Egyházunk

Elmélet vagy élet

Dennis Gansel német rendező A Hullám című felkavaró filmjét a hazai mozikban is láthattuk annak idején. Ebben egy középiskola tanára sajátos módon szeretné bemutatni diákjainak az autoriter társadalom működését. Kitalál egy tekintélyelvű csoportot – tagjai hullámmozgást imitáló karlendítéssel köszöntik egymást –, ő pedig vezérként áll a társaság élére. A Hullám bámulatos gyorsasággal kezd terjedni, nemsokára már az osztályterem falain túlról is vannak tagjai. A valós alapokra építő filmet – 1967-ben az Egyesült Államok egyik iskolájában történt hasonló – általában úgy szokták értelmezni, hogy lám-lám, ha nem vigyázunk, akkor demokráciáinkat egy karizmatikus vezető szempillantás alatt tekintélyimádó szörnyűséggé változtathatja. Ám ha kicsit jobban figyelünk, megláthatjuk: nem az a baj, hogy a filmbeli diákokat ilyen gyorsan magába tudja szippantani egy autoriter szervezet. Ez ugyanis csak a probléma felszíne. Az említettek ugyanis csak azért tudnak megtörténni, mert ezek a gyerekek – mivel folyton azt hallják, hogy legyenek másmilyenek, mint a többiek – egész egyszerűen nem tartoznak sehová.

Forradalmak és keresztények Franciaországban

A legenda szerint Klodvig király megkeresztelkedésének idejére, vagyis az V. századra nyúlik vissza „az egyház legidősebb leánya” kifejezés, amelyet Franciaországgal kapcsolatban használnak. A hagyomány szerint ez a mondat nem csupán a középkor eleji politikai hatalmi játszmák vonatkozásában hangzott el, hanem egyfajta hivatást is kijelölt a francia király és rajta keresztül az egész nemzet számára. Noha korabeli írásos emlék nem maradt fenn e kijelentésről, és vitatható, hogy valaha is elhangzott-e, az mindenképpen megállapítható, hogy Klodvig volt az első „barbár” uralkodó, aki a kereszténységet választotta, és ezzel a francia társadalom fejlődésének és az európai történelemnek is évszázadokra meghatározó irányt szabott. Nem véletlen, hogy 1980. június 1-jén a Le Bourget-i repülőtéren elmondott szentbeszédében II. János Pál, aki egyházfőként ekkor járt először Franciaországban, szintén utalt erre, amikor Máté evangéliumának egy szöveghelyét kommentálta: „Tegyétek tanítványommá mind a népeket.” Az egyháztörténelem „nagy fejezeteit” írta ez a nemzet, mondta többek között, felsorolva számos francia szent nevét. S a pápa ekkor egy másik – talán sokkal kevésbé ismert – címet is „adományozott” Franciaországnak: „a népek nevelőjének” nevezte.

Vietnam

Emlékem a nyolcvanas évekből: a szerkesztőség udvarán néhány kopott ruhás vietnami vendég csoportosult. Mint kiderült, püspökök voltak, soványak és kissé riadtak. Cipővásárlásra kísérték őket. Szívszorító látvány volt. E jelenet a máig üldözött, megalázott vietnami egyház képeként maradt meg bennem.

A világegyház számára egy Rómában elhunyt, egyszerűségéről és szenvedéseiről ismert főpásztort nevezhetünk a vietnami emberek és keresztények jelképes képviselőjének: François-Xavier Nguyen Van Thuan volt ő, akit egyszerűen csak Van Thuanként ismer a világ. 1928-tól 2002-ig élt ezen a hozzá méltatlan világon, hogy a reménység vértanújaként növelje bennünk a hit örömét, áldozatvállalásaink értelmét.

Ferenc pápa Castel Gandolfóban

Róma püspöke július 14-én hivatalos látogatást tett Castel Gandolfóban. Délben a városka központi terén köszöntötte az albanói püspök, a pápai palota igazgatója és a polgármester asszony. Ferenc pápa nem a palota erkélyéről, hanem az emberekhez közel, a bejárat előtt mondott beszédében emlékezett meg elődeiről, akik itt töltötték a nyarat. Kézfogással, simogatással üdvözölte különösen a betegeket és gyerekeket. Útját oda-vissza autóval tette meg. (KAP)

Két magyar jezsuita állami kitüntetése

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta meg július 12-én a Parlamentben Jálics Ferenc és Mustó Péter jezsuita szerzetes. Több évtizede gyümölcsöző papi, lelkivezetői, illetve nevelői szolgálatukat ismerték el ezzel.

Jálics Ferenc és Mustó Péter példát mutatott arra, hogy az égi és a földi hazához való hűség, illetve az értük végzett szolgálat mindig együtt jár – hangsúlyozta köszöntőjében a kitüntetéseket átadó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Szent Benedek napja a tihanyi apátságban. Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök a szentmisében arról beszél, hogy számítógépén megjelent egy üzenet, amely népességi adatokra hivatkozva a keresztény Európa végét jósolja. A bevándorlók – az iszlám és más vallások híveinek – körében lényegesen több gyermek születik, mint az európai keresztény családokban. Szent Benedek, Európa fővédőszentjének ünnepén emlékeztetni kell erre.

Ugyanakkor körülnézek: jól emlékszem, amikor a tihanyi apátság pusztán turisztikai látványosságnak számított, ma pedig a magyar katolikus élet egyik fontos pontja. Ez is születés. A templom megtelt zarándokokkal, akik gyalog vagy autóval érkeztek ide, s ki tudja, az érdeklődő turisták közül kit mikor ér el a megigézettség Istentől – amelyről ugyancsak Spányi püspök beszél.

Országjáró

Tábori püspökség

Jubileumához érkezett a zalavári tábor

Immár tizedik éve rendezi meg a Katolikus Tábori Püspökség természet- és környezetvédelmi táborát Zalaváron, a Magyar Honvédségnél dolgozók gyermekei számára. Kirándulások, éjszakai túra, lövészet, tűzoltó- és tűzszerész-bemutató, népdalok és katonadalok énekversenye várja itt azokat, akik vállalják egy hétre a katonás életmódot. S nincsenek kevesen, hiszen eddig már több mint háromszáz gyerek járt Zalaváron.

– AKatonai Ordinariátus már sok évvel ezelőtt szeretett volna gyermektábort szervezni – mesél a kezdetekről Berta Tibor általános helynök, a tábor parancsnoka. – Ez végül 2004-ben sikerült. Azért esett a választás éppen Zalavárra, mert itt találtunk alkalmas plébániai épületet, amelynek udvarán a katonai sátrakat is el tudtuk helyezni. Fontos szempont volt még, hogy a közelben van a Kis-Balaton, amely ideális helyszín a környezetvédelmi programjainkhoz.

Országjáró

Kaposvári Egyházmegye

Bentlakásos intézmények berzencei gálája

„A legnagyobb szükség arra van, hogy szükség legyen ránk” – ez a mondat az egyik gondozott szájából hangzott el a százhúsz időskorút ellátó berzencei Szeretet Szociális Otthon nyílt napján, amelyet A szeretet összetart címmel, a somogyi bentlakásos intézmények részvételével rendeztek meg a hit éve alkalmából.

Szőke József igazgató köszöntőjében arra emlékezett: 2001-ben még egy lőszerraktár állt a jelenlegi ökumenikus kápolna helyén, ám 2002-től a gyilkos eszközök helyett a lélek modern temploma fogadja az itt élőket. Bátori Zsolt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Somogy Megyei Kirendeltségének igazgatója megnyitójában a szeretet és a hit megtartó és közösségteremtő erejéről, az egymásra figyelésről és a felelősségvállalásról szólt; arról a közös szálról, amely a fenntartásukban működő szociális és gyermekvédelmi intézményekben zajló szakmai tevékenység legfőbb mozgatója.