Egyházunk

Országjáró

Tüzelő

A tél végén ismét tűzifát osztott a Veszprémi Főegyházmegyei Karitász. Hat helységben hatvan köbméter tüzelőt vehettek át a rászoruló családok, közel másfél millió forint értékben.

Rajz- és novellapályázat

A veszprémi Szaléziánumban február 1-jén nyújtotta át a Fekete István emlékére kiírt rajz- és novellapályázat díjait Márfi Gyula érsek és Tengerdi Győző, a HM VERGA Zrt. vezérigazgatója. Az óvodáskorúak rajzversenyében Mohos Dóra (Szent Margit Római Katolikus Óvoda, Veszprém) bizonyult a legjobbnak, a kisiskolásoknál Izsán Luca (Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola, Ajka), a 3–4. osztályos korcsoportban Bertók Lídia (Padányi Bíró Márton Római Katolikus Iskola, Veszprém) végzett az első helyen. A novellapályázatot Répás Dorottya (Szent István Római Katolikus Általános Iskola, Pápa) nyerte.

Országjáró

Leitner Pál állandó diakónust 2007-ben szentelte Márfi Gyula érsek. A rokonszenves fiatalember Bakonytamásiban aljegyző, január 1-jétől Csóttal közösen működik az önkormányzati hivatal. Pápateszéren „ő viszi” az életet. „Igyekszünk a fiataloktól az idősebbekig összefogni a falu lakosságát. Igazi közösséget talán még nem sikerült életre hívnunk, de ötvenen járnak a rózsafüzér társulatba, a fiatalabbaknak negyedévente családi napokat tartunk.”

Országjáró

Hét falu. Békés, csöndes, kiegyensúlyozott élet Veszprém megye nyugati oldalán, a Bakony lábánál. Így gondolná az ember. Aztán közelebb megy, már nem madártávlatból, hanem életközelből látja a valóságot. Horváth Tamás plébánossal Csóton találkozunk, húsz éve szolgál itt, azóta hét falura duzzadt az ellátandó települések száma. Egykor három plébánia volt – most egybevonva, oldallagosan ellátott misézőhelyekkel. Régen három-négy pap szolgált ezen a vidéken, ma egyedül ő látja el azokat a falvakat, amelyek régen eltartották a három plébániát.

A hit reménységében fordulunk hozzád, jóság Atyja: Jóság.

Mert nincs hit jóság nélkül, ami nyelvünkön az egyik legszelídebben hangzó szó. Meg-megszakadó keresésünkben tudjuk, olykor nem vagyunk egészen tudatában cselekvéseinknek, melyeket kétségek kísérnek. Felfüggesztik bizonyságunkat, áthúzzák döntéseinket. És mi ott állunk a bizonytalanság vesztőjén.

Vigyázó Miklós emlékére

Az úrnapi szentmisére készültünk 1981-ben, amikor megérkezett falunkba, Csesztvére az új plébános. Ministrálás közben figyeltem őt, s mise után váltottunk néhány szót. Közvetlen volt, nyíltszívű, derűs, mint azután is mindig.

Harminckét éven keresztül nemcsak hagyományos értelemben volt lelkivezetőm. Inkább így mondanám: mesterem volt, s az Örök Mester hiteles képviselője. Mindig rá irányította a figyelmet: „Mit tenne Jézus?”

Nyolcvanéves lelkipásztorként február első vasárnapján mutatta be aranymiséjét az élete nagy részében Szentimre-városhoz kötődő Brückner Ákos Előd atya, a jelenlegi székesfehérvári ciszterci plébános. Nemcsak Dékány Sixtus zirci apát és Takács Nándor püspök ünnepelt vele, de a barokk szépségében tündöklő Nagyboldogasszony-templomot megtöltő hívek is, akik közül sokan Tatabányáról, Győrből és Budáról érkeztek.

Nem ítélték el a keresztényüldözést

A Vatikán és az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa (COMECE) február 2-án az EU hitelvesztésétől óvott, amely annak következménye lehet, hogy az Európai Unió huszonhét külügyminisztere nem tudott megegyezni abban: elítélik a vallási alapon való üldözést. Érthetetlennek tartják a késlekedést, a bizonytalanságot, hiszen a keresztények és más kisebbségek elleni kegyetlen támadásoknak ártatlan életek esnek áldozatul az egész világon. A nyilatkozatban kiemelik: a miniszterek abban nem jutottak egyezségre, hogy a vallásüldözés áldozatai között külön megemlítsék-e a keresztényeket. (KAP, MK)

A Hagia Szophiát  beázás rongálja

Az isztambuli egykori székesegyházban a falak nedvesedése miatt ezeréves mozaikokat is fenyeget a megsemmisülés. A Sabah című lap január 31-i cikke szerint az épületet kezelő alapítványt súlyos mulasztások terhelik. A IV. században emelt épület egy évezreden keresztül a kereszténység legfontosabb temploma volt. Konstantinápoly eleste után ötszáz évig az Oszmán Birodalom legfontosabb mecsetjévé alakították. Ma műemlék és múzeum, vallási célra nem használható. (KAP)