Embertárs

A szeretet szigetei

A szeretet szigetei

Fotó: Lambert Attila

 

Nemeshegyi Péter szokta mon­dani, hogy a keresztény ember feladata szeretetszigetek teremtése maga körül, ahelyett, hogy arról panaszkodna, milyen gonosz a világ. Szigorú szabály, hogy a világ állapotára nem tekinthetünk magunktól függetlenül, hanem csakis úgy, mint amely részben a mi közreműködésünkkel állt elő. Ezen gondolkodom Szentendrén december 1-jén, a katolikus iskola huszonöt éves jubileumát ünneplő mise előtti percekben, a gyerekek által angyali kórust idézően énekelt taizéi dalokat hallgatva. Blanckenstein György plébános köszönti a bíborost, majd olvasmányként Dániel próféta látomását hallgatjuk a négy fenevad pusztulásáról és az ég felhőin megérkező Emberfiáról. Aztán az evangélium következik a zöldellő füge­fáról mint a nyár közeledésének jeléről és Isten országának előjeleiről. A kérdés mögött, hogy miért tanulunk, végső soron az húzódik meg, hogy miért élünk, mondja a bíboros prédikációjában. A mai olvasmányok arról beszélnek, hogy az idő nem végtelen, hogy a történelem során Isten terve valósul meg, aki szeretetével kíséri az emberiség sorsát. Huszonöt éve nagy lehetőséget kapott az egyházi közösség, amikor iskolák alapítására és újraalapítására nyílt alkalma.
Azóta nagyot változott a világ, sok-sok katolikus iskolát, óvodát hoztak létre országszerte, így ma már azért kell dolgoznunk és imádkoznunk, hogy valóban katolikus szellem és őszinte vallásosság jellemezze oktatási intézményeinket. Hogy életmódra neveljenek, és tanulóik lelkét megnyissák a végtelen felé.

*

Mise után átsétálunk az iskolába, hogy a szűkebb körű ünnepségen is részt vegyünk. „Beszéljenek a képek!” – mondja Pabeschitzné Péter Kamilla igazgatóhelyettes, de azért ő is mesél, és hosszú, eseménydús, fordulatokban gazdag történetet mond el. 1890-től máig tartót, amelynek huszonnégy éve maga is a szereplője már. A szatmári ir­gal­mas­nővérek voltak az úttörők, 1929-ben érseki fennhatóság alá került az iskola, a rendszerváltás után, 1992-ben tagozatként indult újra, 1993–1994-ben pedig önálló intézménnyé vált. Míg kezdetben attól tartottak, hogy nem lesz elég jelentkező, addig ma már a túljelentkezés a jellemző. Rengeteg építkezés, átalakítás, bővítés van mögöttük. 1993-ban kápolnát építettek az egykori gondnoklakásból (amely azelőtt tizenhét macskának is otthont adott), 2000-ben beépítették a tetőteret, 2004-ben új szárnyat húztak fel. Sokféle szakkörük, sportkörük van, és alsóban a néptánc is a tanrend része. Ebből hamarosan ízelítőt is kapunk. Noha kezdetben érezni némi elfogódottságot a nagy közönség miatt, nemsokára már az is jól látható, milyen páratlan mozgáskultúrát sajátítottak el ezek a gyerekek egy-két év alatt. Irigylésre méltó a természetesség, ahogy cinegeként ugrálnak, aztán egy gyors váltással, botra támaszkodva futkározni kezdenek – ekkor már láthatóan nagyon élvezik a szereplést.
A műsor után folytatódik az iskola gazdag kínálatának, szabadidős programjainak felsorolása, és az sem marad titokban, hogy az intézmény tanulmányi téren is kimagasló eredményekkel büszkélkedhet. „Eltelt huszonöt év, és szinte észre sem vettük: mi még ma is fiatal, dinamikus csapatként gondolunk magunkra. Csak olyankor lepődünk meg néha, amikor korábbi tanítványaink a kollégáinkká válnak” – nevetteti meg hallgatóságát Kamilla (a gyerekeknek Kamilla néni).
Aztán Bukovszkiné Csoba Zsuzsa igazgató mond pár szót, mielőtt – első alkalommal – emlékérmeket nyújt át azoknak, akiknek az iskola különösen is hálás, elsőként a bíborosnak. – Az elmúlt évtizedekben a város legszebb, legkeresettebb iskolája lettünk, és ez kötelez bennünket. Meg kell felelnünk a jó hírünknek, lelki és szellemi értelemben egyaránt. Közösségépítéssel, a hozzánk kapcsolódó családok szolgálatával, családias légkörrel és persze kimagasló tanulmányi eredményekkel egyszerre. Olyan útravalót: hitet, hagyományokat akarunk adni a nálunk tanulóknak, amely egész életükben kitart majd.
Zsuzsa pár perccel később ajándékot kap Blanckenstein Györgytől, az egyházközség hálájának jeleként, amelynek életét – mint a plébános hangsúlyozza – felpezsdíti az iskola és az óvoda működése.

*

A hivatalos program végeztével agapé és kötetlen beszélgetés kezdődik. A dekorációt, köztük a gyerekek „Mit szeretek ebben az iskolában?” kérdésre válaszoló, focimeccset, tornát, ugrókötelezést, táncot, tábortüzet ábrázoló rajzait nézegetve Nagy Sándor káplánhoz fordulok. Ő leg­inkább a pezsgő életet szereti az iskolában, a gyerekek kezdeményezőkészségét. Ez nemrég például – pedig black Friday volt! – huszonnégy órás szentségimádás megszervezésében nyilvánult meg, amelyet a közösségi együttlét öröme járt át. Nem sokkal később már az igazgatónőt hallgatom, aki a szülők közösségéről, példás aktivitásáról számol be, amelyhez az iskola igyekszik megteremteni a legjobb feltételeket. Amikor a szegényebb gyerekekről kérdezem, a máltai szeretetszolgálathoz fűződő eleven kapcsolatukról beszél – ő maga is máltás –, és hangsúlyozza, hogy a gyermeküket egyedül nevelőket fokozottan támogatja az iskola. Amikor pedig a „katolikus burkot” hozom szóba, amely jót (védelem) és rosszat (a világtól való elzárkózás) is jelenthet, azt mondja: a gyerekek káros hatásoktól való védelmét fontos fel­adatuknak tartják, de tudják, hogy nem zárhatják el őket a világtól, sőt fel is kell őket készíteniük rá. Az erős közösségi élmény és a sokféle program, amit kínálnak, szerencsére nem engedi a gyerekeket unatkozni, ezért másoknál kevésbé fenyegeti őket az internetes bambulás, az alkohol, a dohányzás, a túl sok tévézés veszélye, teszi hozzá.
Kamillát, az igazgatóhelyettest az iskolához fűződő személyes kötődéséről faggatom, amely a képes beszámolójából is kitűnt. Ő a mindennapok és az iskola szoros összefüggését, a szülőkkel való intenzív együttműködést, a hiteles vallásosság tanári példáját tartja a legfontosabbnak. A napi aprómunkát, amely mindig adott eseményekre, konfliktusokra reagál, és rövid elmélkedésekkel, tisztázó beszélgetésekkel segíti a gyerekeket.
Écsy Gábor – aki 1984-től 1994-ig volt Szentendrén káplán – először csak szerényen mosolyog, amikor a hőskorról, az alapítás éveiről kérdezem. Ám aztán elárulja, milyen sodrásba került, amikor az újrakezdés gondolata felmerült. Annak idején valahol megtalálták az intézmény régi zászlóját – meséli –, és ünnepélyesen átvonultak vele az iskolába. Aztán végül ott is maradtak. De ez már több mint huszonöt éve történt.

A cigány közösség vallási szokásairól

A cigány közösség vallási szokásairól

A program a főiskola által e témában szervezett sorozat részeként valósult meg, és a továbbiakban még négy ilyen alkalomra kerül majd sor.
A mostani beszélgetés célja az volt, hogy a résztvevők a roma egyházközségek vallásgyakorlását tudományos és gyakorlati oldalról is megközelítve jobban megismerjék a cigány közösség hitvilágát, vallási szokásait. A meghívottak között volt Orosz Atanáz megyéspüspök; Bartha Elek, a Debreceni Egyetem rektor­he­­lyettese, a vallási néprajz MTA-doktora; Rózsahegyiné Juhász Éva, a Szent Miklós Gö­rög­­katolikus Roma Szakkollégium vezetője, valamint Mosolygó Béla, a Nyíregyházi Egyházmegye püspöki hivatalának irodaigazgatója, aki Sója Miklós atya után 1981-től 1993-ig szolgált Hodászon, a cigány egyházközségben. A kerek­asztal-beszélgetés résztvevője volt Orosz István kállósemjéni parókus is, aki 2011 és 2014 között volt a hodászi egyházközség lelkipásztora. Személyes tapasztalataival segítette a közös gondolkodást Lakatos Péter, aki Hodász szomszédságából, Kán­tor­já­no­si­ból származik, és ma már áldozópapként szolgál.
Orosz Atanáz megyéspüspök nyitógondolatai után Bartha Elek és Rózsahegyiné Juhász Éva előadása hangzott el. Mindketten néprajzkutatóként, de más-más szempontból mutatták be a roma hívőközösségek vallási szokásait. A kerekasztal-beszélgetést követően a résztvevők és a közönség között személyes hangulatú párbeszéd alakult ki.
A beszélgetéssorozat következő alkalmának témája: romapasztoráció a mindennapokban.

Forrás és fotó: Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola

Jótékonysági akció az adventben

Jótékonysági akció az adventben

Minden karitatív szervezet életében a legaktívabb időszak advent ideje, az ünnepi készülődés a karácsonyra. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat számára a legfontosabb, hogy az általa egész évben segített emberek az önkéntesekkel és a munkatársakkal közösségben élhessék meg a karácsony csodáját.
A következő hetekben több mint kétszáz intézményben tízezernél is több, ellátásban részesülő ember karácsonyát készíti elő a karitatív szervezet.
Idén december 14. és 19. között 21. alkalommal rendezi meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az „Adni öröm!” akciót a Spar-csoport kijelölt üzleteiben. A karitatív szervezet százhatvanöt Spar és Inter­spar üzletben több mint háromezer-ötszáz önkéntes – köztük több száz középiskolás diák – részvételével tartós élelmiszert gyűjt a rászorulóknak. A csomagok egy része hajléktalanok számára készül, más részét nagycsaládosoknak és idős embereknek juttatják el a szeretetszolgálat csoportjai és intézményei. A gyűjtésről a www.adniorom.hu honlapon lehet részletesen tájékozódni. Itt – a jótékonykodást segítő praktikus információk mellett – az akcióban részt vevő üzletek is megkereshetők, és az adományszámláló segítségével az összegyűlt élelmiszer mennyisége is nyomon követhető. Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jószolgálati nagyköveteként idén is részt vesz a karácsonyi gyűjtésben (képünkön).
A karitatív szervezet intézményei és csoportjai már az akció előtt is folyamatosan fogadják a tartósélelmiszer- és ruhaadományokat. Az 1350-es adományvonalon hívásonként 250 forinttal támogatható a máltai szervezet munkája. A www.adomanyozz.hu oldalon keresztül online átutalással is lehet segíteni. A máltai szervezet célja, hogy az előző évekhez hasonlóan közel harmincezer család és idős ember részesüljön karácsony előtt az összegyűjtött élelmiszerekből összeállított csomagokból.
Az adventi időszakban számos felajánlást kap a máltai segélyszervezet magánszemélyektől és cégektől. Ezeket az adományokat az önkéntes­csoportok vagy intézmények által ellátott nélkülöző embereknek, családoknak juttatják el, és részesednek belőlük azok a gyerekek is, akik a szeretetszolgálatnak a harmincegy legszegényebb járásban zajló gyereksélyprogramjában érintettek. A szegénységben élő gyermekek támogatására 200 és 500 forintos ado­mány-kár­­tyákat lehet vásárolni a SPAR és INTERSPAR áruházakban, az OMV-töltőállomásokon és az interneten. A kártyákért nemcsak készpénzzel, hanem SuperShop-pontokkal is fizethetünk.
Az iskolások is bekapcsolódhatnak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat karácsonyi jótékonysági akciójába a PontVelem okosprogram „Segíts Velem” karácsonyi ajándékgyűjtésén keresztül. Az ország több mint kétszázötven általános iskolájában a gyerekek bevihetik az intézménybe megunt, de jó állapotú játékaikat. Az iskolákból összegyűjtött adományokat egy csomagszállító cég a szeretetszolgálat regionális központjaiba viszi el, ahonnan a szervezet közvetlenül a rászoruló gyerekeknek juttatja el az ajándékot.
December 8-án és 9-én hatszáz ember juthat meleg ételhez a Máltai Szeretetszolgálat és az adományozók jóvoltából Budapesten. Két nap alatt háromszáz-háromszáz rászoruló számára osztanak ebédet a szervezet Batthyány téri központjában, ahol mindkét napon rendel a mozgó orvosi rendelő, így az ebéd mellett ingyenes egészségügyi vizsgálaton is részt vehetnek a rászoruló emberek. Vidéki nagy­városokban is szerveznek ételosztásokat, kávé- és teaosztást, gyerekjáték- és ruhabörzéket, melyeken nehéz helyzetben élő családok kaphatnak segítséget a karácsonyi készülethez. A tél folyamán minden héten legalább ötszáz adag meleg ételt igyekeznek adni azoknak, akik napjaikat hidegben töltik.
A Videoton játékosai és szurkolói is kiveszik a részüket a karácsonyi jótékonysági akciókból: a csapat székes­fehérvári mozgáskorlátozott és fogyatékkal élő fiatalok számára szervezett gyűjtést. A felajánlásokat a szeretetszolgálat támogatószolgálata juttatja el az érintettekhez. A fogyatékkal élő gyerekek és fiatalok megsegítésére több településen meghirdetett gyűjtések eredményeképpen országszerte ötszáz, egész évben segített fiatalnak szeretnének ajándékot vinni az ünnepre.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a határon túli magyarlakta területeken élő családokat és intézményeket is támogatja – adventben is: a Szent László Szövetséggel és a Rákóczi Szövetséggel együttműködve partiumi falvaknak és magyar nyelven oktató felvidéki intézményeknek visznek anyaországi iskolákban és plébániákon összegyűjtött könyveket, játékokat és élelmiszereket. A Kárpátalján mű­ködő máltai szervezettel közösen nagycsaládoknak, egyedülálló idős és mozgássérült embereknek szerveznek gyűjtést. Az adományokat a karácsony előtti napokban adják át a rászorulóknak. A szeretetszolgálat és más támogatók segítségével adventi ajándékként kárpátaljai kistelepüléseken iskolai számítógéptermet alakítanak ki, orvosi rendelőt szerelnek fel, és korszerűsítik a közvilágítást. A cél, hogy a határainkon túl élő magyar közösségek, rászoruló emberek megérezhessék az ünnepen az anyaország együttérzését és közösségvállalását. Közel háromszáz kisiskoláshoz, kétszáz idős emberhez és ötszáz családhoz jut el adományuk.
Az advent során a Hajléktalan Jézus-szobor Esztergomban és a fővárosban hívja fel a figyelmet arra, hogy a köztünk élő rászorulókban elsősorban a másik embert vegyük észre. December 2. és 10. között Esztergomban, a Szé­chenyi téren lesz látható az együttérzés szobra. Az „Adni Öröm!” akció időtartama alatt a szeretetszolgálat budapesti, Batthyány téri központjában, karácsonykor pedig a zugligeti országos központban helyezik el a Hajléktalan Jézust ábrázoló alkotást.

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Hardi Titusz elismerése

Hardi Titusz elismerése

Fotó: Lambert Attila

 

Franciaország miniszterelnöke a közoktatásért és felsőoktatásért felelős miniszter előterjesztésére 2017. július 13-i rendeletével az Akadémiai Pálmarend Lovagja kitüntetést adományozta Hardi Titusznak, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szak­gim­názium és Szakkollégium igazgatójának a francia kultúráért végzett szolgálataiért.
Franciaország nagykövete, Éric Fournier november 28-án, délben ünnepélyes keretek között adta át a kitüntetés jelvényeit a Pannonhalmi Bencés Főapátságban.
Hardi Gábor Titusz OSB francia, magyar és történelem szakos tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett. Francia nyelvvizsgáztatói és tolmácsképesítéssel rendelkezik; a győri Alliance Française kulturális szervezet az ő közreműködésével költözött Pannonhalmára 2014-ben. Általános iskolai tanulmányait részben Algírban végezte, majd a budapesti Arany János Gimnáziumban érettségizett 1981-ben.
Színházi és fotókurzusokat szervez és tolmácsol, francia művészek közreműködésével. 1997-ben a pécsi frankofón diákszínházi fesztiválon tanulói különdíjat nyertek Kis Herceg-rendezésével.
Francia szakos tanárként a testvériskolai kapcsolatok felelőse a párizsi régióban (Saint Charles, Athis-Mons, Passy Saint-Nicolas Buzenval, Rueil Malmaison).
1996-ban, amikor a Pannonhalmi Bencés Főapátság arra készült, hogy a Világörökség részévé nyilvánítsák, küldött volt az UNESCO mellett. 2001-ben Mádl Ferenc látogatása idején a magyar küldöttség tagjaként járt Franciaországban.
2006 óta a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója.

Forrás: Pannonhalmi Főapátság

Szent László-falfestményt tártak fel az erdélyi Somogyomon

Szent László-falfestményt tártak fel az erdélyi Somogyomon

A szakember elmondta: néhány társával évek óta önkéntesként járnak vissza a Szeben és Maros megye határán fekvő település középkori templomába, hogy kisebb karbantartási munkákat végezzenek, kicseréljék az eltörött tetőcserepeket – és amikor lehetőség van rá, falkutatást folytassanak. Így állapították meg néhány héttel ezelőtt, hogy a középkori templom belső falain a fehér mészréteg alatt Erdély egyik legösszefüggőbb középkori falfestményegyüttese található, amelynek egyik regisztere a Szent László-legendát ábrázolja.
A somogyomi falfestményen egyelőre csak az üldözési jelenetet sikerült feltárni, a legendaábrázolás mintegy négyötödét még mészrétegek borítják. A Somogyom evangélikus templomában megmaradt falfestmények össz­felülete meghaladja a száz négyzetmétert. A teljes szentély falfestése megmaradt a mészréteg alatt. A templomhajó északi falán négy egymás fölötti regiszterben láthatók figurális falképek. A legfelső regiszter ábrázolja Szent László legendáját – ismertette Kiss Loránd.
A Szent László-legenda képsora általában a szent királynak a nagyváradi várból való kivonulását, a magyar lányt elraboló kun vitéz üldözését, a kun vitézzel vívott csatát, a legyőzött vitéz lefejezését és a pihenés jelenetét ábrázolja. A jelenetek szinte valamennyi ismert ábrázoláson ugyanazok, a falképek csak a részletekben és a festő stílusában térnek el egymástól. Ezért is gondolják, hogy létezhetett egy korai ábrázolás, előkép, amit a későbbi festők igyekeztek utánozni. A legtöbb Szent László-legendát a XIV. század második és a XV. század első felében festették – mondta a restaurátor.
Kiemelte: kevéssé ismert tény, hogy több szász evangélikus templomban is maradtak meg Szent Lászlót ábrázoló falképek. Somogyom közelében Szász­iván­falva és Ecel evangélikus templomában is találhatók hasonló falfestmények: a szászivánfalvit három évvel ezelőtt sikerült teljesen feltárni, konzerválni és – részben – restaurálni. Az eceli Szent László-ábrázolás rendhagyó módon a középkori templom szentélyének az északi külső falát díszítette, és ma a templomhoz később hozzáépített sekrestye padlásterén látható.
Kiss Loránd szerint a szász templomokban őrzött képek azt igazolják, hogy Szent László kultusza nemcsak a Székelyföldön volt hangsúlyos, hanem a történelmi Magyar Királyság más területein is.
Erdélyben arra is van példa, hogy középkori görögkeleti templomok belső falára festettek magyar szenteket – mondta a restaurátor, példaként a Hunyad megyei Kristyor és Ribice ortodox templomait említve.

Forrás: MTI
Fotó: Múlt-kor történelmi portál Facebook-oldala

Létezik-e gyermekhez való jog?

Létezik-e gyermekhez való jog?

Aktuális bioetikai kérdések, és kiemelten a mesterséges megtermékenyítés állt az orvos, a morálteológus, valamint a Creighton-tanácsadó előadásának középpontjában.
Az egybegyűlteket, köztük az esztergomi szeminárium morálteológiai kurzusának résztvevőit Gáspár István, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója köszöntötte.
Az OLI novemberi szakmai napjának orvos előadója, Rojkovich Bernadette, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke úgy fogalmazott: nagyon fontos, hogy megindult hazánkban a párbeszéd a mesterséges megtermékenyítés sokakat érintő és bioetikai kérdéseket is felvető eljárásáról, a lombikprogramról. Az erkölcsi válaszadás nem tud lépést tartani a gyors tudományos fejlődéssel, és ez a lemaradás komoly veszélyeket jelent – mondta. Hozzátette, fontosnak tartja azt is, hogy megtanuljunk jól kommunikálni ezekről a kérdésekről, erkölcsi problémákat megfogalmazva, de semmiképpen sem elítélve az érintetteket.
A Budai Irgalmasrendi Kórház osztályvezető főorvosa a mesterséges megtermékenyítés orvosi alapjaival foglalkozott, és bemutatta a Pannon Reprodukciós Intézet által közzétett filmet a mesterséges megtermékenyítésről. Véleménye szerint problematikus, hogy meddőség esetén az orvos az adott párnak azonnal a lombikprogramot ajánlja. Roj­ko­vich Bernadette felhívta a figyelmet az eljárásból fakadó veszélyekre, az ikerszülés kockázatára, a hormonális túlstimulálásra, az esetleges genetikai betegségek kockázatára, a vérfertőzés, a komplikációk és a műhibák lehetőségére. A Magyar Bioetikai Társaság elnökeként úgy fogalmazott, támogatják a CitizenGo petícióját, amelyben arra kérik a kormányt, szenteljen figyelmet azoknak a meddőséggel küzdő házaspároknak is, amelyek egész­ségügyi és/vagy erkölcsi megfontolásból nem vállalják a lombikkezeléseket.
Dervarics-Boros Ágnes a meddőség kezelésének egy másik útját ismertette, a Creighton-módszert, amelyet maga is oktat. Ágnes személyes példájából kiindulva mutatta be az eljárást. Már az örökbefogadás is szóba került köztük, amikor megfogant a kislányuk. Ágnes ma már egy kétéves gyermek boldog édesanyja, és sorstársait Creighton-oktatóként segíti.
A módszerről részletesebben a csa­lad­tervezo.hu oldalon tájékozódhatunk.
Az OLI szakmai napján Roska Péter morálteológus az előtte szólókhoz kapcsolódva két szempontra hívta fel a figyelmet. Arról beszélt, hogy a nemzés testi és lelki valóság egyszerre, és az ember eredete nem szűkíthető le a biológiai valóságra. Elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy a lombikeljárásban laboratóriumi keretek között történik meg a két ember egyesülése. Hangsúlyozta azt is, hogy az emberi élet a foganással kezdődik, így az embriók megsemmisítése abortusznak számít. „Keresztény lombik” többek között azért sem létezik, mert az eljárás során nem garantálható az embriófelesleg elkerülése. Roska Péter morális kérdésnek tartja a lefagyasztás eljárását is, amely tárgyiasítja az emberi életet.
A morálteológus felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyház amellett, hogy hirdeti az objektív erkölcsi igazságot, szeretettel áll a gyermekáldásra vágyók mellett, és hagyományában mindig is fontos volt a gyermekáldásért folyamodók megsegítése.

Menj magasabbra!

Menj magasabbra!

Fotó: Bókay László

 

Jubileumi patrocíniumot ünnepeltek a budapesti piaristákA piarista rend alapításának 400., a budapesti iskola alapításának 300. jubileumi évét záró pat­ro­cíniumot közéleti képviselők, köztük Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere jelenlétében ünnepelte a Budapesti Piarista Gimnázium. A szentmisét Bábel Balázs érsek mutatta be december 1-jén.
XII. Piusz pápa rendelkezése nyomán 1948 óta az „összes keresztény népiskola mennyei pártfogóját” tiszteljük Kala­zan­ci Szent Józsefben, a rend alapítójában. Augusztusi emléknapja az iskolai szünet idejére esik. A piarista rend ősszel tartja patrocíniumát, hogy a diákokkal együtt is megemlékezhessen az alapítóról.
December első napján mint­egy négyszáz öltönyös fiatalember töltötte meg a Budapesti Piarista Gimnázium kápolnáját. Az egy éven át számos eseménnyel ünnepelt kettős jubileumot záró pat­ro­cí­niumon jeles közéleti személyiségeket is köszönthetett az iskola.
A szentmise főcelebránsa és szónoka, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek maga is piarista öregdiák volt Kalocsán. A szertartáson Várnai Jakab OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora és számos piarista paptestvér koncelebrált.
Bábel Balázs arról vallott szentbeszédében, hogy mit köszönhet piarista múltjának. „Az atyák nevelése nélkül ma nem lennék az, aki vagyok” – fogalmazott. Elsőként a nevelőit dicsérte, akik jó tanárok és jó emberek voltak, nekik köszönheti hite megerősödését – mondta. Megemlékezett Lukács László atya hittanóráiról, melyeken a diákok figyelemmel kísérhették a II. vatikáni zsinat eseményeit, és megismerhették a megújuló Egyház szellemiségét. Az érsek elismeréssel idézte fel tanárainak munkaszeretetre és rendre nevelő következetességét is. Elmondta, a piaristáknál tanulta meg a számára azóta is biztos alapot jelentő gyakorlatot: „Először a szükséges, azután a hasznos, végül a kellemes.”
„Kalazancius ünnepén a kenyérre vékony szalámi is jutott, vasárnaponként pedig vaj. Hétköznapokon általában zsíros kenyeret ettünk” – emlékezett vissza Bábel Balázs arra az egyszerűségre, amely meghatározta az atyák és a diákok életmódját. „Így is lehetett élni, és mi megtanultuk a beosztást.” Szellemi és lelki téren ugyanakkor az igényesség jellemezte a diákokat. „Ahogyan a kirándulásokon a csúcsok meghódításában, ugyanúgy a kultúra terén is a »Menj magasabbra!« elv vezetett bennünket.”
A kalocsa-kecskeméti főpásztor számára az iskolai közösség egy nagy család volt, ahol diák és tanár félszavakból is megértette egymást, s ahol fontosnak számított a tágabb közösség, a haza szeretete, ami helytállásra sarkallja az embert ott, ahová született.
Ha a ma kihívásaiból következő feladatainkat fürkésszük, akkor is ez az örökség mutat utat nekünk, és kötelességeink hűséges teljesítésére sarkall – hangsúlyozta Bábel Balázs. Majd felidézte a rendalapító életének utolsó pillanatait: Kalazancius a halálos ágyán már alig tudott beszélni. Felfelé mutatott, és három szót mondott: Jézus, Jézus, Jézus. Ma is útmutatást ad ezzel mindannyiunknak – fogalmazott a főpásztor.
A patrocínium iskolaismertető körsétával, majd ünnepi beszédekkel folytatódott. Az egybegyűlteket – az iskola diákságát, egykori és jelenlegi tanárait, az ország piarista iskoláinak kép­viselőit és a testvérintézmények vezetőit – Horváth Bálint igazgató köszöntötte.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ünnepi beszédében – a piaristák jelmondatához kapcsolódva – arra mutatott rá, hogy az egyházi iskola képes összekapcsolni a hitet és a tudást. Hangsúlyozta: A hit nem a világ megismerésétől való elzárkózás álláspontja, hanem annak a bizonyossága, hogy világunknak teremtője, gazdája van. A hit, amelynek hiányában a tudás hübrisz, puszta gőg, küldetést ad a tudásnak: az élet védelmére és gyarapítására ösztönzi az embert.
A miniszter elismeréssel szólt azokról az értékekről, amelyeket a piaristák működésük négyszáz éve alatt Magyarországnak adtak: kiemelkedő politikusokat – hat miniszterelnököt –, világhírű tudósokat, művészeket köszönhettünk nekik, s munkájukat ma is ugyanilyen eredményességgel végzik – utalt a miniszter négy piarista öregdiák államtitkárára.
Balog Zoltán beszámolt arról, hogy a kormány 1 milliárd 80 millió forinttal támogatja öt piarista iskola fejlesztését. Rámutatott: a cél olyan közösségek fejlődésének elősegítése, amelyek a kapott támogatást anyagi, szellemi, lelki és kulturális javak formájában másoknak is átadják, és továbbviszik azt a törekvést, amelynek célja egy „összetartóbb és összetartozóbb” magyar társadalom építése.
Teszik ezt azáltal, hogy az „egész embert nevelik, olyan fiatalokat, akik érzékenyen és világosan gondolkodnak, képesek hívő, felelős, keresztény értelmiségi szerepet, s ha kell, vezető szerepet betölteni a nemzet életében” – fogalmazott a miniszter.
Labancz Zsolt SP piarista tartományfőnök a köszönet, a büszkeség, a bocsánatkérés és a jövőbe tekintés szempontjából közelített az alapítóját ünneplő iskola három évszázados történetéhez, arra a kérdésre keresve a választ, hogy mit gondolunk ma az iskola feladatáról.
Kiemelkedő természettudo­mányos eredmények, magyar kulturális és művelődéstörténeti értékek, kiváló diákok. Erőt hordozunk együtt – így fogalmazta meg, mire lehet büszke a jubiláló intézmény. Majd a bocsánatkérés és kiengesztelődés szavai következtek: Gondolunk azokra is, akik számára fájdalmat is hozott az itt eltöltött idő, akiknek sebeket okoztunk.
A tartományfőnök szerint a múlt ünneplésének együtt kell járnia a jövőbe tekintéssel, annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy mi lesz az iskola feladata a jövőben. Az elöljáró a közösség szerepének fontosságát hangsúlyozta. „Csak egy közösség – ma a szerzetesek és a világi tanárok közössége – képes elhordozni egy olyan iskolát, amely értékeket és szemléletmódot akar közvetíteni. A hitből fakadó közös látásmód kialakításáért folytatott küzdelem ma fontos feladatunk” – szögezte le a rend vezetője.
A jövő iskolájának van mire építenie. Kalazanci Szent József társadalomformáló helyként értelmezte az iskolát. Meg volt győződve arról, hogy „szociálisan érzékeny, elsősorban a szegények számára nyitott iskolája változást, lassú, de biztos átalakulást hoz a társadalomban”. A piarista oktatási intézmények ma különböző társadalmi helyzetű fiatalokat fogadnak be, és a valóságra való nyitottságuk által képesek bekapcsolódni a társadalom igazságosabbá és keresztényibbé alakításának nagy feladatába. Az alapító tudta, hogy törekedni kell az állandó megújulásra, enélkül ugyanis egyetlen iskola sem tud megfelelni az állandóan változó világ új meg új kihívásainak.
Labancz Zsolt hangsúlyozta: a piarista iskola lényeges öröksége a személyesség is, amely napjainkban különösen nagy jelentőséggel bír. „A diák személye elsőbbséget élvez mindenféle keretrendszerrel szemben. A személyes figyelem, a másik személyébe vetett bizalom alapvető sajátosság valamennyi iskolánkban” – fogalmazott.
A jubileumon részt vett Varga Lajos váci segédpüspök, Várnai Jakab OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora és Lobmayer M. Judit nővér, a Boldogasszony Iskolanővérek elöljárója.
Az eseményen jelen volt számos közéleti személyiség – többségükben piarista öregdiákok –, köztük Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár, Schanda Tamás János európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár, Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott, Fülöp Attila egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és Hegyi László kormánymegbízott.

 

„Feloldozlak téged”

„Feloldozlak téged”

A pennsylvaniai Greensburgben, a bencés nővérek Szent Emma-kolostorának kertjében áll Pietrelcinai Szent Pio atya különleges szobra. A kanadai művészt, Timothy P. Schmalzot – a Hajléktalan Jézus című szobor alkotóját – egy névtelen adományozó bízta meg az életnagyságú szobor elkészítésével.
Az alkotást két évvel ezelőtt, 2015 novemberében avatták fel a Szent Emma-kolostor kertjében. A bencés nővérek kis közössége évente több ezer látogatót fogad, akik lelkigyakorlatra, csendes visszavonulásra, nyilvános rendezvényekre vagy egyszerűen csak imádkozni érkeznek a rendházba. Pio atya szobra pedig sokakat vonz.
A világhírű művész Isten irgalmasságát szerette volna megjeleníteni Pio atya bronzalakja révén. Alkotás közben sokat gondolt saját bűneire, és a sok rosszra, amit mások tettek. „Amikor megvizsgáltam, kiről is készítek szobrot – Pietrelcinai Szent Pióról, a bűnbánók, a gyónók védőszentjéről –, arra gondoltam, miért is ne vihetném bele ezeket a kínzó gondolatokat” a munkámba. Timothy P. Schmalz misztikus élménynek nevezte az alkotás folyamatát. „Azt mondhatom, én voltam az első, aki élvezhette a szobor jótékony hatását” – vallotta. Feloldozlak téged – ezt a címet adta művének, és miközben dolgozott rajta, megvalósította azt, amit Ferenc pápa mondott a Pio atya-imaközösségek képviselőinek 2014 februárjában, a Vatikánban: Pio atya segítségével mindennap fedezzék fel „Isten megbocsátásának és irgalmának szépségét”, és szívleljék meg a szent szavait: az ima „olyan kulcs, ami megnyitja Isten szívét”.
Mary Anne Noll nővér, a kolostor elöljárója rámutatott: oka van annak, hogy a dombon lévő Szent Pio-szentélyhez vezető út nem egyenes. „Az egyenes túlságosan előírásszerű, túl szabályos, mint ahol nincs játéktér, csak a törvény merevsége – mondta. – Isten irgalma ott találkozik velünk, ahol éppen vagyunk, és ez az irgalom mozdít ki minket onnan. Ez egy ívelt ösvény, amely pontosan Jézus irgalmas ölelésébe vezet minket.”
Pio atya a bűnbocsánat szentsége révén – Ferenc pápa szavaival élve – szabadon engedte az irgalmasság folyóját. Gyakran napi tizenkét órát töltött a gyóntatószékben, hogy meghallgassa az emberek bűnbánatát.
Timothy P. Schmalz alkotása egy stilizált gyóntatószék, a közepén egy több mint két és fél méter magas feszület áll. Pio atya az egyik oldalon ül a stigmát takaró kötéssel a kezén. Arcát és egyik kezét a gyóntatószék ablakához érinti, mintha éppen egy gyónást hallgatna. A másik oldalon egy ülőke, ahova bárki leülhet, imádkozhat – ám onnan nem látni Pio atya alakját: a gyóntatószéknek ezen oldalán a keresztre feszített Krisztus arca és átszúrt keze jelenik meg.
A Feloldozlak téged című szobor másolatát elhelyezték San Giovanni Rotondóban is, abban a templomban, ahol élete nagy részét töltötte Pio atya. Az alkotás Isten irgalmasságát közvetíti a bűnbánók felé.

Forrás és fotó: Osv.com
Fordította: Szalontai Anikó

3 / 27Első...234...Utolsó