Áder János a jeruzsálemi zarándokházban
Áder János köztársasági elnök közelmúltban tett izraeli látogatása során felkereste a Jeruzsálem történelmi városrészében található osztrák zarándokházat, amelynek létrehozásában 1895-ben a magyar egyház is részt vett. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök, 2009-ben pedig Erdő Péter bíboros, prímás is látogatást tett a házban. (KAP)
Többször írtunk már arról, hogy tulajdonképpen nem vallási konfliktus áll a nigériai Boko Haram merényleteinek hátterében. De akkor mi lehet az oka annak? Alig van olyan vasárnap, amikor nem robban bomba valamelyik nigériai keresztény templomnál. Mi ez, ha nem keresztényüldözés?
Johnbull Shekarau, a parlament egyik alelnöke szerint a vallási ellentétekre a történelem ad magyarázatot. „Több száz évvel ezelőtt muzulmán dzsihadisták jöttek északról a mai Észak-Nigéria területére. Átvették az uralmat, és a »pogány « lakosság egy részét iszlám vallásra térítették. Amikor aztán megérkeztek a »fehérek «, a nép másik részét keresztény hitre térítették” – mondja az egyik alelnök.
A Vatikán pénzügyeinek átláthatósága
Ettore Balestrero prelátus, a vatikáni államközi kapcsolatok altitkára július 18-án ismertette a Moneyval, az Európai Tanács pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni intézkedéseket ellenőrző szakértői bizottságának jelentését, amely a szentszék, illetve a Vatikán Városállam által tett eddigi lépésekről számol be. A bizottság azt értékelte, hogyan valósítja meg a Vatikán a Pénzügyi Akciócsoport (FATF – Financial Action Task Force) negyvenkilenc ajánlását.
Az olimpia előtt igazán elkél néhány jó hír Londonból. Az első ugyan nem jól indul, de várjuk meg a végét! A British Airways légitársaság pünkösdista alkalmazottját, Nadia Eweidát 2006 szeptemberében azért bocsátotta el munkáltatója, mert nem volt hajlandó nyakából levenni vagy ruhája alá rejteni ezüst nyakláncon függő keresztjét. Márpedig – szólt az ítélet a demokrácia állítólagos hazájában – a kereszt vallási jelkép, és ilyesmit hordani azzal a veszéllyel jár, hogy megzavarja vagy korlátozza mások világnézetét.
Az Esztergom–budapesti főegyházmegye ifjúsági tábora Bodajkon
A mag kicsi, és jelentéktelennek tűnik, de nagy lehetőségek rejlenek benne. Egy új növény, az új élet lehetősége és a bő termés ígérete újabb magokkal és újabb lehetőségekkel. Ám ehhez – ahogyan a példabeszéd is mondja – jó földbe kell hullania. A magvetés volt a témája az ötödik EMIT-nek (Egyházmegyei Ifjúsági Tábor), amelyet az Esztergom–budapesti főegyházmegye az ezredforduló óta háromévente rendez meg ifjúsága számára.
Márfi Gyula érsek július 22-én Pápán felszentelte a fény útját. Az elmélkedéssorozat a keresztút mintájára készült el, ám a feltámadt Jézust állítja elénk.
A fény útjának ötlete a tókerti Szent Benedek-plébánia egyik hitoktatója, Répásné Ihász Mariann és egy plébániai tag, Völfinger Judit ötlete alapján indult el – meséli Szijártó László káplán. Az ötletet az adta, hogy a kezdeményezőknek tudomására jutott: a Felvidéken már van egy ilyen elmélkedéssorozat, amelyet Erdő Péter bíboros-érsek szentelt fel. Mail József plébános örömmel üdvözölte a kezdeményezést, amelyet a hívek anyagiakkal és fizikai munkával is támogattak. Szinte az egész városrész segített.
A gyöngyösi ferences templom idei Sarlós Boldogasszony-búcsúja egyben ünnepélyes eseményzárás is. A Magyarország legősibb könyvtárának fejlesztése című uniós pályázat keretében 2010 őszétől százharmincmillió forint összköltségű felújítási munkálatok zajlottak a könyvtárban, a templomban, a sekrestyében, a kolostor kvadrumában és kertjében. A munkálatok gyümölcseit július elsején áldotta meg Ternyák Csaba egri érsek.
A ferences jelenlét a Mátra vidéki városban a XIV. századig nyúlik vissza. Az itteni kolostorban található hazánk legrégebb óta folyamatosan működő könyvtára. A gyűjteménynek felbecsülhetetlen értékű ritkaságai vannak, amelyeknek restaurálása ugyanúgy a mostani turisztikai célú pályázat révén vált lehetővé, mint az állomány bemutatása a nagyközönségnek.
XVI. Benedek július 22-én, katekézise előtt néhány szóval megemlékezett a július 27-én Londonban kezdődő olimpiai játékokról. A harmincadik olimpián nagyon sok nemzet atlétái vesznek részt, az olimpiai játékoknak ezért szimbolikus jelentése is van – fogalmazott. – Az olimpia erős jelképes értékkel bír azáltal, hogy a világ minden részéről összehozza a sportolókat.