Negyven katolikus misszionáriust öltek meg 2018-ban

Fotó: Vatican News

 

Tavaly csaknem kétszer annyian vesztették életüket, mint 2017-ben, amikor 23 misszionárius halt meg erőszakos körülmények között. A misszionárius szót a Fides hírügynökség valamennyi megkereszteltre érti, mindazokra, akik a keresztség jegyében Isten népének tagjaivá és ezáltal misszionárius tanítványokká váltak. Minden megkeresztelt – bármi legyen is funkciója az Egyházban és felkészültsége a hitben – az evangelizáció tevékeny szereplője. A Fides hírügynökség éves jelentése ezért egy ideje már nem csupán a szűk értelemben vett ad gentes misszionáriusokra vonatkozik, hanem az Egyház missziós szolgálatában elkötelezett minden megkereszteltre, aki erőszak áldozata lett, és nem feltétlenül a hit elleni gyűlöletből eredően. A jelentésben nem használják a vértanú kifejezést, nem kívánnak ítéletet alkotni a vértanúságról, amelyről a jövőben egyes esetekben az Egyház hoz majd döntést.
Afrikában – Nigériában, a Közép-afrikai Köztársaságban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Elefántcsontparton, Kamerunban, Dél-Szudánban, Kenyában és Malawiban – 19 papot, egy szeminaristát és egy világi misszionáriust öltek meg. Az amerikai kontinensen – Mexikóban, Kolumbiában, Nicaraguában, Venezuelában, Ecua­dorban, El Salvadorban és Peruban – 12 pap és három világi hívő halt erőszakos halált. Ázsiában – a Fülöp-szigeteken és Indiában – három papot gyilkoltak meg. Európában – Németországban – egy pap vesztette életét erőszakos körülmények között. Alain-Florent Gandou­lou kongói papot, a berlini francia nyelvű katolikus közösség káplánját egy vitát követően ölték meg az irodájában, február 22-én.
Számos alkalommal emberrablás vagy betörési kísérlet során gyilkolják meg az áldozatokat. Ezeket a bűncselekményeket általában szegény társadalmi közegben követik el, ahol az erőszak szabályozza az életet, a hatóságok nincsenek jelen vagy a korrupció és a kompromisszumok miatt nagyon gyengék, illetve ott, ahol a vallást eszközként használják fel politikai, hatalmi célok érdekében. A papok, a szerzetesek és a világi hívek osztoznak az emberek mindennapjaiban, a remény és a béke jeleként elviszik nekik az evangélium örömhírét a szeretetről. Igyekeznek enyhíteni a leggyengébbek szenvedéseit, és felemelni szavukat megtiport jogaik védelmében, elítélve a rosszat és az igazságtalanságot. Ezek a misszionáriusok a személyes biztonságukat veszélyeztető helyzetekben is a szolgálati helyükön maradnak, sokszor a polgári hatóságok vagy elöljáróik figyelmeztetései ellenére is, s bár tudatában vannak az ezzel járó kockázatoknak, kitartanak felvállalt elkötelezettségük mellett.
Egyes misszionáriusokat elraboltak, és máig nincs hír felőlük. Közéjük tartozik Paolo Dall’Oglio olasz jezsuita, akit 2013-ban hurcoltak el a szíriai Rakkában. Elrablását egyetlen csoport sem vállalta magára. Egy ideje nem érkezik hír Gabriel Oyaka szerzetesről sem, akit 2015-ben raboltak el a nigériai Kogi államban. Nincsenek biztos hírek a kolumbiai Gloria Cecilia Narváez Argoty nővérről, akit 2017-ben rabolt el az al-Kaida terrorszervezet Maliban. Továbbra is fog­vatartói kezében van Pierluigi Maccalli, az Afrikai Missziós Társaság (Societas Missionum ad Afros) tagja, akit szeptemberben raboltak el Nigerben.
A Fides missziós hírügynökség adatai szerint 1980 és 1989 között 115 misszionárius vesztette életét erőszakos körülmények között. Ez a szám valószínűleg nem teljes, mert az adott időszakban csak azokat az eseteket vették számba, amelyekkel kapcsolatban biztos információval rendelkeztek. 1990 és 2000 között 604 misszionáriust öltek meg, jóval többet, mint az előző évtizedben. Az adat értékelésénél azonban figyelembe kell venni a következő tényezőket: az 1994-ben végrehajtott ruandai népirtás leg­alább 248 egyházi áldozatot követelt; a tömegtájékoztatásban ekkoriban felgyorsult az információk terjesztése, így a legfélreesőbb helyekről is több hír érkezett; továbbá ebben az időszakban már nem csak a szűk értelemben vett ad gentes misszionáriusokat vették figyelembe, hanem minden olyan egyházi munkatársat, akik erőszakos módon haltak meg, életüket áldozták, illetve tudatában voltak a kockázatnak, amellyel szembe kellett nézniük, de nem akarták magukra hagyni a rájuk bízott embereket. 2001 és 2017 között összesen 416 pasztorális munkatársat gyilkoltak meg világszerte.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .