Egyházunk

Erdő Péter bíboros a hitoktatásról

A diákok és a pedagógusok a megmondhatói: a szép napsütéses időjárás dacára már javában tart a tanév. Ennek tanújele, hogy szeptember 19-én a budai Duna-parton álló Magyar Szentek templomában, az esti szentmisét követően Erdő Péter bíboros hivatalosan bemutatta az Esztergom–budapesti főegyházmegye új lelkipásztori programját, illetve az azt rögzítő kis füzetet. A főpásztor a jelen lévő mintegy száz hitoktató számára részletes tájékoztatást adott a program irányelveiről, majd kérdésekre válaszolva felvázolta az iskolai hitoktatás törvényi szabályozását célzó politikai tárgyalássorozat néhány fejleményét.

Befejeződött a kaposvári katolikus gimnázium „gigaprojektje”

Új, föld alatti tantermekkel és szertárakkal, valamint egy könyvtárral bővült a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és Általános Iskola. A modern, világos helyiségeket örömmel vették birtokukba a diákok. A sokak által „megaprojektnek” tartott építkezés tavaly indult, s a kivitelezők megfeszített munkájának köszönhetően az idei tanévben már meg is kezdődhetett a tanítás. Mint megtudtuk, több mint háromezer köbméter földet szállítottak el, nyolcvankét tonna vasat és ezerkétszáz köbméter betont használtak fel az elmúlt tizennégy hónap alatt. Az új épületrészt Balás Béla kaposvári megyés püspök áldotta meg és szentelte fel szeptember 24-én.

Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye találkozási pontján, a Tési-fennsík alatti medencében a Gaja-patak völgyében fekszik az a kicsiny, nyolcszáz lelkes bakonyi falu, amely nevét a legenda szerint arról a Javas (Jaas, Jásdi) Péter nevű remetéről kapta, aki egykor itt vezekelt egy nagy bűnéért. A remete a Szűzanyától álmában kapott útmutatás alapján ásta ki azt a kutat, amelyből azóta is gyógyító víz fakad a környékről és a távolabbról Máriához érkezők javára.
„Azóta jár ide béna és néma, a sok-sok Mária-tisztelő messze földről” – olvasható a megőrzött legendában, melyet a XIX. század végén Váthy István hírlapíró dolgozott fel a Szentkút keletkezéséről szóló verses legendájában.

Ennivaló és olvasnivaló

Étvágytalan gyerekek szüleik bosszúságára csak rosszkedvűen nézik az eléjük tett ennivalót. Szomorú tapasztalat az is, hogy sok fiatal és felnőtt kezébe sem vesz mégoly sikeres könyvet sem, inkább az órákig nézett televízió előtt keresi felületes szórakozását.
Pedig az ennivaló arra való, hogy magunkhoz vegyük, és erősítsük vele szervezetünket. A könyveket sem azért vesszük, hogy polcunkon szépen mutassanak, s emeljék szobánk berendezésének színvonalát.

A Győri egyházmegye múlt heti, tanévkezdő sajtótájékoztatóját idén is a Böjte Csaba által vezetett gyermekmentő missziónak szánt adomány átadása kísérte. A szeretetnapok gyűjtésének (kétmillió 180 ezer forint) máris konkrét helyet talált a ferences szerzetes: egy újabb ház fenntartása válik így lehetővé az egyre népesedő lelki családban.

Nagymarosi ifjúsági találkozó októberben

„Égni kell annak, aki gyújtani akar…” – a nagymarosi ifjúsági találkozó ezzel a mottóval várja október 6-án az ország fiataljait. A főelőadó Székely János püspök lesz, a szentmise főcelebránsa Bábel Balázs érsek. A közös reggeli imáért az országúti ferences plébánia ifjúsági közössége, a szentségimádásért pedig a Regnum Christi-mozgalom felel. További tudnivalók: www.nagymaros.katolikus.hu

Mindszenty-kiállítás a Terror Házában

Időszaki kiállítással egybekötött nemzetközi konferencián emlékeztek meg Mindszenty József bíboros-hercegprímásról szeptember 21-én a Terror Háza Múzeumban. A szervezők a rendezvénnyel azt kívánták elérni – ahogyan Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója fogalmazott –, hogy az emberek megnyissák szívüket a bíboros példája és szolgálata előtt, s hogy – Áder János köztársasági elnök szavaival szólva – büszkék legyenek arra az emberre, aki minden tőle telhetőt megtett az emberekért, az elesettekért, a kitaszítottakért, s mindig kitartott hazája becsülete mellett.

Erdő Péter bíboros a konferencián hangsúlyozta, hogy „a Mindszenty bíborosról napvilágot látott bőséges történeti irodalom jó része nem mentes az elfogultságtól”. A hercegprímás lelkiségéről született tanulmányok életszentségének nyomait kutatják, viszont kevés figyelmet kapott az a kérdés, hogy cselekedeteiben milyen súllyal jelentkezett vallási élete és meggyőződése. „Enélkül ugyanis tevékenységének pusztán vagy túlnyomóan politikai megközelítése torz és nem igazán reális képet eredményez. Idealizált hősként vagy éppen az adott kor valóságától távol álló politikusként mutatják be alakját.”

A remeteség – nemesi családok, főképpen az Esterházyak adományaiból – 1735-től épült, kezdve a némasági fogadalmat tevő, fehér ruhás barátok cellaházaival. A rend feloszlatása után a kolostorépület vadászkastély volt, de működött itt posztógyár, gépesített gazdaság is. A múlt században aztán hol kórházként, hol raktárként, hol mezőgazdasági szakiskolai kollégiumként, hol pedig bányászcsaládok lakóhelyeként funkcionált az épület, amelynek immár valamivel több mint egy évtizede viseli gondját a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága.