Nem lehet megszokni. Pedig évtizedekig örülnünk kellett, ha nem szenvedtünk különösebb hátrányt hívő meggyőződésünk miatt. Persze óvakodtunk attól, hogy nagydobra verjük keresztény mivoltunkat. Ilyen „előgyakorlat” után ért minket napjaink úgynevezett liberális közszelleme, mely már nem idegen diktatúra eszközeként tört ránk, hanem egyenesen demokratikusnak hazudja magát, miközben az ember alapvető jogait éppúgy sérti, mint kommunista változata.
Miután Ferenc pápa április 6-án kinevezte a ferencesek generális miniszterét, José Rodríguez Carballót a megszentelt élet kérdéseivel foglalkozó szentszéki kongregáció titkárává, a tizenötezer tagot számláló rend élére május 22-én új vezetőt választottak.
Több mint két hónapja ismerkedik az egyház és a világ Ferenc pápával. Eleinte a külső jelek, gesztusok vonták magukra a figyelmet, amelyek közül nem egy valóban „üzenetet” hordozó. Eltűntek például a csipkés liturgikus ruhák, karingek, a muzeális értékű, pompás miseruhák, süvegek.
Voltak, akik gyors változásokra számítottak, egyenesen a hatvanas évek „zsinati nyitásának” visszatéréséről beszéltek. Amikor a nyolctagú bíborosi csoportot arra kérte a pápa, hogy adjanak neki tanácsot a római kúria reformjához, egyeseknek elkerülte a figyelmét, hogy e testület először csak októberben fog összeülni. Mert Ferenc pápa Loyolai Szent Ignác követőjeként jól tudja: mindent megfontoltan, nyugodt következetességgel kell tenni.
Német zarándokok látogatása Szombathelyen
Közel ötszáz zarándok érkezett Szombathelyre, Szent Márton szülővárosába a németországi Rottenburg–stuttgarti egyházmegyéből. A küldöttséget Gebhard Fürst stuttgarti megyés püspök vezeti.
A Rottenburg–stuttgarti egyházmegye hívei május 23. és 25. között a Szent Márton-útvonal mentén haladva látogattak el Szombathelyre. A mintegy ötszáz zarándok több csoportban kereste fel a két egyházmegye közös védőszentjének, Szent Márton püspöknek Szombathelyhez kötődő emlékhelyeit. Vas megye és a németországi Baden-Württemberg tartomány évtizedek óta ápol egymással testvérmegyei kapcsolatokat.
Úrnapja Csömörön
Valószínűleg az 1831-es kolerajárvány után betelepítettek, a Buda környéki katolikus német családok honosították meg a népszokást. Az 1850-es években terjedhetett el a virágszőnyegszövés hagyománya, s úgy tudni, azóta minden évben – még ha virág az időjárás miatt néha kevés is volt – így ünnepelték a község lakói úrnapját. (Annyi egyébként biztos, hogy a „virágba borulós” úrnapi körmenet a XIV. században, Németországban jött „divatba”, de ezen a vasárnapon körmenetet először a XIII. század végén tartottak.)
Kutyatej a szőnyeg szegélyéhez, küllőrojt, szegfű, margaréta és rózsa a koszorúhoz, mezei virágok magához a szőnyeghez – gyűlnek a „kellékek” úrnapjára. Az ünnep előtti csütörtök hajnalán mennek a rétre a lányok, asszonyok, hogy aztán vasárnap reggel szőnyeggé varázsolják a megannyi összegyűjtött szirmot-virágot. Mintegy másfél kilométer hosszú és egy méter széles szőnyeget készítenek, amely összeköti az utcákon a négy égtáj felé emelt sátrakat, s a bennük felállított oltárokat.
Fotók: Kissimon István
Országjáró
Húszéves a Kaposvári egyházmegye
II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű apostoli konstitúciójában 1993. május 30-án hirdette ki a Kaposvári egyházmegye megalakulását. Az új, 6764 négyzetkilométernyi területű egyházmegye élére Balás Béla püspököt állította. Az egyháztörténet szempontjából e két évtized nem túl jelentős idő, ám az itt szolgáló papok, valamint az itt élő hívek számára fontos szempont volt és marad, hogy „közelebb került a hivatal”, hiszen korábban Veszprémhez tartozott a hajdan sötét és vörös Somogyként emlegetett és ma is missziós területnek számító megye.
Rosta István egyetemi tanár, aki több mint húsz éve tagja a kaposvári Szent Margit–Szent József egyházközség képviselő- testületének, így emlékszik vissza a székesegyházban június 16-án tartott püspökbeiktatásra, amelyre a főpásztor Szendi József veszprémi érsekkel érkezett, vitorlással szelve a Balaton hullámait:
– Az akkori plébános, Rózsás László atya kért fel arra, hogy a hívek nevében – akiknek egy része nem fért be a székesegyházba – köszöntsem püspökünket. Egy emberként éreztük, hogy a megyeszékhely hitéletében és kulturális légkörének alakulásában óriási jelentősége van annak, hogy Kaposvár püspöki székhellyé vált. Az emelkedett hangulatú eseményen az egyik papi köszöntő élénk derültséget váltott ki, mert így hangzott: „Szent István a Veszprémi püspökséget kősziklára építette, a szentatya a Kaposvári egyházmegyét Betonra.”
Országjáró
Váci Egyházmegye
„Abból az alkalomból, hogy 2015-ben Don Bosco születésének kétszázadik évfordulóját fogjuk ünnepelni, a szalézi rendfőnök, Pascual Chávez ezzel akarta az egész világon újjáéleszteni a szalézi karizmát, hogy új erőt merítsenek az ereklye jelenlétéből mindazok, akik a szegény, hátrányos helyzetű fiatalságért dolgoznak, és megújítsák elköteleződésüket Don Bosco mellett, a fiatalok pedig megerősítsék vágyukat az életszentségre.”
Ez a világprogram összetalálkozott a szalézi rend magyarországi megtelepedésének százéves évfordulójával. Az ünnepi év keretében a Don Bosco-ereklye végigjárta Magyarország mindazon helységeit, ahol a szaléziek jelen vannak. Ebből a sorból egyedül talán Szolnok „lóg ki”, ám mégis indokolt volt, hogy május 23-án a Tisza-parti város belvárosi templomában vonultak el idősebb és fiatalabb hívők az ereklye előtt, majd Beer Miklós megyés püspök mutatott be szentmisét.