Egyházunk

Júdás legnagyobb bűne

XVI. Benedek pápa augusztus 26-án az úrangyala alkalmából többek között hangsúlyozta: „Jézus tudta, hogy a tizenkettő között volt egy, aki nem hitt: Júdás, aki eltávozhatott volna, sőt el kellett volna távoznia, ha őszinte lett volna. Ő azonban Jézussal maradt. Nem hitből, nem szeretetből, hanem azzal a titkos szándékkal, hogy bosszút álljon a Mesteren. Júdás úgy érezte, Jézus elárulta, ezért elhatározta, hogy elárulja Mesterét. Júdás zelóta volt, s egy olyan Messiást szeretett volna, aki felkelést vezet a rómaiak ellen, és győz. Júdás nem ment el. Legnagyobb hibája pedig a hamisság volt, ami az ördög névjegye” – fogalmazott beszédében a pápa.

A mai Irak területe a legrégebbi keresztények által lakott vidék volt. A „két folyó közti föld”, Mezopotámia kereszténysége Szent Tamás apostol térítő tevékenységével vette kezdetét. A terület lakossága a VII. században már többségében keresztény volt, az ekkoriban bekövetkezett iszlám hódítás óta azonban a keresztények száma állandóan fogy.

A szíriai kormányerők és az ellenzékiek közötti összeütközések során betörtek a görögkatolikus metropolita érsek székhelyére, és kirabolták. Jean-Clément Jeanbart érsek és segédpüspöke néhány pappal együtt augusztus 23-án, pár órával a történtek előtt menekült el az épületből, és az aleppói ferences rendházban keresett menedéket.

Szombathely

A 2012. július elsejével alapított II. János Pál Katolikus Szakkollégium 2012. augusztus 27- én tartotta a felvételi eljárás szóbeli fordulóját a Martineum Felnőttképző Akadémián. Eddig tizenheten nyertek felvételt a szakkollégiumba, amely a napokban kezdi meg működését. További hét-nyolc hallgató van várólistán, akiknek egy pótfelvételi eljárás során lesz lehetőségük bekerülni a szakkollégium közösségébe. Számukra és további érdeklődők számára szeptember 14-én 9.30 órakor tartanak pótfelvételit.

Erdő Péter bíboros levele II. Karekin katolikosznak

Erdő Péter a Magyarországon életfogytiglani büntetését töltő, gyilkosságért elítélt Ramil Safarov Azerbajdzsánnak való kiadatása kapcsán levelet intézett őszentsége II. Karekin örmény katolikoszhoz (képünkön), amelyet az alábbiakban közlünk.

Értesülve az elmúlt napok eseményeiről a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia teljes szolidaritásáról biztosítja az örmény keresztényeket és a sokat szenvedett örmény népet. A leghatározottabban elutasítunk minden etnikai erőszakot és gyűlölködést. Kérjük a Mindenhatót, hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására kísérje pártfogásával az egész örmény népet, és részesítsen bennünket az igazságosság és a béke ajándékában.

Erdő Péter bíboros, prímás,
esztergom–budapesti érsek,
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke

Erdő Péter bíboros szeptember 2-án a bányásznapi ünnepségek keretében áldotta meg a felújított dorogi Szent József-plébániatemplomot.
A sikeres munkálatok során renoválták a templom homlokzatát, és megoldották az épület hosszú ideje fennálló vízszigetelési problémáit.

Erdő Péter bíboros, aki két évig volt káplán ebben a templomban, beszédében úgy fogalmazott: „Adja Isten, hogy ez a plébániatemplom is az Istennel való találkozás méltó helye legyen. Sugározzon erőt és optimizmust, hűséget és áldást minden katolikus hívő és Dorog minden lakója számára!”

Katolikus és protestáns körökben egyaránt nagy visszhangot keltett idén májusban, hogy a Magyarországi Református Egyház Zsinatának ülésén, melyen a reformátusok alapvető hittételeit tartalmazó Heidelbergi Káté új fordításának elfogadásáról szavaztak, nagy többséggel elvetették azt a beterjesztést, amely arra vonatkozott, hogy (az erdélyi reformátusokhoz hasonlóan) hagyják el vagy legalább lássák el lábjegyzettel a 80. pontot, amely a katolikus misét elítéli, mivel az „alapját tekintve megtagadja Jézus Krisztus egyszeri áldozatát és szenvedését, és ezért kárhozatos bálványimádás”. Ez az ítélet a káté első kiadásában egyébként még nem szerepelt, a katolikusok és reformátusok közti, nemegyszer kölcsönösen kíméletlen és éles hangú hitviták eredményeként került csak bele, s a hazai hitújítók e második kiadást vették át hajdanán. E szövegrésszel kapcsolatban így hangzott az eredeti határozati javaslat: a zsinat elfogadja, hogy a Heidelbergi Káté 80. kérdésére adott válaszban az „és ezért kárhozatos bálványimádás” kitétel zárójelben, valamint a lábjegyzetben így jelenjen meg: „A kifejezést csak a történelmi hűség kedvéért hagytuk a szövegben.

Kiállítás egyházi gyűjtemények anyagából

Egyedülálló, a nagyközönség számára szinte teljesen ismeretlen királyi koronázási emlékekből rendezett kiállítást nyitott meg Erdő Péter bíboros szeptember 1-jén az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban. Más egyházi gyűjtemények mellett e helyütt található a koronázáshoz szükséges s a középkor óta használt liturgikus tárgyak többsége, hiszen a magyar állam megalapításától kezdve az esztergomi érseket illette az uralkodók koronázásának joga, amit írásba is foglaltak. A törvényes koronázás feltétele volt az is, hogy a ceremónián a Szent Koronát használják.