Mellszobor II. János Pálról

Az áldott emlékű lengyel pápának már Kecskeméten is áll szobra: május 18-án a Karol Wojtyła Barátság Központ épülete előtt felavatták Lantos Györgyi szobrászművész bronz alkotását. A több száz fő jelenlétében tartott ünnepséget – amelyen a magyarországi lengyelség is képviseltette magát – Boldog II. János Pál születésnapjára időzítették. A művet Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke adományozta a megyeszékhelynek, a leleplezés előtt pedig személyes hangú beszédet mondott. Felszólalt még Roman Kowalski lengyel nagykövet (hibátlan magyarsággal előadott szavaival nagy tapsvihart aratott) és Zombor Gábor polgármester. Végül Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek szólt az ünneplőkhöz, és megáldotta a szobrot, amely köré a pápa szülőhelyéről, Wadowicéből hozott földet szórtak.

Reményt keltő tavasz

Az égre emelt szemmel álló galileai férfiak két fehér ruhás férfi szavára ocsúdtak. Aztán visszatértek az emeleti terembe, valószínűleg az utolsó vacsora színhelyére.
Az asszonyokkal, köztük Máriával, Jézus anyjával együtt állhatatosan imádkozva várták a Szentlélek eljövetelét.
Talán erre a Máriával együtt imádkozó pünkösdi apostoli közösségre emlékezve lett a tavaszi virágzás legszebb hónapja Jézus édesanyjával imádkozó, búcsújáró idõ. VII. Piusz pápa 1815-ben hagyta jóvá a májusi litániák szokását, hogy ez „nyerje meg Isten irgalmát a világ bűneinek sötétségétől elvakított fiai számára”.

„Máriával, Jézus anyjával”

Csíksomlyói pünkösdi búcsú – 2012

Az idei, immár négyszáznegyvenötödik csíksomlyói pünkösdi búcsú mottója: „Máriával, Jézus anyjával” (ApCsel 1,14). Az ünnepet a péntek este hétórai szentmise nyitja meg. A búcsúi szentmise – melynek fõcelebránsa Jakubinyi György gyulafehérvári érsek – szombaton fél egykor kezdõdik a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalom-oltárnál. A szentbeszédet Tempfli Imre, a Kirche in Not nemzetközi katolikus segélyszervezet osztályvezetõje, a stuttgarti magyar katolikus egyházközség plébánosa mondja. A liturgiát a Duna Televízió és a Mária Rádió egyaránt élőben közvetíti.

Örülni tanít a Lélek

Negyvenéves a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó

A találkozó meghívólevelének alapszavát idézve több ezren „táncoltak” Istennel május 19-én Nagymaroson, az idén éppen négy évtizede a Dunakanyarban fekvő településen megrendezett lelkinapon. A találkozó témája önmagunk evangelizációja volt, vagyis annak megtanulása, hogy életünkben Istenre hagyatkozhatunk, aki szelíden vezet, s karjaiban nem rongybabaként himbálózunk. A „táncparketten” Erdő Péter bíborossal, esztergom–budapesti érsekkel, Beer Miklós váci megyés püspökkel és Kerényi Lajos piarista atyával is találkoztunk. A zenéről Sillye Jenő gondoskodott.

Ne maradjon rejtve a múlt!

Egri kiállítás a kommunista egyházüldözés papi áldozatainak emlékére

Egerben június 10-én, Számon-tartva címmel kiállítás nyílt a kommunista egyházüldözés papi áldozatainak emlékére. A tárlat rendezője Tikovits Ernő, az egri Szent István Rádió szerkesztője. Mint elmondta, egy riport alkalmával találkozott a vértanú Kenyeres Lajos atya történetével és tárgyi hagyatékával, ez indította el benne a kiállítás megrendezésének gondolatát.

Az erkölcsi zsenialitás példája

Pálos Antal jezsuita páter emlékezete

Tiszta volt és szikár, mint a Pilis kövei: június 5-én a piliscsabai és a klotildligeti egyházközség, valamint a Községszépítő és Természetvédő Közhasznú Egyesület döntése alapján a klotildligeti plébániatemplom külső falán állítottak emléktáblát Pálos Antal jezsuita páternek, arcának bronzmásával. A szentmise főcelebránsa Forrai Tamás jezsuita tartományfőnök volt, homíliát Puss Sándor, a római Gergely Egyetem tanára mondott. A mise végén Szabó Ferenc költő, teológus emlékezett Pálos Antalra.

Az iszlám-keresztény párbeszéd lehetőségéről


A közelmúltban a vallásközi párbeszédről szóló, Gödöllőn megtartott európai uniós konferencián a libanoni Paul Matar maronita érsekkel és Jacques El-Kallassival, a Bejrútban működő Télè Lumière keresztény televíziós csatorna igazgatójával beszélgettünk.

„Európa, mit tettél a keresztségeddel?”

– Az elmúlt két napon többször, több nyelven elhangzott az előadók szájából: ugyanannak az Istennek a teremtményei vagyunk. Ez nagyon szép. A baj az, hogy az európai országok törvényeiben semmi nyoma nincs ennek a felfogásnak. Boldog II. János Pál pápa 1980-as franciaországi látogatásakor feltette a kérdést: „Franciaország, mit tettél a keresztségeddel?” Ugyanígy feltehetjük azt a kérdést is: „Európa, mit tettél a keresztségeddel?”

Az iszlám–keresztény párbeszéd lehetőségéről


A közelmúltban a vallásközi párbeszédről szóló, Gödöllőn megtartott európai uniós konferencián a libanoni Paul Matar maronita érsekkel és Jacques El-Kallassival, a Bejrútban működő Télè Lumière keresztény televíziós csatorna igazgatójával beszélgettünk.

Úton a kiengesztelődés felé

– Milyen a keresztények helyzete Libanonban?

– A kereszténység kétezer éve, tehát a kezdetektől jelen van a Közel-Keleten. Az iszlám térhódítása óta a térség szinte minden országában kisebbségben élnek a keresztények. Libanon kivételt képez: jelenleg az ország népességének fele keresztény, korábban pedig többségben voltak. Abban is kivételes a libanoni helyzet, hogy nálunk az iszlám nem államvallás: a lelkiismereti szabadságot és a szabad vallásgyakorlást az Alkotmány biztosítja. A keresztények részt vesznek a közhatalom gyakorlásában is: a köztársasági elnök, és a parlamenti képviselők fele is keresztény.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.