Befogad-lak Assisi Szent Ferenc szellemében

Látogatóban Szent Ferenc Kisnővéreinél

2008-ban, a Miskolci Egyetemen ismertem és kedveltem meg őket. Üde színfoltjai voltak az egyetemi lelkészségnek, és lelkesítő a jelenlétük. Úgy voltak ott velünk, mint a barátaink, a „cinkosaink”. Szent Ferenc kisnővérei a krisztusi szeretet legszívmelengetőbb változatát képviselik: egykettőre megnyerik maguknak az embert közvetlenségükkel, kedvességükkel. Arlói házukba is 2008 óta szeretnék már eljutni. Akkor tudtam meg ugyanis, mekkora fába vágták ott a fejszéjüket.
Hajnalban indulunk, és hosszan utazunk hegyen-völgyön, a Mátrán, majd a Bükkön át. Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe érve, amint kanyarogva felfelé kapaszkodik a busz a hegyoldalban, bemegyünk egy óriási felhőbe, így aztán félórán át semmit sem látunk az utat szegélyező fákon kívül, pedig nagyon meresztjük a szemünket. Később, amikor lassanként kitisztul az ég, álmélkodva nézzük a gyönyörű hegyeket. Kissé nyugatabbra tőlünk egy ilyen fantasztikus tájon turistaparadicsom lenne menedékházak, kilátók, családi panziók tömegével, mi viszont az ország legszegényebb vidékén járunk.

Őt mindig mindenki megszólíthatta

Miszori Zoltán atya emlékére

Egy farmernadrágos, magas, mosolygós huszonéves fiatalember állt a szülők gyűrűjében, körülötte sok iskolás, óvodás. Indulásra készen vártak, hogy elkerekezzenek Jelibe. Egy másik kép: a vonatfülkéből gitárszó hallatszott, a gyerekek énekelve, fütyörészve kísérték a zenét. Újabb kép: ferences templom – ünneplőbe öltözött, hótiszta lelkű kisiskolások elsőáldozása. 1985–86-ot írtunk. Majd még egy: a gyermekotthoni karácsonyok, amikor fürtökben lógtak rajta a kicsik.

A nehéz napok legnagyobb órája

Mindszenty József nyomában (8.) – 1956 idején

A Parlament északi szárnyában állunk, a félemeleti helyiségek előtti folyosón. Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió örökös főbemondója, akkor huszonöt éves fiatalember, a rádió Bródy Sándor utcai épületének ostromát követően ide járt be dolgozni már napok óta. Itt rendezték be az ideiglenes rádióstúdiót. Amint most végigballagunk az épületben, Bőzsöny Ferenc – a maga meggondolt, pontos fogalmazásával, megnyerő modorával – egyszerre odateremti azoknak az időknek az eseményeit és hangulatát. Kinéz a rózsaablakon, ahonnan a térre érkező szovjet tankokat figyelte; ha egyetlen lövés eldördül, itt mindent széjjellőnek, majd a másik kiszögellésből látta azt a magyar tisztet, aki fehér zászlót magasra tartva indult el a téren az oroszok felé, s vagy háromnegyed óra múlva bújt ki az egyik vasszörnyetegből egy szovjet tiszt, s indult meg felé… Aztán tíz óra körül egyszer csak a háta mögötti lépcsőn „zúdultak le az orosz katonák. Egyikük rám szegezte a géppisztolyát…” Aztán hosszan hallgatunk, majd Bőzsöny Ferenc szelíd derűvel föleleveníti az előző este eseményét, számára mindmáig a legfontosabb mozzanatot azokból az időkből.

Innen-onnan

Bankárok lelkiismerete

Vincent Nichols westminsteri érsek (képünkön) véleménye szerint a „big business” (a nagy üzleti világ) sok tagja mintha otthon hagyná a lelkiismeretét: munkahelyükön az üzletemberek más értékrendet követnek, mint a családjuk körében. Az érsek szeptember 18-án a londoni pénzvilág mintegy száz vezető képviselője előtt tartott előadásában ebből következőnek nevezte, hogy a profitot ma a társadalmi érdek fölé helyezik. (KNA)

Vatikán

Erdő Péter bíboros szinódusi kinevezése

XVI. Benedek pápa Erdő Péter bíborost, esztergom–budapesti érseket, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnökét kinevezte a püspöki szinódus XIII. általános rendes közgyűlésének tagjai közé. Az október 7-étől 28-áig tartó szinódus témája: „Az új evangelizáció a keresztény hit átadására”.
A szeptember 18-án, kedden közzétett dokumentumban a kinevezett tagok között olvashatjuk a következő bíborosok nevét:

Angelo Sodano, a Bíborosi Kollégium dékánja, Joachim Meisner kölni érsek; Vinko Puljiƒ vrhbosnai (bosznia-hercegovinai) érsek; Polycarp Pengo, Dar es-Salaam érseke, az Afrikai és Madagaszkári Püspöki Konferenciák Szimpóziumának elnöke; Christoph Schönborn bécsi érsek; George Pell, Sydney érseke; Josip Bozaniƒ zágrábi érsek; Agostino Vallini, a pápa római helynöke; Lluís Martínez Sistach barcelonai érsek, André Vingt-Trois párizsi érsek, továbbá Oswald Gracias, Mumbai érseke, az Ázsiai Püspöki Konferenciák Föderációjának főtitkára.

Szintén szeptember 18-án érkezett a hír, hogy XVI. Benedek pápa kinevezte Szentmártoni Mihály jezsuitát, a Pápai Gergely Egyetem professzorát a püspöki szinódus szakértői közé. (VR/MK)

Egy kutató, egy papirusz – és sok-sok mellébeszélés

Hazánkban is élénk sajtóvisszhangot váltott ki a hír, hogy a Harvard Egyetem professzora szerint Jézusnak felesége lehetett. Több erre utaló mondatot is tartalmaz ugyanis egy negyedik századi kopt nyelvű szöveg (képünkön). A szakértők többsége azonban kételkedik a dokumentum hitelességében. A heves vita hatására a Harvard Theological Review bejelentette: a tervekkel ellentétben mégsem közli az eredményeket.

Karen L. King nemrég mutatta be azt a féltenyérnyi (nyolcszor négy centiméteres) papirusztöredéket, amelyet „Jézus felesége evangéliumának” nevezett. A kopt szövegben ugyanis Jézus egy bizonyos Máriáról beszél, használja a „feleségem” kifejezést, majd azt mondja, „Ő” (nőnemben) alkalmas az apostolságra.
Internetes tanulmányában King rendkívül óvatosan fogalmaz. Leírja, hogy a papirusz hitelességét még nem igazolták teljesen. Kijelenti, a IV. századi lelet nem bizonyítja, hogy a történeti Jézusnak felesége lett volna.

Békezarándoklatként értékelték

A pápa közel-keleti látogatásának visszhangjából

A pápa libanoni látogatását a szeptember 17-ei olasz sajtó békezarándoklatként értékelte. Louis Sako, az iraki Kirkuk püspöke a SkyTg24 olasz hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy a katolikus egyházfő látogatása a térségben jelentős visszhangot keltett. A Vatican Insider hangsúlyozta: a pápa, amikor az arab tavasz forradalmairól beszélt, azt mondta, ügyelni kell, hogy a szabadságvágy „ne feledkezzen meg a toleranciáról”. Andrea Tornielli, a CESNUR vallásszociológiai intézet igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a pápa a remény üzenetét vitte a Közel-Keletre. XVI. Benedek nem beszélt a „népek tavaszáról”, nem áldotta meg a forradalmakat, hanem inkább azt a kérdést tette fel, mi lesz majd a kormányváltásokat követően, és milyen erők támogatják, segítik fegyverekkel a lázadókat.