Az egész egyház gyászolja az egykori milánói bíboros-érseket, aki augusztus 31-én hunyt el a jezsuiták Milánó melletti Gallarate Aloisianum kollégiumában. A nyolcvanöt éves bíboros már hosszabb ideje Parkinson-kórban szenvedett. A világ minden részéről érkeznek a gyásztáiratok, elismerve az olasz bíboros emberi és főpásztori nagyságát.
Genfest-találkozó Budapesten
A múlt hétvégén nem mindennapi rendezvénynek adott otthont a magyar főváros. A Fokoláre mozgalom meghívására nyolcvanöt ország tizenkétezer fiatalja látogatott Budapestre. A Genfest-hétvége mottója ez volt: „Építsünk hidakat!” Sokezernyi fiatal arról tett tanúságot, hogy nemzetközi szinten is lehetséges az összefogás és az együttműködés az igazán fontos emberi értékek megvalósítása érdekében. Két újságoldal aligha elég arra, hogy teljes egészében bemutassuk azt az örömteli négy napot, amelynek ideje alatt nemzetek, kultúrák és vallások találkoztak. De megosztjuk olvasóinkkal a hétvége legszebb pillanatait, és bemutatunk néhány olyan fiatalt, akik beavattak bennünket a „hídépítés” fáradságos és szép munkájába.
Ruppert János emlékezete (1933–1972)
Negyven év telt már el úgy, hogy Ruppert atya nincs közöttünk. Ám a budai ciszterci Szent Imre-templomban a vasárnapi diákmiséken elmondott homíliái még most is a fülembe csengenek. Beszédei rövidek voltak. Negyed óra, legfeljebb húsz perc elég volt neki ahhoz, hogy lényegre törően közölje mondanivalóját hallgatóságával. Mindig a hétköznapi életből mesélt egy kis történetet, amelyben legtöbbször gyerekek szerepeltek. Nagyon „értette” azt a nyelvet, amellyel az ifjúságot meg lehetett szólítani.
Szennay András halálára
Közelmúlt történelmünk jeles személyisége, aki életében a szocialista diktatúra számos akadályoztatását elszenvedte, tehetsége és kompromisszumkészségerévén a bencés rend főapátjává, sokat alkotó teológiaprofesszorrá válhatott.
Felszentelték a megújult pannonhalmi bazilikát
Bő évezred szerzetesi lelkiségét, egymásra rakódott építészeti jegyeit, korszakait, ízlésvilágát tükrözi a Pannónia Szent Hegyén 996-ban alapított bencés monostor. Mintha az európai művészettörténet nyitott könyve lenne; lapjain egymást követi a román stílus és a gótika, a reneszánsz és a barokk, a klasszicizmus és a romantika, a „vegyes” XX. század… – és újabban már a nemzetközi kortárs építészet élvonala is képviselteti magát.
A világörökség részét képező apátság rendszerváltás óta tartó régészeti kutatása, rekonstrukciója, fejlesztése zárult le azzal, hogy augusztus 27-én felszentelték az immár belül is megújult Szent Márton-bazilikát. A európai uniós források segítségével lezajlott, a szakrális tér jelképrendszerét erősítő, nagyszabású felújítást Gunther Zsolt és a brit John Pawson vezette. A világhírű designer-építész a szerzetesi közösség igényeit, a műemlékvédelem előírásait és a turisztikai szempontokat egyaránt figyelembe vette a szépséget és praktikumot ötvöző, a természetes fényt kihasználó átalakítás terveinek kidolgozásakor.
Szent István-ünnep a Felvidéken, Apátújfaluban
Egyik legigazabb emlékem a gyermekkorból az a pillanat, amikor anyám ölébe bújva találtam menedékre, otthonra a világ furcsa szövevényében. Az ismerős, a kedves mindig befogadott, erőt adott. Szent István királyunk egész országát helyezte Szűz Mária, Nagyboldogasszonyunk anyai védelmébe. Árva népét a legszentebb gondoskodásba ajánlotta. Augusztus 20-án erre a történelmünket ezer év után is meghatározó tettre, a népének gerincét megerősítő királyra, szentre emlékezve ünnepelünk. Az Ipoly völgyének népe, Palócország lakói a határon túl, Apátújfaluban tartották közös megemlékezésüket.
Szabadkán, az Avilai Szent Teréz-székesegyházban a központi Szent István-napi ünnepség keretében szentmisét mutatott be Székely János esztergom–budapesti segédpüspök.
A püspök szentbeszédében egy tanulmány alapján öt pontban foglalta össze a mai világ „ellenségeit”, melyek között a hit, a vallás, a család is szerepel. A hívek tömege megtöltötte a székesegyházat. A szentmisén jelen voltak a társadalmi, politikai és kulturális élet jeles egyéniségei is.
A Parlament Kupolatermében augusztus 20-án (lapzártánk után) átadták hazánk legrangosabb állami kitüntetéseit. A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült Kocsis Fülöp és Spányi Antal megyés püspök.
A kitüntetéseket Áder János köztársasági elnök nyújtotta át a díjazottaknak Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére. A kitüntetéseket a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló tevékenység elismeréséért adományozzák.
A Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kapta Harmath Károly, az újvidéki ferences rendtartomány házfőnöke.