harmincnégyezer ajándékcsomagot állított össze. A felajánlott élelmiszerek legnagyobb részét még az ünnepek előtt átadták a nehéz körülmények között élőknek.
Több tízezer ember fogott össze a karácsonyi akció „Ami Önnek élelmiszer, az másnak ajándék” felhívására. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország közösen szervezett jótékonysági programjában december 14. és 19. között a karitatív szervezet több mint háromezer-ötszáz önkéntese százhatvanegy SPAR és INTERSPAR áruházban arra kérte a vásárlókat, hogy tartós élelmiszerek megvásárlásával segítsék a rászorulókat.
A gyűjtés hat napja során rekordmennyiségű, több mint háromszáz tonna élelmiszert adományoztak a vásárlók. A felajánlott adományokból kétféle csomag készült. A közvetlenül fogyasztható termékekből, édességekből, konzervekből, kekszekből hajléktalan emberek és szociális intézmények lakói számára készültek csomagok, a lisztet, étolajat, száraztésztát és egyéb adományokat pedig nélkülöző családoknak juttatták el.

Forrás és fotó: Máltai.hu

Jobban figyelve Istenre és egymásra

Jobban figyelve Istenre és egymásra

Átlépve az új esztendő kapuján, úgy érzem magam, mint gyermekkoromban, amikor megérkeztem a váradszőllősi plébániatemplomunkhoz. Fejemet felemeltem, s a kapu fölül a Szűzanya szobra tekintett le rám, és lábainál a mindig érvényes felszólítását olvashattam: Jertek, imádjuk az Urat! Fontos tudatosítanunk, hogy 2018 napjaiban két lábbal a földön kell járnunk, de jó, ha lelki szemeinket mindig felfelé irányítjuk. Jézus a kereszten függve rábízta Egyházát – és benne minket – Szűz Máriára. Megnyugtató tudni, hogy az év napjaiban van, aki mellettünk áll, megfogja kezünket, és Fiához vezet, akihez evangéliumának örömhírén és embertársaink szolgálatán keresztül visz az utunk.
Ha visszatekintünk az óévre, láthatjuk, hogy kiemelkedő eseményei, a fatimai jelenések évfordulója és a Szent László-év számos kegyelemmel vérteztek fel bennünket. Elmélyülhetett és megtisztulhatott Mária-tiszteletünk, és földi hazánk iránti elkötelezett szeretetünk is erősödhetett.
2017 még valamivel megajándékozott bennünket: a testvéri együttérzéssel, hiszen ha szívünk mélyére tekintünk, beláthatjuk: korábban nem sokat foglalkoztunk azzal, hogy a Közel-Keleten keresztények élnek, akik élete és megmaradása végveszélybe került. A számos vértanúság Egyiptomtól Irakig egészen közel hozta hozzánk veszélyeztetett testvéreinket. Megrendítő érzés találkozni erőt adó hitükkel, tanúságtételükkel. Fontos, hogy 2018-ban imáinkban megemlékezzünk minden üldözött, szenvedő testvérünkről, különösen a keresztényekről, és lehetőségeinkhez mérten adományainkkal is segítsük szülőföldjükön való megmaradásukat vagy visszatérésüket.
Az új évre előretekintve minden kegyelemnél erősebben hathat ránk, ha megnyitjuk szívünket az Oltáriszentségben jelen lévő Úrjézus számára. Segítséget nyújthat ebben a 2020-as budapesti Eu­charisztikus Világkongresszus újabb előkészítő éve, hiszen pünkösdhétfőn már a második ilyen esztendő kezdődik meg. Még fülembe cseng Ferenc pápa úrnapi homíliája: „Az Eucharisztia Isten szeretetének az emlékezete.” „Az élet szétaprózódásában az Úr egy kedves »törékenységgel« siet segítségünkre: ez az Eu­charisztia. Az élet kenyerében az Úr meglátogat minket úgy, hogy alázatos eledellé teszi magát, amely szeretettel gyógyítja a rohanás betegségében szenvedő emlékezetünket.” Erre a szeretetre csak egyetlen válaszunk lehet. Amikor leborulunk Isten e nagy és folyamatosan kiáradó szeretetének titka előtt, amikor szívünkbe vésve hordozzuk e nagy titkot, kialakul bennünk a hálás emlékezet: „Az Eucharisztia bátorít minket: a legkacskaringósabb úton sem vagyunk egyedül; az Úr nem felejt el, és valahányszor felkeressük, szeretettel felüdít minket” – buzdít a Szentatya.
További erőforrásként a Szent László-év egyik kedves emléke jut eszembe. A királyt legtöbbször lóháton és bárddal a kezében ábrázolják, ezért is hat újszerűen a Nagyvárad központjában lévő templom oltárképén látható ábrázolás: Szent László a város kapuinál áll, és kulcsokat nyújt a fogadására érkező polgárok, valamint – a központi szereplő – a püspök felé. Ezek életünk kulcsai. Az új évben is nagy a kísértés, hogy önzésünkkel, szeretetlenségeinkkel észrevétlenül is falakat emeljünk magunk és mások közé. Jó tudni, hogy minden falon van egy ajtó, a nagyváradi oltárkép pedig arra tanít, hogy kérjük bátran a szentek közbenjárását, akik kiesdik számunkra e kulcsokat, melyek megnyitják a kapukat Isten és egymás felé. Ez a csodálatos nyitás azonban csak a bennünket szerető Isten kegyelméből táplálkozó szeretetszolgálat nyomán lehetséges. XVI. Benedek is figyelmeztet bennünket a Deus caritas est kezdetű körlevelében: „A felebaráti szeretet út az Istennel való találkozás felé, s a felebaráttól való elfordulás Isten számára is vakká teszi az embert.” „Isten szeret minket, megláttatja és megérezteti velünk a szeretetét, s Istennek ebből a »megelőző« szeretetéből tud kisarjadni bennünk is válaszként a szeretet” – írja.
2018-ban figyeljünk jobban Isten imádatára és az embertársainkat segítő jó cselekedetre, amely az ő szeretetéből fakad. Mindkettőre meg vagyunk híva az új esztendőben, melyhez az Úr mindannyiunk számára megadja kegyelmét. Éljünk vele!

Hajléktalanokat láttak vendégül Esztergomban

Hajléktalanokat láttak vendégül Esztergomban

Harmadik éve főznek karácsonyi és húsvéti ebédet a rászoruló és hajléktalan embereknek az esztergomi szeminárium kispapjai, hogy ezzel támogassák a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi intézményeit. Hidas Ágnes, a Gondviselés Háza vezetője elmondta, a szeminárium kispapjai első alkalommal három évvel ezelőtt kérték kölcsön a szeretetszolgálat használaton kívüli „gulyáságyúját”. „Hálából minden évben száz adag kiadós ebédet főznek a nálunk gondozott idős és hajléktalan embereknek karácsonykor és húsvétkor. Idén csülkös gulyást készítettek, mellé süteményt és bejglit szolgáltunk fel. Egy házaspár pedig egy nagy tortát hozott a melegedőbe, hogy este azzal ünnepelhessenek a nálunk éjszakázó hajléktalan emberek.”A karitatív szervezet 2004 óta rendez karácsonyi ebédet a hajléktalan emberek számára a nappali melegedőben. Ezeken az alkalmakon terített asztallal várják a rászorulókat, hogy méltó módon és közösségben tölthessék a karácsonyt. Általában harminc-ötven hajléktalan ember vesz részt ezeken az étkezéseken, és közösen imádkoznak az esztergomi máltaiak lelkivezetőjével. Az imádságban idén is megemlékeztek az elhunyt hajléktalan emberekről is.
Az ebéd kezdetén Erdő Péter bíboros asztali áldást mondott a nappali melegedőben. Röviden köszöntötte az ünneplőket, és hangsúlyozta, számunkra a legnagyobb ajándék Jézus, aki maga is hajléktalan csecsemőként érkezett a világba, majd ártatlanul üldözött és elítélt ember volt, akinek még annyi sem járt, hogy az utolsó óráit a siralomházban tölthesse. „Ő volt azonban az, aki kimondta az utolsó szót azzal, hogy feltámadt. És minket is az örök boldogságra vár. Ezt köszönjük neki, ezért ünnep számunkra a karácsony. Ünnepeljünk hát, és adjunk hálát a Kisjézusnak, s egymásnak is adjuk át a szeretetet, amit tőle kaptunk” – mondta az asztali áldás előtt a bíboros. A főpásztort a szeminaristák hívták meg az ebédre. A bíboros a sütemények felszolgálásában is segített a melegedő munkatársainak.
A rászorulók karácsonyi ebédjével egy időben a Gondviselés Háza minden évben megszervezi a magányosok karácsonyát is. Olyan, egyedül élő embereket hívnak meg erre az alkalomra, akik egész évben a szolgálat látókörében vannak, illetve az idősek klubjának tagjai, és egyedül töltenék az ünnepeket. Velük együtt mintegy száz embert várt terített asztallal, apró ajándékkal és szeretetteljes beszélgetéssel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Gondviselés Házában. A vendégeknek Magyar Pál kesztölci plébános, a szeretetszolgálat esztergomi szervezetének lelkivezetője olvasta fel az evangéliumot, majd közösen énekeltek, imádkoztak a jelenlévők.

Forrás és fotó: Máltai.hu