Hálaadás a gyógyító forrásnál

Százötven éves a csatkai kegyhely

A Bakony északi részén, egy festői szépségű völgyben fekszik Csatka, a híres búcsújáró hely, amelynek gyógyító vizű forrásához, Mária-kegykápolnájához minden évben zarándokok ezrei látogatnak el Kisboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva. Az idén kétszeresen is ünnepelt a szent hely, mert a hagyomány szerint éppen százötven évvel ezelőtt történt, hogy augusztus 22-én a Szűzanya maga jelölte ki itt annak a kegykápolnának a helyét, amelyet a XIX. század derekán püspöki engedéllyel, közadakozásból építettek fel. A jubileum alkalmából a múlt vasárnap Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek Márfi Gyula veszprémi érsekkel és a helyi papsággal koncelebrálva mutatott be hálaadó szentmisét a kegyhelyen.

Ha mind komolyan vennénk…

Nem tudom, ki mire emlékszik a nyár végi nagy ünnepből. A tűzijátékra? A vízi- és légiparádéra? Két hete volt az ünnep, de számomra – tessék elhinni – ma is emlékezetes a délutáni szentbeszéd. Megragadott Jakubinyi György gyulafehérvári érsek világos, egyszerűen előadott tanítása. Érdekes, hogy a sajtó legnagyobbrészt azt emelte ki vezérgondolataként, hogy „a kor nyelvén kell az evangéliumot hirdetni”.

A bencés család ünnepe

Felszentelték a megújult pannonhalmi bazilikát

Csaknem egy évig tartó felújítási munkálatok után, augusztus 27-én Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát, Notker Wolf, a Bencés Konföderáció prímásapátja, valamint Christian Haidinger, az Osztrák Bencés Kongregáció prézes apátja újra szentelte a pannonhalmi bazilikát. Az esemény az egész bencés család ünnepe volt, amelyen több egyházi és közjogi méltóság vett részt, köztük Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, valamint Áder János köztársasági elnök és felesége. A háromórás liturgiát a Szent Márton-bazilika előtti téren kivetítőn, valamint az interneten keresztül is nyomon követhették az érdeklődők.

Ki volt Anna Schäffer?

Egy bajor nő szentté avatása elé

A kicsik és a jelentéktelenek mutatják a hit útját. Október 21-én a Vatikánban XVI. Benedek pápa a szentek sorába iktat többek között egy bajor származású világi hívőt, Anna Schäffert, aki mélységes krisztusi szeretetről tett tanúságot. Hosszú éveken át ágyhoz kötött betegként folytatta misszionáriusi tevékenységét. 1925- ben hunyt el, és 1999-ben avatta boldoggá II. János Pál pápa.

A bajor nép vallásosságában már jóval XVI. Benedek pápa megválasztása előtt a középpontba került egy balesetet szenvedett, megbénult, élete értelmét Jézusban megtalált lány, akinek képét egymás között terjesztették az emberek, s a bajban lévők a közbenjárását kérték. Jól ismertem egy idős asszonyt, egy kis község polgármesterének feleségét, aki már a nyolcvanas években úgy beszélt róla, mint a jövő nagy szentjéről, holott akkoriban még híre sem volt annak, hogy boldoggá avatják.

Röviden

Az egyiptomi vezetés kopt kritikája

Pakhomiosz kopt ortodox metropolita után a kopt-katolikus patriarchátus adminisztrátora, Kyrillos William Samaan assiuti püspök (képünkön) is hiányolja a keresztények képviseletét az egyiptomi kormányban. Míg 2011 előtt a kevesebb miniszterből legalább kettő mindig keresztény volt, most Mohamed Murszi elnök augusztus 2-án alakított kormányában egyetlen keresztény kapott miniszteri tárcát: Nadia Eskandar Zukhari kutatási miniszter asszony. Az igazi baj azonban az, hogy a kormány tagjai nem jól képzettek, és Murszi elnök nem teljesítette ígéretét, hogy kilép a Muzulmán Testvériség pártjából – hangzik a bírálat. (KAP)

Iszlám egység és különbözőség

A washingtoni Pew Research Center’s augusztus 8-án tette közzé nagyszabású tanulmányát az iszlám világról. Harmincnyolcezer felnőtt muzulmánt kérdeztek meg harminckilenc országban. Mindnyájan vallották, hogy egy Isten van, és Mohamed a prófétája, ám véleményük eltér abban a vonatkozásban, hogy mennyire fontos számukra a vallás.

„Az ember természete kapcsolat a végtelennel”

Gondolatok a Rimini Meeting kapcsán

Immár harmincharmadik alkalommal rendezik meg az Adria-tenger partján lévő neves olasz városban a Rimini Meetinget, melyre ezúttal augusztus 19. és 25. között kerül sor. (A lapzártánk után kezdődő eseményről következő számunkban részletesen beszámolunk.) Mottója: „Az ember természete kapcsolat a végtelennel”, mint általában, most is kapcsolódik az előző évihez: „És a létezés végtelen bizonyossággá válik.” Ha realista módon, tehát a valóságból kiindulva, annak egyetlen részletét sem figyelmen kívül hagyva és keresztény tudatossággal éljük meg létezésünket, egyre gazdagodó tapasztalatunk a végtelenre vonatkozó bizonyossággá válhat.

Ideje van a fejlődésnek (is)

Háromszáz éves Győr-Sziget temploma

Sokan konzervatívnak tartják a katolikus egyházat, ám ami azt illeti, van is mit konzerválnunk. Egy plébános barátom előbbi szavai jutottak eszembe, amikor megtudtam, hogy a lakásunktól pár percnyi sétára található kis templom idén ünnepli felszentelésének háromszázadik évfordulóját. Építésekor talán még nem is számított olyan kicsinek az 1905 óta Győrhöz tartozó, korábban azonban önálló faluként működő Sziget temploma, amelyben mind a mai napig „telt házzal” ünneplik a szentmiséket.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.