Helytállás a nehéz időkben is
Fotó: Merényi Zita

 

Az emlékérmek átadása előtt a Mindszenty Társaság képviselői megkoszorúzták az Országházban Mindszenty bíboros emléktábláját, amely az 1956. november 3-i eseményekre utal, ezen belül arra, amikor a bíboros szózatot intézett a nemzethez.
A Mindszenty József hercegprímásról elnevezett elismeréseket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adta át a díjazottaknak. A távol lévő Kövér László házelnök üdvözletét Bágya Rita, a Mindszenty Társaság titkára tolmácsolta a jelenlévőknek.
Lezsák Sándor a Mindszenty-emlékérmet elsőként Kerényi Lajos piarista szerzetesnek nyújtotta át. Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szóvivője laudációjában a 92 éves, vasmisés szerzetes pap egyik mondását idézte, amely szellemiségének irányát is jelzi: „Imádkozni kell az ateistákért.”
Felelevenítette az ismert történetet, amelyet a piarista szerzetes több interjúban is elmondott: hat évtizedes kórházlelkészi szolgálata alatt egy alkalommal találkozott a súlyos beteg Olti Vilmos volt vérbíróval, aki Mindszenty bíborost, sőt magát Kerényi Lajost is elítélte. Sokat ártott az Egyháznak, de ott, akkor, a betegágyon irgalomért könyörgött a „lelki orvoshoz”. „Az én mesterem irgalomra tanított” – mondta a piarista szerzetes, és feloldozta a bűnbánó, megtört Olti Vilmost, feladta neki az utolsó kenetet. Lajos atya gyakran mondja beszédeiben: a halálos ágyon már nincsenek ateisták.
Kerényi Lajos piarista szerzetes és tanár 1927. június 1-jén született. 1945-ben orosz hadifogságba került, ahonnan néhány hónappal később súlyos betegen tért haza, szabadulását a Szűzanyának köszönve. 1946-ban lépett be a piarista rendbe, 1952. június 22-én szentelték pappá.
A fővárosi alsó-krisztinavárosi templomban kezdte szolgálatát, káplán volt 1953 és 1957 között. Ez-
után többek között a Városmajorban, Ásványrárón, Budapest-Her­mi­na­­mezőn, Szécsényben, Rimócon, Dunakilitin, Nagymaroson, Angyalföldön szolgált. Minden lépését figyelte az állambiztonság, zsarolták, feljelentették, próbálták szétverni a közösségeket, amelyeket felépített. Ő az üldöztetést természetfeletti jelnek tekintette. Egymást követték az áthelyezések, de szolgálata nyomán mindenütt újabb közösségek alakultak. Kerényi Lajos atya a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó egyik alapítója, és nevéhez fűződik az egerszalóki ifjúsági lelkigyakorlat és tábor is.
1976-tól a külső-ferencvárosi Szent Kereszt-plébánia káplánja volt, 1996-tól ugyanitt plébános. Lajos atya élő legenda, nemzedékek nevelője – mondta Juhász Judit.
A következő díjazott Hollai Ferenc, a Katolikus Iparos- és Munkás­ifjak Országos Egyesülete (KIOE) egykori titkára volt. Soós Viktor Attila történész a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja méltató beszédében elmondta: Mindszenty József bíboros tanítása meghatározó Hollai Ferenc egész életére.
A díjazott huszonévesen lett a KIOE titkára, a szervezettel munkásfiatalként került kapcsolatba. Soós Viktor Attila leszögezte: hamis az a vád, amely szerint az Egyház a két világháború között nem törődött a munkásfiatalokkal. Ellenkezőleg, közösségeket szervezett a számukra. 1947-ben, a Boldogasszony-év első ünnepi alkalmán Hollai Ferenc mondott beszédet Esztergomban a II. világháború után szellemi-lelki megújulásra vágyó százezres tömeg előtt. Amikor Mindszenty megbízására Lénárd Ödön megszervezte a Katolikus Szülők Vallásos Közösségét, titkos nyomdát kezdtek működtetni a fővárosban, a Ferenciek terén, s a két modern nyomdagép szakmai-műszaki felügyeletével Hollai Ferencet bízták meg. Az információ eljutott az ávósokhoz, így az Andrássy út 60., ütlegelés, kihallgatás várt rá. Budafokon is beszédet intézett a fiatalokhoz, és felemelte szavát az iskolákért. 1948-ban börtönbe került, Kistarcsán ételosztóként még a magánzárkában sínylődő rabtársaiban is tartotta a lelket. Egészen a rendszerváltozásig szemmel tartotta a rendszer. 1961-ben a Fekete Hollók-ügyben (a Kádár-korszak legnagyobb egyházellenes akciója, amelynek során keresztény ifjúsági csoportok több száz tagja ellen lépett fel az állambiztonság – a szerk.) ismét elővették, kihallgatták a Gyorskocsi utcában.
A 97 éves Hollai Ferenc, nyolc gyermek édesapja (Antal fia pap lett) jelenleg is szellemi frissességnek örvend.
Mindszenty-emlékérmet kapott a csendes-óceáni, a Fülöp-szigetekhez közel fekvő szigetországban, Palauban, Koror városban hetven évvel ezelőtt alapított Mindszenty High School. Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára (képünkön) ezzel kapcsolatban elmondta: a jelen lévő Bencze József manilai nagykövet hívta fel a figyelmet erre az iskolára, amelyet 1948-ban jezsuiták alapítottak.
A névadás is bizonyíték arra, hogy ebben az időben Magyarországon volt a világ szeme. 1948 karácsonyán tartóztatták le Mindszenty bíborost, s a következő év elején életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Az iskolát alapító atyák számára is példaértékű lehetett a bíboros kiállása Istenért és hazájáért – mondta az MKPK titkára. A szigetországi középiskola mottója: „Jó állampolgárt, jó keresztényt, jó palauit nevelni.” Az ottani diákok és tanárok büszkék intézményük névadójára.
A palaui iskolának szóló Mindszenty-emlékérmet Bencze József nagykövet vette át Lezsák Sándortól. Elmondta, hogy a Mindszenty High School főfalán a feszület mellett a magyar bíboros és Ferenc pápa képe látható, a sportversenyeik díja a Kardinális-kupa. Az iskolai könyvtárban megtalálható Mindszenty Emlékiratainak angol fordítása. A magas színvonalú tanintézmény már több állami vezetőt is adott Palau számára.
A középiskolát egy amerikai jezsuita alapította, és az alapító adományozók közt volt egy mindmáig ismeretlen magyar is, aki kérte, hogy a kiléte maradjon homályban. Ő adta a legnagyobb összeget, s főadományozóként javasolta, hogy az iskola Mindszenty József nevét vegye föl.
A palaui középiskola Mindszenty-emlékéremmel való elismerését Erdő Péter bíboros, prímás és Lezsák Sándor is támogatta – mondta Bencze József. A tanintézményben jelenleg egy Mindszenty-esszépályázat vár kiértékelésre, s a könyvtárban magyar irodalmi művek angol fordításai kapnak helyet a közeljövőben.
A Mindszenty-emlékérem idei negyedik díjazottja a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Katolikus Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Szakgimnázium, amely számtalan hazai és külföldi sikerrel, zenei díjjal büszkélkedhet. Az intézmény több mint három évtizede végez egyedülálló és kimagasló munkát hazánkban a szakrális zene terén. Az iskola igazgatója Friedrich Attila, művészeti vezetője Sapszon Ferenc.
A parlamenti díjátadón jelen volt (az idei év őszétől) iskolafenntartó EKIF képviseletében Gyetván Gábor főigazgató, valamint Oláh Gábor és Oláh Gáborné.
Dabóczi Kálmán, a Mindszenty Társaság tagja, a 72 tanítvány mozgalom vezetője laudációjában méltatta Sapszon Ferencet, a kórusiskola alapítóját, az MMA tagját, a Gregorián Társaság vezetőjét, aki ars poeticájában így fogalmaz: az intézmény feladata az, hogy „szülessenek gyümölcstermő, éneklő életek”. Elhangzott, hogy Sapszon Ferenc felkérést kapott a jövőre sorra kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus liturgikus zenei anyagának összeállítására és a zenei szolgálat megszervezésére.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..