Egyházunk

Megújul a kolostorépület – Emlékszoba Rákóczinak

A Vértes egyik erdőfoltjának rengetegében, tavak szomszédságában megbúvó majki kamalduli remeteségbe minden évszakban különleges élmény ellátogatni. Mégis, talán ősszel a legmegkapóbb a látvány, amikor a színesedve száradó lombkoronák zúgása paradox módon még inkább felerősíti az itt honoló misztikus csendet.

Mostanában azonban szokatlan zajokat is hallani a kőfallal körbekerített műemlék-együttesnél. Javában tart ugyanis a kolostorépület felújítása, amely új korszakot nyithat a helyi kulturális és vallási idegenforgalomban. Annál is inkább, mert a fejlesztés és funkcióbővítés nyomán áttérnek majd az egész éves nyitva tartásra.

Vagy két évizede – akkor még plébános barátom könyvtárában kerültem kapcsolatba Milánó főpásztorával, Carlo Maria Martini bíborossal. Könyvei minden távolságot megszüntettek, ami térbeli. Szent István városa olyan közel került Milánóhoz, melyet a szellem mértékével lehet mérni. Ez pedig benső tér-idővel fejezhető ki. Így lettem csendes „tanítványa” a most elhunyt teológusnak, apostolutódnak, de mindenekelőtt az elmélkedő kereszténynek. Gondolatainak mélysége karizmatikus jegyet visel. Úgy tud fölemelni, hogy a teológia élményeit a szív, az értelem, az esztétikum közösségében közli. És: a misztika gyönyörűségével.

A lélek kész, a környezet megújul

Közel két és fél milliárd forintot (2 milliárd 470 millió 353 ezer 453 Ft) hagyott jóvá a kormány szeptember elején a Regionális Operatív Programok keretében, európai uniós pénzösszegek felhasználásával a nemzeti kegyhely turisztikai fejlesztésére. A 2011–2013 között meghirdetett program nyomán – mint a kormányhatározat fogalmaz – „egy, a XXI. századi igényeket kielégítő zarándokközpont jön létre”. Milyen felújításokra és új építkezésekre készülnek a zarándokhelyen? Az alábbiakban ezeket tekintjük át.

A „Tengertől tengerig”, földrészeken átívelő életvédő zarándoklat egyik magyarországi állomásán, a budaszentlőrinci pálos kolostor romjai között, a Fekete Madonna vándorkegyképe előtt mutatott be szentmisét szeptember 14-én Székely János esztergom—budapesti segédpüspök. Azon a helyen, ahol egykor az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok főkolostora működött, amelyet Károly Róbert támogatásával 1301-ben kezdtek építeni. Ebben a kolostorban őrizték Remete Szent Pál testét, miután Nagy Lajos király egyik itáliai hadjárata során a velenceiektől „megszerezte” az ereklyét. Kevesek által ismert, hogy a király, társvédőszentként, a szent oltalmába ajánlotta hazánkat.

XVI. Benedek pápa szeptember 14-én kora délután megérkezett Bejrútba. Fogadásán Michel Szulejmán államelnök mellett jelen voltak az állami és egyházi méltóságok, a libanoni katolikus pátriárkák és püspökök, az ortodox egyházi vezetők, a muzulmánok és a kulturális élet legfőbb képviselői.

A pápa a harissai Szent Pál bazilikában aláírta az Ecclesia in Medio Oriente (Egyház a Közel-Keleten) című apostoli buzdítását, amely a Közel-Kelet témájában összehívott 2010-es püspöki szinódus gyümölcse. Az eseményen jelen volt Gregorios Laham görög-melkita pátriárka és a helyi melkita közösség elöljárója, a libanoni államfő, a pátriárkák és püspökök, a Közel-Keletről tartott püspöki szinódus különleges tanácsa, egy ortodox, egy muzulmán és egy drúz küldöttség, illetve a kultúra és a társadalmi élet jeles képviselői.

A szentatya a fiatalokhoz

A pápa libanoni apostoli látogatásának egyik fontos eseménye volt a helyi fiatalokkal való találkozása, amelyre a bkerkéi maronita patriarchátus előtti téren került sor, szeptember 15-én délután. A libanoni és a Közel-Kelet más országaiból érkező fiatalokhoz intézett beszédében a szentatya emlékeztetett arra, hogy a világ ezen térségében született Jézus, itt fejlődött ki a kereszténység. „Ezért is legyetek hűségesek hazátokhoz, és szeressétek szülőföldeteket, legyetek Krisztus örömének hirdetői és tanúságtevői” – hangoztatta a pápa.

XVI. Benedek a vallási párbeszédet sürgette

XVI. Benedek pápa 24. nemzetközi apostoli útja Libanonba vezetett. Szeptember 14-től 16-ig zajlott látogatásának mottója ez volt: „Béke veletek!” A béke az a szó, amelyet a libanoniak is a leggyakrabban hangoztattak a pápalátogatással kapcsolatban.

A libanoni fővárosban a polgárháború sebei még ma is láthatók: a város új arculatát kirajzoló felhőkarcolók árnyékában mindenütt ott állnak a golyózáporok nyomait őrző épületek. A földrajzi távolságok is a mielőbbi békét sürgetik, hiszen Szíria, ahol ma is kegyetlen harcok folynak, Bejrúttól mindössze néhány tucat kilométerre fekszik.

A Lendület kutatócsoport új tanulmánykötete

Tizenhat tanulmányban ad átfogó képet a pápaság és Magyarország sokrétű kapcsolatáról a XV. századtól napjainkig az MTA és a PPKE Lendület egyháztörténeti kutatócsoportjának első könyve. A Collectanea Vaticana Hungariae sorozat részeként megjelent kötet szerzői – a történészszakma jeles képviselői és fiatal tehetségei – az újkori szentszéki diplomácia, a vatikáni kutatások historiográfiája, valamint a XX. századi magyar történelem izgalmas témáit dolgozták fel.