Egymásért

Budapesten, a XII. kerületben megújult a MOM Kulturális Központ és környezete. Az ünnepélyes megnyitón a polgármester Fehér Anna nővérnek, a Vakok Batthyány László Gyermekotthona igazgatójának a Hegyvidék díszpolgára címet adományozta.
   
Matolcsy Kálmán, a Táltos utcai templom igazgatója a kitüntetés átadása után Anna nővérrel beszélgetve megemlítette, hogy idén vak gyermekek nem vettek részt a családi hajózáson. Az otthon igazgatója bevallotta: régi vágya már, hogy gondozottjaikat dunai hajóútra vihesse. A hegyvidéki önkormányzat szívesen segített, így az álom a tanévzáró után többek összefogásával megvalósulhatott.

Április 28-án, csütörtökön kettős ünnepre gyűltek össze a szombathelyi egyházmegyei karitász vasi és zalai munkatársai. Egyrészt felavatták a szervezet központjául is szolgáló, részben EU-s forrásból átalakított, felújított Szikla Szociális Központot, másrészt megünnepelték, hogy a Szombathelyi egyházmegyében húsz éve alakult újjá a karitász. A jeles nap alaphangját megteremtő szentmise és a hivatalos program kezdete előtt némi nosztalgiázásra is akadt idő.

Ezt kihasználva többen is felidézték azt, hogy Konkoly István akkori megyés püspök felkérésére 1991-ben Győrvári Edith és Tuczainé Régvári Marietta kezdte el megszervezni a karitászt. Egyik első lépésük a karitászbolt elindítása volt, ahol a külföldről egyre nagyobb mennyiségben érkező ruhaneműt kezdték el árusítani. A bevételből indíthatták be a családsegítőt.

Házat vásárolt a Katolikus Karitász a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pere községben egy rászoruló családnak. A Hernád melletti településen négyszázan élnek, a község utcái, házai szépek, gondozottak, ám az látszik, a lakosokat nem veti fel a pénz. Miközben Écsy Gábor, a karitász országos igazgatója ügyvédi segédlettel a házvételt intézi, Árvai Ferenc egri főegyházmegyei karitászigazgató elmondja az eset előzményeit:

– A tavalyi nagy árvízkor kerültünk ide. A plébános szólt, hogy segíteni kéne egy családnak, mert a víz tönkretette a házukat, bármikor összedőlhet. A mérnökeink megvizsgálták a házat, és azt mondták: többe kerülne helyrehozni, mint egy másikat venni. Így hát megvettünk és berendeztünk egy házat. Néhány hónappal később ismét szólt a plébános, hogy méltatlan, rossz körülmények között él egy derék, háromgyermekes család a faluban, segítsünk, ha tudunk. Mint látható, megtettük, int Árvai Ferenc az ügyvéd körül csoportosulókra.

Kopp Mária: a társas intelligenciát már óvodáskortól fejleszteni kellene

Ismeretlenek: zsúfolt közlekedési eszközök, kígyózó sorok a postán, tömött utcákon siető, csomagokkal megpakolt emberek. És ismerősök: szülők, nagyszülők, gyerekek, férjek, feleségek, rokonok, szomszédok, barátok, ellenfelek, kollégák, beosztottak, főnökök, alkalmazottak. Ismeretlenek és ismerősök – emberek, akik napról napra körülvesznek bennünket. Még szerencse…

Mert ha sikerülne eljutni otthonunkból a munkahelyünkre és vissza emberekkel való érintkezés nélkül – mi maradna? A világháló virtuális közösségi oldalaiba, autókba, telefonokba „csomagolt” magány.

Látogatás a pozsonyi házban

A gyakran kínos szülői beszélgetések, a szakórák alóli pillanatnyi pihenőnek számító általános és középiskolás felvilágosító órák, esetleg az egyetemi mentálhigiénés tárgyak és nem mellékesen a médiakampányok által a legtöbb ember rendelkezik bizonyos ismeretekkel a drogproblémáról. Sokaknak talán határozott álláspontja is van a függőségben szenvedő betegekkel kapcsolatban. Van azonban egy keresztény közösség, amely csendes hűséggel, a világ zajától és a kíváncsiskodóktól távol nyújtja az újrakezdés lehetőségét a szabadulni vágyók számára. A Cenacolo minden reményvesztett fiatalt befogad, bár elsősorban a drogés alkoholfüggők számára ajánl lehetőséget egy új, tiszta életre.

Elvira Petrozzi nővér több mint harminc évvel ezelőtt kéréssel fordult elöljáróihoz: szeretne létrehozni egy házat, ahol szenvedélybeteg fiatalokkal foglalkozhat. Még társai is kétkedve fogadták homályos elképzeléseit, rendi vezetői pedig elutasították terveit, mondván, semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik e téren. Elvira nővér azonban nem adta fel törekvését; hét évig tartó előkészítés és kitartó várakozás után kezdhette el a munkát.

A máltai szeretetszolgálat mentőseinek útmutatása veszélyhelyzet esetére

A máltai mentőszolgálat május végi tanácskozásán összekapcsolódott a múlt és a jövő: a szervezet húszéves fennállására emlékeztek, valamint bemutatták a két évtized tapasztalatait összesűrítő, okostelefonokra letölthető életmentő szoftvert.
 
Ma már történelem: 1991. március 1-jén, reggel hétkor kezdte első szolgálatát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat rohamkocsija. Az autó németországi adományként érkezett a karitatív szervezethez, és – ahogy az emlékezők felidézik – túl jó volt ahhoz, hogy csupán alkalomszerűen használják. Így a máltai kocsi, fedélzetén a szeretetszolgálat orvosaival, csatlakozott az Országos Mentőszolgálat diszpécserközpontján keresztül hívható mentőkhöz.

Fogvatartottak lelkigyakorlata a márianosztrai börtönben

A Váci egyházmegye támogatásával idén is nagyböjti lelkigyakorlatot rendeztek a Márianosztrai Fegyház és Börtönben. Különleges három nap volt: a Szent András Evangelizációs Iskola nyolc tagja március 25. és 27. között Fülöp-kurzust tartott. Az egész hétvégés alkalmon a fogvatartottaknak Isten szeretetéről, a tőle elválasztó bűn valóságáról és a krisztusi megváltásról tettek tanúságot. Minden résztvevőért imádkoztak, és hívták a Szentlelket, hogy a megváltás valósággá váljon az életükben. A katolikus egyház mindig fontosnak tartotta szolgálatát a börtönökben: azt, hogy Krisztus örömhírével vigaszt nyújtson az elesetteknek, és a kegyelem erejével segítse a bűnelkövetőket a megújulásban, a társadalomba való visszatalálásban. Ma is harminchárom börtönlelkész (17 katolikus – közülük 2 görög katolikus –, 11 református, 4 evangélikus és 1 fő zsidó vallású), valamint számtalan önkéntes munkatárs veti az ige magját hazánk börtöneiben. A huszonegy fogvatartott, aki részt vehetett a kurzuson, Isten irgalmas szeretetét megtapasztalva és a bűn súlyát felismerve nemegyszer a bánat könnyeit hullatta. Szomjas földként itták a szavakat a kiútról: Jézus Krisztus keresztjéről és a Szentlélek embert átformáló erejéről.

A budapesti, III. kerületi Kiscelli utca 79-es számú házának kapuja már kora reggel nyitva áll: Vitális Gábor szalézi atya 2009 novembere óta reggelivel és uzsonnacsomaggal várja a gyerekeket, akik otthonról éhgyomorra indulnak iskolába.

Minden tanítási napon negyed hétkor kezdődik a munka: Gábor atya és segítői a szalézi oratórium pincéjében megterítik az asztalokat, megfőzik a teát, és előkészítik a tízóraicsomagokat. A reggeliző gyerekek háromnegyed hétre jönnek, és egy óra hosszat maradhatnak. Negyed nyolckor rövid reggeli imára kerül sor.