A közelmúltban készítette el hasonmását Vince László festőművész annak az id. Dorffmeister István keze munkáját dicsérő oltárképnek, amelyet 2009-ben tulajdonítottak el Árpád-kori templomunkból Csempeszkopácson. Az „árván hagyott” képkeretet – mely a helyszínen maradt, mintegy mementóként hirdetve a történteket a híveknek és az odalátogatóknak – a művész „újra élettel töltötte meg”.
Bizonyára sokan tudják, hogy a Bakonybél festői környezetében álló Borostyán-kúti kápolna és kálváriastáció közel állt Cseh Tamás szívéhez. A két esztendeje elhunyt énekes-zeneszerző a falu díszpolgáraként is fontosnak tartotta, hogy ez a kincs megmaradjon, megújuljon. A Szent Gellért emlékét őrző kápolna ügye szerencsére Cseh Tamás tisztelőinek is éppoly fontos, mint a Kossuth-díjas művésznek volt egykor.
2011. augusztus végéig a Katolikus Karitász 1067 tonna, azaz egymillió kilogrammnál több élelmiszersegélyt oszt ki 233 ezer rászoruló között. A huszonötféle élelmiszeripari terméket magában foglaló hatalmas mennyiséget a Karitász a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kiírt pályázati forrásból kapta. A Hivatal körültekintő és pontos szabályozással gondoskodott arról, hogy a segély szakszerűen, az élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva eljusson az arra rászorulókhoz.
A Margit híd felújításának része, hogy a Duna érintett szakaszán a meder kotrását, teljes roncsmentesítését is elvégzik – a második világháború óta először. E munka keretében eddig ötszáznyolcvan tonna fémroncsot hoztak felszínre: többek között két, egyenként negyvenméteres uszályt, illetve a németek által 1944. november 4-én felrobbantott régi híd elemeit. (A robbanás negyven német utász és száz magyar civil életét oltotta ki.) Az egykori híd roncsainak egy része a tervek szerint múzeumba kerül.
Frekvenciát kapott a Magyar Katolikus Rádió Székesfehérváron. Az adás augusztus 1-jével indul, amelynek keretében mindennap hatórányi helyi, saját készítésű műsort is sugároznak. „Egy külön kis székesfehérvári szerkesztőséget alakítottunk ki, melynek munkatársai örömmel és elhivatottan végzik munkájukat, embertársaik és a jó hír szolgálatában” – mondta Spányi Antal megyés püspök.
Csak akkor nehéz köszöntő szavakat találni, ha a „hivatalosság” pecsétjét ütik rájuk. Ezért írok személyesen, de annak a lapnak a nevében is, amelybe először írtam hivatástudatodról, szentképekkel foglalkozó keresztény ikonográfiai és kultusztörténeti kutatásodról. A kálozi plébánián sokáig gyönyörködtem-gondolkodtam szentképeid láttán.
Galambos Ferenc mesztegnyői plébánosra április 5-ére virradó hajnalban maszkos rablók támadtak, és a templomfelújításra nyert mintegy húszmillió forintot követelték tőle. Arra számítottak, hogy otthon tartja a pénzt, ezért törtek be hozzá.
A fürdőszoba ablakán át jutottak be, s egyikük nyomban ütött, amikor a pap kinyitotta a fürdőajtót, ahonnan gyanús zajok szűrődtek ki. Egy hajszárító zsinórjával és egy DVD-játszó kábeljével összekötötték a kezét és a lábát. A páncélszekrény kulcsát követelték tőle, s mivel a szekrényből csak néhány ezer forint került elő, ütlegelték a középkorú plébánost. Husánggal és zseblámpával ütötték, ahol érték, s a bokája táján meg is szúrták. Hiába mondta nekik, hogy nem találnak nála több pénzt, csak nem akarták abbahagyni. Fél óra múlva, maguk mögött hagyva a feldúlt plébániát, csalódottan távoztak. Majd meghagyták a több helyen vérző plébánosnak, hogy csak öt perc múlva értesítheti a rendőröket.
„Az egyházban veszitek majd észre, hogy nemcsak barátai, de testvérei is lehettek minden embernek” – mondta Antonio Maria Vegliò érsek, az elvándorlók és úton levők pápai tanácsának elnöke múlt vasárnap a mátraverebély-szentkúti cigányzarándoklaton, köszöntve az elsőáldozáshoz járuló harmincnégy gyermeket.
Krisztus mennybemenetelének ünnepén (június 5.) már a kora reggeli óráktól kezdve egymás után érkeztek az idei cigányzarándoklat résztvevői nemzeti zarándokhelyünkre, Mátraverebély–Szentkútra. A közelebbi s távolabbi települések cigány közösségeit a ferences atyák fogadták a szabadtéri oltár előtt. A köszöntés után imádsággal, énekekkel, tanúságtételekkel készültek az ünnepi szentmisére. Az arnói fiatalokat a ferences kisnővérek segítették néhány kedves szóval, az érdi apróságokat – miközben szüleik, nagyobb testvéreik imádkoztak – Teréz anya nővérei pátyolgatták.