A neves magyar jezsuitákról írt lapokat a jubiláns életútja máris gyarapítja. Eddigi munkáját a sokoldalúság jellemzi, amelyről könyvei, előadásai, rádiós tevékenysége tanúskodnak. Arannyal fémjelzett ünnepe Zalalövőn és a budapesti Jézus Szíve-templomban a hálaadás és az erőforrás kelyhe volt; benne nem az idő, hanem az embert és a szerzetes- tudóst kiválasztó kegyelem testvériesült az áldozat örömével, a benső idő érdemével.
Palánki Ferenc egri segédpüspök augusztus 4-én ünnepi hálaadó szentmisét mutatott be Csesztvén a Szent Márton-templom fennállásának nyolcszázadik évfordulója alkalmából.
A műemléki szakirodalom szerint a templom 1212-ben épült, szerepel az 1382. évi plébániajegyzékben is.
A templomkertben található emléktábla Mindszenty József bíboros 1947-es látogatásának állít emléket. A templom melletti temetőben nyugszik Grosschmid Károly, Madách Károly unokájának, Aliznak férje, s itt van a sírja a költő fivérének, Madách Károlynak, sógornőjének, Csernyus Emmának, Madách Pálnak és feleségének, s több Madách-utódnak is.
Fotó: Fábián Attila
A palócok vallási kultúrájában Szent Anna, Szűz Mária anyja a magtalanok, az áldott állapotban lévők és a női betegségben szenvedők pártfogója. Szent Annát egyaránt tisztelik a gyermekáldásra várók reménységeként, a családok védőszentjeként és a jó halál patrónusaként.
Bíborosi áldás a Mária Útra
Többéves előkészítő munka után a Mária Út Közhasznú Egyesület megnyitja a zarándokok előtt a Mariazellt Csíksomlyóval összekötő gyalogos zarándokútját. A közép-európai zarándokút-hálózat kelet–nyugati főága elkötelezett önkéntesek, lelkes civilek, egyházi és önkormányzati segítők, erdészetek, anyaországi és határon túli partnerek támogatásával, példaértékű összefogásával születhetett meg.
Erdő Péter bíboros augusztus 15-én hivatalosan is megnyitotta a Mária Utat a zarándokok előtt. Esztergomban megáldotta a Mária Út kelet–nyugati, Csíksomlyót Mariazellel összekötő ágát. Az eseményre gyalogos zarándokcsoport érkezett a Mária Úton Budapestről és Tatabányáról.
A hangszer teljes felújítása szeptemberben kezdődik. Urbán Erik OFM templomigazgató felhívást tett közzé a javítások támogatására.
Szeged–csanádi egyházmegye
A magyar olimpikonokért szólt az ima vasárnap a Szeged–csanádi egyházmegye katolikus templomaiban. A szentmisék hálaadó könyörgésében az olimpia hazai versenyzőiről emlékeztek meg – mondta el az MTI-nek a kezdeményező, Kiss-Rigó László megyés püspök, aki hangsúlyozta: „Olimpikonjaink nemcsak a sportban teljesítettek óriásit, hanem jellemben is hatalmasak, és példaképek lehetnek mindannyiunk számára.”
Több mint száz templomban hangzott el a könyörgés, amely hálát ad a magyar sportolók kiváló olimpiai eredményeiért, s példaként mutat rájuk a helyes önismeretben, akaraterőben, áldozatvállalásban, egymás iránti szolidaritásban, összetartozás-tudatban, a közös sikerek örömében és az élet szabályainak betartásában.
A szemlélődő szerzetesközösség jubileumán Szerte a világon idén ünnepli fennállásának nyolcszázadik évfordulóját Assisi Szent Klára rendje. Ebből az alkalomból augusztus 10–12. között lelki napokat tartottak Csíksomlyón a ferences kolostorban és a Szent Ágnesről nevezett Csíksomlyó Ágacskája klarissza monostorban.
A klarisszák a franciaországi Le Rameau de Sion monostor segítségével csaknem kétszázharminc év után, 1995-ben telepedtek meg újra Magyarországon, majd 2000-ben Erdélyben is. A Szent Ferenc lelki társa, Assisi Szent Klára által alapított szemlélődő rend az egyetlen középkori női közösség, amely a II. József-féle feloszlatásáig folyamatosan működött Magyarországon. Első kolostorukat 1239-ben alapították Nagyszombatban, Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatásának emlékére. A legjelentősebb monostoruk Óbudán működött, de volt házuk Budán, a Várban és Pesten, a Szerb utcában is.
Sokszor gondolkodunk úgy a szentekről, mintha nekik könnyű lett volna hinni. Hiszen szentként éltek. Szent István királyról is élhet bennünk olyan képzet, hogy erős, mindenekfelett álló nagy uralkodó volt, akit a kísértések és a mindennapi bűnök messze elkerültek, mert nemcsak az országán, de önmagán is keményen uralkodott. Aztán, ha közelebbről megnézzük az életét, kiderül, hogy gyengeségei és az őt ért csapások – elsősorban gyermekei halála – könnyen taszíthatták volna a hitetlenségbe. Ki tudja, élete vége felé megfordult-e a fejében, hogy elhagyta őt az Isten, akit egész életében szolgálni szeretett volna, és Krisztus, akinek tanítását meg akarta gyökereztetni a magyarok között.